Az Új Széchenyi Terv forrásaiból újul meg a Várbazár2011. november 16.
„A Várbazár hosszú évtizedeken keresztül a Várnegyed ékköve volt a Duna partján, ma már történelmi örökségünk csúnya szégyenfoltjának számít” – mondta Zumbok Ferenc miniszteri biztos a Várbazárt és a Várnegyedet érintő felújítási munkálatok kapcsán.
A miniszteri biztos szerint a közbeszerzési eljárásokat követően jövő ősszel kezdődhet el a Várbazár felújítása, az északi pavilonra és a vízhordó lépcsőre már megvannak a jogerős építési engedélyek és kiviteli tervek. A munkálatokhoz szükséges, uniós forrásokból származó 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A kormány 2011. október 19-én döntött a Várbazár teljes
rekonstrukciójának megkezdéséről és a Várnegyed hosszú távú
fejlesztéséről. A Várbazár felújításával kapcsolatos terveket 2011.
december 30-ig kell kidolgozni, 2014 márciusára pedig be kell fejezni a
munkálatokat.
Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a Budai Vár nemzeti
történelmünk és identitásunk fontos része, és a Kormány pontosan ilyen
területeket és célokat kíván támogatni az Új Széchenyi Tervben. A
beruházás a Nemzeti Programok között szerepel, vagyis olyan, régiókon
túlmutató jelentőségű fejlesztés, amely az ország egésze számára
érezhető előnyökkel jár. „A Várbazár ma a világ száz legféltettebb és
legveszélyeztetettebb műemlék-együttese közé tartozik. Ezen kíván a
Kormány változtatni, nemcsak azért, mert a Várbazár történelmünk és
identitásunk kiemelt része, hanem mert a fejlesztés munkahelyeket is
teremt, ami szintén fontos kormányzati cél” – hangsúlyozta a
kormányszóvivő.
Zumbok Ferenc kifejtette, hogy a Várbazár több mint száz éven át
alulhasznosított volt. „A felújításon túl a legnehezebb feladat az lesz,
hogy megtaláljuk azokat a funkciókat, melyeken keresztül élhető és
látogatott központja lehet a fővárosnak” – tette hozzá. A rekonstrukciós
tervek között szerepel a gyilokjáró kiépítése, amellyel körüljárható
lesz a palota, valamint egy 130-140 gépkocsi befogadására alkalmas
mélygarázs és egy 1600 négyzetméteres, földalatti kulturális
rendezvénytér kialakítása. A vízhordó lépcső mellé mozgójárdát
terveznek, amely összekapcsolja az eddig elszigetelt Várat a
Duna-parttal. Az egykor műteremként használt pavilonsor helyiségeiből
néhányat fiatal képzőművészeknek adnának ki ingyen használatra, a
többiben éttermek és kávézók működnek majd, az Ifipark helyén pedig a
"bakancsos turistákat" kiszolgáló sörsátrak és olcsóbb éttermek
létesülhetnek.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere üdvözölte a Kormány
terveit, hangsúlyozva, hogy abban az önkormányzat javaslatai is
visszaköszönnek. A polgármester kifejezte abbéli örömét, hogy nem
magánbefektetőknek adják át a területet, hanem az állam döntő
részvételét biztosító beruházást tesznek lehetővé. „Különösen örülök
annak, hogy a felújítás uniós pénzekből valósul meg, a jelen
költségvetési helyzetben ez tűnik a legreálisabbnak és a
legszerencsésebb döntésnek” – mondta a polgármester.
A kormány döntése alapján a Várnegyed és környéke kritikus közlekedési
viszonyainak rendezésére a megvalósíthatósági tanulmánynak 2012. február
végéig kell elkészülnie, míg a negyed 25 évre szóló fejlesztési
stratégiájának kidolgozására a kormányhatározat 2012. május 31-ig adott
határidőt.
Zumbok Ferenc szerint a Vár nemcsak a kulturális örökség része, hanem a
magyarság történetének kiemelkedő helyszíne, így hosszú távú fejlesztése
nem képzelhető el a szakmai és társadalmi szervezetek véleményezése
nélkül. Az egyeztetésbe bevont mintegy 30 hatóság, intézmény és civil
szervezet szakembereinek segítségét és ötleteit a továbbiakban is várják
a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatban.