Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Az ÚSZT-s projektek esetében valamennyi eljárásrendi kategóriában (könnyített pályázat, egyéb pályázat, kiemelt projekt) átlagosan sikerült tartani mind a döntési, mind a szerződéskötési határidőket. / 1. ábra/

Az ÚSZT-s projektek esetében a döntési átfutási időket tekintve a kiemelt pályázatoknál 60 nap, könnyített pályázatoknál 28 nap, egyéb pályázatoknál pedig 66 nap volt az átlagos átfutási idő.

Az ÚSZT-s projektek szerződéskötési átfutási időket tekintve kiemelt pályázatok esetén 76 nap, könnyített pályázatoknál 17 nap, egyéb pályázatoknál pedig 43 nap volt az átlagos átfutási idő.

Az egyes közreműködő szervezetek tekintetében azonban jelentős különbségek figyelhetők meg (a döntésnél néhány esetben csúszás is előfordul). A döntési határidőket megnöveli a hiánypótlás ideje, valamint a konstrukció szintű hosszabbítás +30 napja.

Az elmúlt egy évben dinamikusan emelkedett a szerződött projektek száma. 2007 januárja és 2010. május vége között hetente átlagosan 103 támogatói szerződés megkötésére került sor, amely az elmúlt egy évben 174,2-re emelkedett, ami közel 70%-os növekedésnek felel meg.

Jelentősen felgyorsultak a kifizetések is. A heti átlagos kifizetések értéke 5,5 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra emelkedett. Azaz tavaly június eleje óta hetente átlagosan mintegy 2,5-szer több kifizetés történt, mint az azt megelőző időszakban. 

Az uniós támogatások kötöttségének és a magyar törvényi előírásoknak minden esetben meg kell felelni a források elosztásakor (4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről). A támogatásokat nem ingyen kapjuk az Európai Uniótól. A pénzek „ára” a kötött felhasználás, a külső feltételrendszer, amihez alkalmazkodni kell. Nincs szabad kezünk.

EU-s jogszabályok határozzák meg:
•    a források mértékét (keretszámait) és határidejét,
•    a felhasználás alapelveit (pl. esélyegyenlőség, fenntarthatóság, fejlesztéshez kötöttségét)
•    a közbeszerzési kötelezettséget (a hazai törvény mellett a bizottsági direktívát is figyelembe kell venni),
•    a támogatható és elszámolható tevékenységek, költségek körét gyakran a mértékét is,
•    a pályázati rendszer működését (hatóságok feladatai, pályázók kötelezettségei, döntéshozatali eljárások, pénzügyi folyamatok).

Ezek betartását az EU-szervek keményen számon kérik, nyomon követik és ellenőrzik.  A szabálytalanul felhasznált, vagy időben fel nem használt forrásokat az EU visszavonja. Csak 2011-ben 400 ellenőrzés érinti az NFÜ-t.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több gyorsítási lépést is bevezetett az elmúlt időszakban. Nem csak egységesebb lett a szabályozás, hanem átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a végrehajtás a jogszabályi környezet átalakításával. Ehhez kapcsolódóan az intézmény bevezetett több elektronikus pályázati alkalmazást, valamint ezzel egy időben a gyorsabb ügyintézést elősegítő eszközöket is.

Az elektronikus kommunikáció általánossá tétele, kiváltotta a papír-alapú időigényes adminisztrációs folyamatot. A folyamatok elektronizálásának négy fontos gyorsítási követelménynek kellett megfelelnie:
•    Azonnali értesítés (pályázói „láb”) küldése a    támogatási igénnyel kapcsolatos döntésekről, fenntartási időszak adminisztrációs teendőiről.
•    Projektfelelősi rendszer (intézményi „láb”), amely átláthatóbbá tette az intézmény rendszeren belüli ügyintézői felelősség kötelezettségét a projektkezelési határidőkről.
•    E-aláírás, amely lehetővé teszi a    digitalizált ügymenetet a kifizetési folyamatban.
•    Online projekt előrehaladási jelentés bevezetése.

1. ábra