„A kohéziós források relatív súlyának megtartása a tét”2011. július 15.
A következő hónapok tétje nem kisebb, mint hogy a kohéziós alapok relatív súlya megmarad-e az uniós költségvetésen belül – vélte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki Budapesten a magyar elnökségi félév eredményeit értékelte.
A kohéziós kiadások részaránya jelenleg 35 százalékos a
2013-ig tartó hétéves uniós költségvetésben; a régió számára az egyik
legfontosabb kérdés az lesz majd a költségvetési tárgyalások alatt, hogy
megmarad-e ez az arány, illetve, hogy változnak-e azok a feltételek, melyekkel
hozzá lehet jutni ezekhez a forrásokhoz – hangzott el azon a budapesti
sajtótájékoztatón, melyen Fellegi Tamás fejlesztési miniszter értékelte a
magyar elnökségi félév eredményeit.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy két nagy olyan ágazati politika
van (az energia és a közlekedés), melynek nagy beruházási ténye van, ám amelyet
nem minden elemében lehet a piacról finanszírozni; nagy kérdés, hogy ezek
részesedése a kohéziós forrásokból milyen szintet érhet majd el.
Az energiapolitikáról szólva a miniszter eredményként értékelte, hogy
februárban a tagállamok képviselői kimondták, hogy 2014-ig létre kell hozni az
egységes belső piacot. Ebből a szempontból fontos célkitűzés az is, mely
szerint 2015-ig meg kell szüntetni Európában az energiaszigeteket. Az
„észak-déli energiafolyosó uniós projektként való megfogalmazása”elindította
azt a hosszú távú energiapiaci átrendeződést, mely a kelet-nyugati
energiamozgáshoz hozzá kapcsolja a vele egyenértékű észak-déli energiamozgást –
hangsúlyozta a régió szempontjából fontos eredményt Fellegi Tamás.
A klímapolitikában az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy az elnökség
feltárja az Unión belüli nézetkülönbségeket, megtalálja a közös pontokat, lehetővé
téve ezzel, hogy az EU majd egységes hangon tudjon megszólalni az év végén
Durbanben megrendezendő klímacsúcson. „Nem vagyok túlságosan optimista” –
közölte a miniszter, utalva arra, hogy a tagállami nézetkülönbségek még mindig
túl nagyok a Kiotó utáni rendszer megítélésében.
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy az
Európai Parlament szakbizottsága a közlekedés terén az egyik legsikeresebb
elnökségnek nevezte a magyart. Az eredmények közül az államtitkár egyebek
között kiemelte, hogy sikerült lezárni a tárgyalásokat az euromatrica-, azaz a
nehéz tehergépjárművek infrastruktúrahasználati díjairól szóló irányelv
módosításáról, a légi közlekedés területén pedig sikerült elfogadni a Budapest
Nyilatkozatot, amely lehetővé teszi a funkcionális légtérblokkok kialakítását.