Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

A kutatásért felelős biztos szerint a versenyképességi miniszterek informális ülésén politikai támogatást is kapott az a közgazdászi vélekedés, miszerint a kilábalás a gazdasági válságból csakis az innovációra fordítható összegek növelését jelentheti. Máire Geoghegan-Quinn erről a lengyelországi Szopotban beszélt, értékelve a kutatásfejlesztési tervekkel kapcsolatos miniszteri válaszokat.

Az ír biztos felidézte, Németország és Franciaország mellett a nehéz pénzügyi helyzetben lévő Írország is növelte tavalyhoz képest az innovációs ráfordításait. Kiemelte, hogy a vendéglátó Lengyelország is példát mutat: GDP-arányosan 1,7%-os ráfordítási célt tűzött ki 2020-ra, amely 150%-os emelkedést jelent 2010-hez képest.

Jön a nyolcadik keretprogram

Geoghegan-Quinn elmondta, a nyílt internetes névadó versenyen egy cseh diák és egy lengyel tanárnő ötlete, a Horizon 2020 kapta a legtöbb szavazatot, így ez lesz a neve az Európai Unió nyolcadik kutatási keretprogramjának, amely a 2014-2020 közötti időszakra határozza majd meg az EU innovációs politikáját.

Máire Geoghegan-Quinn közlése szerint az Európai Bizottság ősszel mutatja majd be a keretprogramra vonatkozó jogszabályi javaslatot, és a tervek szerint még a lengyel elnökség alatt, a decemberi versenyképességi miniszteri ülésen meg lehet tartani róla az első vitát.

A szopoti találkozó célja az volt, hogy eszmét cseréljenek a tárcavezetők arról, hogy hogyan lehet a hétéves kutatáspolitikát a június végén bejelentett, ugyanerre az időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretbe illeszteni.

Az ír politikus elmondta, a 2014-2020 közötti többéves keretköltségvetésben a Bizottság javaslata alapján 80 milliárd euró juthat kutatásfejlesztésre, ami a 2020-as uniós kiadások 8,5 százalékát jelentheti, szemben 2013-mal, amikor a tervezett költségvetésnek mindössze 6,3%-át lehet majd fordítani K+F-re. „2007-hez képest 2020-ra egyenesen megduplázzuk az innovációs ráfordítások összegét” – hangsúlyozta Máire Geoghegan-Quinn.

A biztos nem kívánt részleteket elárulni, de annyit elmondott, a keretprogramot két vezérelv mentén dolgozzák ki. Az egyik a pályázó cégek részvételi arányának növelése, a másik a régiók közötti aktivitási különbség csökkentése. Geoghegan-Quinn azt mondta, vannak régiók, főként az elmaradottabb, vagy kevésbé iparosodott területek, ahol jelentős források állnának rendelkezésre, de nincs megfelelő érdeklődés irántuk.

A növekvő források mellett ehhez a legfontosabb eszköz az adminisztratív terhek csökkentése, és a pályázati rendszer egyszerűsítése lesz – mondta a miniszteri tanácsülést elnöklő lengyel felsőoktatási és tudományos tárcavezető. Ugyancsak ösztönzőként szeretnének megoldásokat javasolni a különböző uniós alapok közötti könnyebb átjárhatóság problémáira – mondta Barbara Kudrycka.

A másik célkitűzés a kis- és középvállalkozások hatékonyabb bevonása az európai uniós kutatáspolitikába, a KKV-k alkotják ugyanis az uniós gazdaság motorját – mondta az ír biztos, hozzátéve, hogy különböző új típusú finanszírozási módokon gondolkozik a Bizottság, amelyet szeptemberben mutat majd be Brüsszel.

Elmondta azt is, hogy az eddigi nyilvános konzultációk, konferenciák, valamint az informális miniszteri ülés mellett a legfontosabb ötletgyűjtési mód az a szeptemberi szakkonferencia lesz, amelyre az európai kutatási cégek, civil szervezetek, egyetemek, valamint a tagállamok képviselőit várják, akik várhatóan megadják az utolsó, ám annál fontosabb „inputot” a Horizon 2000-hez.