A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása
Az elemzésben a 2007-2012 közt eltelt hat év Európai Unió által társfinanszírozott, az ÚMFT/ÚSZT keretében (ERFA, ESzA és KA finanszírozásában) megvalósított fejlesztések (önerővel együtt 4 213 Mrd Ft-nak) közvetlen költségvetési hatását kíséreltük meg kimutatni.
Az elemzés fogalmi rendszerében az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatása alatt a közösségi pénzekből finanszírozott fejlesztések megvalósításához köthető adóvonzatot értjük, mely adóvonzatot csökkentettük a központi költségvetés intézményeinek fejlesztésekbe befizetett sajáterő hozzájárulásával. A vizsgált időszakban az uniós társfinanszírozású fejlesztések közvetlen költségvetési többletbevételeinek becsült értéke 1532 Mrd Ft.
A fejlesztések közvetlen államháztartási hatása alatt a közvetlen költségvetési hatás önkormányzatok és intézményeik fejlesztések megvalósításához köthető adóbevételeivel bővített és a fejlesztésekhez sajáterő formájában hozzátett forrásaival csökkentett egyenlegét értjük. 2007 és 2012 között az uniós támogatásokból származó közvetlen államháztartási többletbevétel 1370 Mrd Ft-ra tehető.
A központi költségvetés a 2012 végéig elfogadott projektkifizetésekhez nyújtott társfinanszírozása 494 Mrd Ft, az összes támogatás 15%-a. Ezt levonva a közvetlen bevételekből megállapítható, hogy a Kohéziós Politika megvalósítása Magyarországon a költségvetésre nézve nettó értelemben véve pozitív hatással bír –költségvetési szempontból 1038 Mrd Ft, államháztartási szempontból 876 Mrd Ft a becsült hatás.
A 2007-2012 közt eltelt hat év költségvetési és államháztartási hatásait tekintve megállapíthatjuk, hogy az első három évben elmaradnak a hatások a vizsgált időszak második felében becsült hatásoktól. A pályázati rendszer fokozatos felfutásának következtében a közvetlen költségvetési és államháztartási hatás kb. 85%-a 2010 és 2012 között realizálódott.
A közvetlen költségvetési és államháztartási hatások legnagyobb része a profitcéllal működő kedvezményezettektől származott. A gazdasági tevékenységek közül az építőipar részaránya kiemelkedő: az építőiparhoz köthető a közvetlen költségvetési és államháztartási hatások megközelítőleg 40%-a.