 |
|
Hercegszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-12-13 -tól
|
|
Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pont pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (2) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában meghatározott, Hercegszántó község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, továbbá a Szt. 6. §-a szerinti hajléktalan személyekre terjed ki.
2. Eljárási rendelkezések
2. §
(1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelem az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható. A kérelmet postai küldeményként vagy személyesen a 6525 Hercegszántó, Dózsa Gy. u. 8. szám alatti Hercegszántói Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.
(2) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a munkahely által kiállított átlagkereset igazolás, a fizetési jegyzék, a postai feladóvevény, a nyugdíjszelvény, a pénzintézeti igazolás, az ellátást folyósító szerv határozata, ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás, tartásdíj esetén bírósági ítélet, vagy gyámhivatali határozat.
(3) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, a pénzintézeti igazolás, a befizetési csekkszelvény, a postautalvány, a nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyógyszerköltség igazolása.
(4) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése nehézségbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet, a jogosult írásban tett nyilatkozata is elfogadható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatolni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.
(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt települési támogatás megállapításához csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát és a haláleset időpontjában hercegszántói lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező nevére kiállított számlát a temetési költségekről.
(7) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.
(8) A kérelmező az e rendeletben meghatározott egyes ellátások esetében kötelezhető arra, hogy a családja vagy háztartása vagyoni helyzetéről nyilatkozatot tegyen.
(9) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül vizsgálta, s nem feltételezhető, hogy azokban lényeges változás történt.
(10) A települési támogatásra jogosult az ellátást megállapító határozatban együttműködésre kötelezhető a Bajai Kistérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Szolgálat). Amennyiben a jogosult az együttműködést megtagadja, vagy az együttműködés keretében kialakított életvezetési tanácsokat nem fogadja meg és azokkal írásbeli felszólítás ellenére is súlyosan ellentétes magatartást tanúsít, a Szolgálat írásos jelzése alapján az ellátás megszüntethető.
3. §
(1) A pénzbeli települési támogatás folyósításáról az ellátást megállapító határozatban foglaltak szerint – folyószámlára történő átutalással vagy házi pénztári kifizetéssel – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(2) A természetbeni települési támogatás biztosításáról az ellátást megállapító határozatban foglaltak szerint – a szolgáltató részére történő folyósítással, előre fizetős mérőóra feltöltésével, a megvásárolt áru vagy az önkormányzat tulajdonát képező, átengedett ingóság átadásával – a Polgármesteri Hivatal intézkedik.
4. §
(1) A települési támogatás, valamint a szociális célú tűzifa támogatás megállapításával kapcsolatos feladat- és hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének méltányosságból történő elengedésére, csökkentésére, részletfizetési lehetőség engedélyezésére – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné –, kérelemre, a Képviselő-testület jogosult.
3. Települési támogatás
5. §
A települési támogatás keretében
a) rendkívüli települési támogatás,
b) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás,
c) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás, vagy
d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás
igényelhető.
6. §
(1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul, és akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás folyósítása készpénzben vagy természetben, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. A rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
(3) A rendkívüli települési támogatás összegét a rászorultsághoz igazodóan kell megállapítani, ugyanazon személy, illetve család részére a készpénzben megállapított támogatás alkalmanként 1 000 Ft-nál kevesebb és 10 000 Ft-nál több, illetve a havi rendszerességgel nyújtott támogatás 1 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, és egy naptári évben – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kivételével – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
(4) Az életet, testi épséget veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő szükséghelyzetben a támogatás összegére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korlátozást nem kell figyelembe venni.
(5) A gyermek hátrányos helyzete miatt igényelt rendkívüli települési támogatást a gyermeknek, illetve a fiatal felnőttnek kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.
(6) A készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatást a jogosult – a határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül – a Polgármesteri Hivatal házipénztárában veheti fel, vagy kérelmére a Polgármesteri Hivatal a folyószámlájára utalja.
(7) Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás különösen a gyógyszertámogatás, a társadalombiztosítás által nem támogatott egészségügyi szolgáltatás díjának átvállalása, a közüzemi díj átvállalása, a tüzelősegély, az építőanyag biztosítása, az intézményi étkezési térítési díj átvállalása, a ruházat- és élelmiszervásárlás vagy élelmiszer utalvány biztosítása, a tankönyv és iskolai felszerelés biztosítása.
(8) A gyermek hátrányos helyzete miatt igényelt rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátás formájában kell megállapítani, ha a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul, vagy az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
(9) A természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás esetében a támogatás összege alkalmanként meghaladhatja a 10 000 Ft-ot, de egy naptári évben – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kivételével – ekkor sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
7. §
(1)[1] Az általa lakott lakás fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások megfizetésének elmaradása a háztartás tagjai lakhatását veszélyezteti.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás díja, a csatornahasználat díja, a szemétszállítás díja, a tüzelőanyag költsége, a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, az önkormányzattól vásárolt lakás törlesztőrészlete, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyeknek nyújtott kamatmentes kölcsön törlesztőrészlete, a közműfejlesztési érdekeltségi hozzájárulás összege.
(3) A lakásfenntartási támogatást kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakásfenntartási támogatás csak annak a személynek állapítható meg, akinek a nevére szól a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadást igazoló számla vagy kötelezettség.
(4) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátásként elsősorban a szolgáltató részére történő folyósítással vagy előrefizetős mérőóra feltöltésével kell nyújtani. Az ellátást megállapító határozatban a jogosult előrefizetős mérőóra felszereltetésére kötelezhető.
(5)[2] A lakásfenntartási támogatás összegét a kérelmező lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásainak figyelembevételével, a kérelmező szociális rászorultságához igazodóan kell megállapítani. A támogatás egy hónapra jutó összege 2 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, de nem haladhatja meg a 10 000 Ft-ot.
(6) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(8) A lakásfenntartási támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
8. §
(1) A 7. § (2) bekezdésben meghatározott lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön nyújtható, amennyiben a hátralék miatt a szolgáltatás kikapcsolása vagy a követelés végrehajtása a kérelmező és háztartásának tagjai lakhatását veszélyezteti.
(2) A kamatmentes kölcsönt elsősorban természetbeni ellátás formájában, a szolgáltató vagy a követelést előíró részére történő közvetlen folyósítással kell nyújtani.
(3)[3] A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 100 000 Ft lehet, amit legfeljebb 36 hónap alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni.
(4) A kamatmentes kölcsön visszafizetése részben, legfeljebb az igényelt kölcsönösszeg 30%-áig elengedhető annak a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át és a kölcsön visszafizetése a háztartás tagjainak megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(5) Kamatmentes kölcsön csak akkor nyújtható, ha a kölcsön visszafizetésére lakásfenntartási támogatást megállapító határozat és/vagy bankszámláról azonnali beszedési megbízással levonható rendszeres jövedelem fedezetet nyújt.
9. §
(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: temetési segély) igényelhet az a szociálisan rászorult személy, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, ha a temetési költségek viselése a temettetőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(2) A temetési segély összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan kell megállapítani, a segély összege 10 000 Ft-nál kevesebb nem lehet, de elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét, ha a temettető a temetési kiadásokat viselni nem képes.
(3) A temetési segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kölcsön visszafizetésére bankszámláról azonnali beszedési megbízással levonható rendszeres jövedelem fedezetet nyújt.
(4)[4] A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 36 hónap alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni.
(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 134 000 Ft.
3/A. Időskorúak és lakhatási támogatásban részesülők kiegészítő támogatása[5]
9/A. §[6]
(1) Az önkormányzat az év végi ünnepekre készülés segítése érdekében természetbeni juttatásként alapvető élelmiszerekből álló ajándékcsomagot ad minden olyan hercegszántói lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Hercegszántón élő személynek, aki
a) 70. életévét tárgyév december 31-ig betöltötte vagy betölti, de háztartásonként az együtt élő házastársak egy ajándékcsomagra jogosultak;
b) az e rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül.
(2) Az ajándékcsomag legfeljebb 4 000 forint értékű, és tartalma minden rászoruló számára azonos összetételű lehet.
(3) A Polgármesteri Hivatal nyilvántartásai alapján a támogatottak listájának összeállításáról és az ajándékcsomagok kiosztásáról – átvételi elismervény ellenében – a polgármester gondoskodik. Az ajándékcsomagok kiosztását december 1. és december 31. közötti időszakban kell megszervezni.
4. Szociális célú tűzifa támogatás
10. §
(1) Az önkormányzat — a szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatással együtt rendelkezésre álló keret mértékéig — a rászorulóknak természetbeni szociális tűzifa támogatást biztosít.
(2) Természetbeni szociális tűzifa támogatásra jogosult az a személy,
a) aki a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, azzal, hogy az életet, testi épséget veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő szükséghelyzetben e jövedelmi korlátozást nem kell figyelembe venni,
b) akinek a lakása fával fűthető és rendelkezik fatüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel, és
c) akinek a háztartásában élő személyek egyikének sincs birtokában 1 m3-nél több tűzifa.
(3) Háztartásonként csak egy személy igényelhet támogatást, támogatásként legalább 1 m3, de legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.
(4) A tűzifa kiszállításáról — a szociális célú tűzifa támogatás megállapítását követő három napon belül — az önkormányzat gondoskodik, annak átvételét a jogosult aláírásával átvételi elismervényen köteles igazolni.
(5) A támogatás megállapításakor — a rendelkezésre álló keretet figyelembe véve — előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki
a) nem rendelkezik tüzelővel,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családban él,
c) a háztartásában több gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket tart el,
d) aktív korúak ellátására,
e) időskorúak járadékára, vagy
f) lakásfenntartási támogatásra
is jogosult.
(6) Az önkormányzat a fűtési idényre vonatkozó — a szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatással együtt rendelkezésre álló — keretet a miniszteri döntést követően az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján közzéteszi.
(7) A támogatás iránti kérelmet a fűtési idényben a közzétételt követően, március 25-ig lehet benyújtani.
5. Szociális alapszolgáltatások
11. §
(1) Az önkormányzat a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás intézménye, a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével biztosítja a családsegítés szolgáltatást.
(2) Az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet által fenntartott Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató Szolgálat - Felsőbácskai Kisrégió intézmény látja el az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, a fogyatékosok nappali ellátása, a tanyagondnoki szolgáltatás és a szociális információs szolgáltatás feladatait.
6. Helyi szociálpolitikai kerekasztal
12. §
(1) A képviselő-testület a települési szociálpolitikai döntések szakmai véleményezésére, értékelésére, elemzésére, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) a Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató Szolgálat — Felsőbácskai Kisrégió intézmény fenntartója által kijelölt képviselő;
b) a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fenntartója által kijelölt képviselő;
c) a Polgármesteri Hivatal kijelölt képviselője;
d) az önkormányzat polgármestere.
7. Záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 9/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 8/2015. (IX. 18.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. IX. 19-től.
Módosította a 8/2015. (IX. 18.) Ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. IX. 19-től.
Módosította a 8/2015. (IX. 18.) Ör. 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2015. IX. 19-től.
Módosította a 8/2015. (IX. 18.) Ör. 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2015. IX. 19-től.
Beiktatta a 14/2016. (XII. 12.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2016. XII. 13-tól.
Beiktatta a 14/2016. (XII. 12.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2016. XII. 13-tól.