Középszerű az EU innovációs teljesítménye2011. július 25.
Egy friss innovációs összeállítás szerint az EU mindent összevetve meglehetősen középszerűen teljesít, bár a tagállamok közül kiemelkedik Finnország és Svédország teljesítménye. Magyarországnak is bőven van még behoznivalója.
A középmezőnyben végzett az EU abban az összeállításban,
amelyet a washingtoni székhelyű Informatikai és Innovációs Alapítvány (ITIF)
tett közzé a napokban. Ezen a listán ugyanis az Európai Unió (az átlageredményt
alapul véve) a 19. helyre került, ami azt jelenti, hogy innovációs és
versenyképességi szempontból az Egyesült Államok (4. hely), Dél-Korea (5.) vagy
éppen Kanada (7.) messze megelőzték a közösséget – igaz, az EU még mindig
sokkal jobb helyezést ért el, mint mondjuk Kína (34.), Brazília (38.) vagy
éppen India (43.). Az első helyen egyébként Szingapúr végzett.
Ha az egyes tagállamokat vesszük alapul, akkor nem túl
nagy meglepetésre olyan országok találhatók a tabella élén, mint Finnország
(2.) vagy Svédország (3.), de szintén előkelő helyen végzett Nagy-Britannia
(6.) és Dánia (8.) is. A 2004-ben csatlakozott országok közül Csehország érte
el a legjobb helyezést (20.). Magyarország a 22. lett.
A legrosszabb eredményt a 44 vizsgált ország (illetve régió) közül – uniós
részről – Ciprus (35.), Lengyelország (36.), és Görögország (37.) érte el. A
tagállamok közül Málta, Luxemburg, Bulgária és Románia nem szerepel az
összeállításban, mivel az elemzéshez részükről nem állt megfelelő mennyiségű
adat a rendelkezésre.
Az ITIF egyébként az OECD és az UNESCO adatait használta fel, és olyan
területeket vizsgált, mint a K+F-be történő beruházások mértéke, az oktatás
színvonala vagy éppen a munka termelékenysége. A tanulmány egyebek között
rámutat arra, hogy mind az EU, mind pedig az Egyesült Államok kezdenek háttérbe
szorulni olyan fejlett gazdaságok mellett, mint amilyen Dél-Korea, Japán,
Ausztrália és Kanada.
A jelentés készítői szerint ahhoz, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok
visszanyerje innovációs-alapú versenyképességét, sokkal nagyobb hangsúlyt
kellene helyezniük az olyan újgenerációs ágazatokra, mint például a robotika, a
biotechnológia, a nanotechnológia vagy a magas szintű üzleti szolgáltatások.
Mindeközben pedig figyelniük kell arra is, hogy az olyan szektorokban is
folyamatosan növeljék a termelékenységet (például az információs technológia
széles körű használata révén), mint a kiskereskedelem vagy az egészségügy.
Az Európai Unió hátrébb végzett azon a listán, amely a 2009 óta bekövetkezett
innovációs fejlődés mértékét tükrözi (a vizsgált 44 ország közül a 31. helyen
végzett). Ebben a lajstromban Portugália lett az első, Magyarország pedig a 12.
Ami az egyes mérőszámokat illeti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők terén
(itt elsősorban a 25-34 évesekről van szó) Dél-Korea büszkélkedhet a legjobb
eredménnyel (57,9%), ebben az összeállításban azonban az EU csak a 23. helyen
végzett (31,8%). A tagállamok körében a legfényesebb eredményt Írország
(45,1%), a legrosszabbat pedig Csehország (16%) könyvelheti el. Magyarország a
maga 24 százalékával a 27. helyen áll.
A kutatás és fejlesztés terén a legtöbb szakember, így kutató és mérnök, (ezer
munkavállalóra vetítve) az összes vizsgált ország közül Finnországban dolgozik
(16,9%), az uniós tagállamok közül a legkevesebb pedig Cipruson (2,2%). A
magyar eredmény sem túl fényes: a 4,5 százalék csak a 30. helyre volt elég.
A K+F-be történő üzleti beruházásokban megint csak a finnek (2.) jeleskednek,
az északi államban ugyanis a GDP 2,31 százaléka megy el erre a célra. Őket csak
a japánok előzik meg (2,73%). A magyar teljesítmény (0,40%) ebben a rangsorban
csak a 29. helyet tudta számunkra biztosítani.
Ami a K+F-be történő kormányzati beruházásokat illeti, ezen a téren Ausztria
tarolt (1. hely, 0,99%). Magyarország a maga 0,41 százalékával a 30. helyen
landolt. Az uniós tagállamok közül egyébként a legrosszabb eredményt ezen a
területen Szlovákia érte el (43. hely, 0,25 százalék).