Sümeg Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Sümeg Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezetéről és működési rendjéről a következő önkormányzati rendeletet alkotja:
I. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI, ÜNNEPE, KITÜNTETÉSEK
1. §
(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló
(2) Az önkormányzat címerének leírása:
Ezüst pajzsban piros szívből kiágazó három szál négyszirmú, kék színű virág, két levél. A pajzs fölött sisak, rajta arany korona, e fölött páncélos, meztelen kardot tartó kar, ettől balra három aranycsillag, jobbra ezüst holdsarló. Ezüst-zöld, illetve arany-vörös sisaktartók övezik a címerpajzsot. A címer használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat zászlajának leírása:
Az önkormányzat zászlaja hosszirányban egyenlő arányban elosztva égszínkék és aranysárga színű. A zászló közepén a város címere, alatta fekete betűkkel „SÜMEG” felirat. A zászló anyaga selyem, a címer és a felirat hímzett. Alakja 2:3 arányú téglalap.
A zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat hivatalos ünnepe: január 6., amikor a település a város díszlobogózásával és kulturális programmal emlékezik meg a várossá nyilvánítás évfordulójáról.
(5) Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek felsorolása:
- Díszpolgári cím
- Mecénás díj
- Kisfaludy Sándor Emlékplakett
- Ramassetter Vince Emlékplakett
- Sümeg Közoktatásért Emlékplakett
- Sümeg Közigazgatásáért Emlékplakett
- Szociális Munkáért Emlékplakett
- Sümeg Sportjáért Emlékplakett
- Sümeg Egészségügyéért Emlékplakett
- A város Aranykönyvébe történő bejegyzés
Az önkormányzati kitüntetések, elismerő címek adományozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
II. fejezet
Általános rendelkezések
2. §
(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sümeg Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat működési területe: Sümeg település közigazgatási területe
(3) Az önkormányzat székhelye: Sümeg, Béke tér 7.
Postacíme: 8330 Sümeg, Béke tér 7.
(4) Az önkormányzat internetes honlapja: www.sumeg.hu
(5) Az önkormányzat e-mail címe: sumegph@sumeg.hu
3. §
Az önkormányzat szerveinek felsorolása:
a) polgármester
b) képviselő-testület állandó bizottságai
Ügyrendi Bizottság, rövidített név: ÜB
Gazdasági Bizottság, rövidített név: GB
Egészségügyi és Szociális Bizottság, rövidített név: EüSZB
Oktatási és Kulturális Bizottság, rövidített név: OKB
Ifjúsági és Sport Bizottság, rövidített név: ISB
Idegenforgalmi Bizottság, rövidített név: IB
c) polgármesteri hivatal
III. fejezet
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
4. §
(1) Az önkormányzat az Ötv. 8. §-ában meghatározott helyi közszolgáltatások körében kötelező feladatként gondoskodik:
a) az egészséges ivóvízellátásról,
b) az óvodai nevelésről,
c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
d) az egészségügyi alapellátásról,
e) a szociális alapellátásról,
f) a közvilágításról,
g) a helyi közutak és közterületek, fenntartásáról
h) a közúti járművel történő parkolás biztosításáról,
i) az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről,
j) közművelődési feladatok ellátásáról,
k) könyvtári ellátás biztosításáról,
l) az egyházi tulajdonú temetőben lévő ravatalozó épület fenntartásáról, az egyházzal kötött megállapodás alapján a temetési lehetőség biztosításáról.
(2) Az önkormányzat az Ötv. 8. §-ában meghatározott helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatként gondoskodik:
a) a helyi muzeális emlékek gyűjtéséről, őrzéséről, kiállításáról,
b) színházi, filmszínházi ellátásról,
c) turisztikai információs tevékenységről,
d) járóbeteg szakellátásról,
e) helyi közszolgálati média működésének támogatásáról,
f) az épített környezet védelme feladatkörben a település kiemelkedő műemléki értéket képviselő Püspöki Palota és a középkori vár állagmegóvásának és felújításának támogatásáról,
g) a köztisztaság és településtisztaság biztosításáról,
h) közreműködik a foglalkoztatás megoldásában,
i) közvetett és közvetlen módon támogatja a tudományos, művészeti és sport tevékenységet, az önszerveződő és civil szervezeteket.
(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.
5. §
(1) A képviselő-testület az Ötv. 9. §-ában foglalt hatásköreiből a polgármesterre ruházza át a közszolgálati jogviszony kivételével az önkormányzati hivatalnál történő munkaviszonyban és a közfoglalkoztatás keretében a munkáltatói jogkört. A polgármesterre egyéb hatáskör átruházási rendelkezést az ágazati önkormányzati rendeletek állapítanak meg.
(2) A képviselő-testület az Ötv. 9. §-ában foglalt hatásköreiből a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságára ruházott hatásköröket az ágazati önkormányzati rendelet állapítja meg.
IV. fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület létszáma, határozatképessége
6. §
(1) A képviselő-testület 9 tagú:
8 fő települési képviselő
1 fő polgármester
(2) A határozatképességhez legalább 5 fő jelenléte szükséges az ülésen.
(3) Az egyszerű többséggel hozott döntéshez a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel hozott döntéshez a megválasztott képviselők több mint a felének, legalább 5 főnek „igen” szavazata szükséges.
2. Alakuló ülés
7. §
(1) A képviselő-testület alakuló ülését az Ötv. 30. §-ában foglaltak alapján tartja meg.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati választások eredményéről és az Ötv. 32. § illetve a 19. §-a szerinti eskütételt követően átadja a megbízóleveleket a polgármester és a képviselők részére.
(3) Az alakuló ülést ünnepélyes formában tartja a képviselő-testület.
3. A képviselő jogállása, kérdés, interpelláció
8. §
(1) A képviselő az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési döntési, előkészítési jellegű kérdést intézhet.
(2)A képviselőt megilleti az interpellációs jog, az önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó szervezet hatáskörét érintő ügyekben magyarázatot kérhet az érintett vezetőtől vagy tisztségviselőtől. Interpellációt írásban lehet benyújtani.
(3) Ha az interpellációt a képviselő az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban leadja a Polgármesteri Hivatalban, a képviselő-testület ülésén az írásba foglalt érdemi választ szóban is ismertetni kell.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd a testület dönt egyszerű többséggel az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ az interpelláció vizsgálatát határidő megjelölésével a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha az interpellációval érintett bizottság, akkor a polgármesterre.
(5) Ha a képviselő a testületi ülésen nyújtja be az interpellációt, arra a választ 15 napon belül írásban kell megadni az interpelláló képviselőnek, és hogy a képviselő-testület ülésének tárgyalási anyagával mg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak. A válasz elfogadásáról az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik, és dönt egyszerű többséggel a képviselő-testület.
(6) A képviselő-testület az interpelláció alapján határidő megjelölésével részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat elvégzésére kijelölheti a képviselő-testület illetékes szakbizottságát vagy eseti bizottságot hozhat létre.
(7) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.
9. §
A képviselő a külön önkormányzati rendelet szerinti költségtérítésre és tiszteletdíjra jogosult
10.§
(1) A képviselő köteles az esküje szerint a tudomására jutott titkot megőrizni.
(2) A képviselő köteles a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, felkérés alapján a testületi döntések szakmai előkészítésében részt venni, megbízás alapján képviselni az önkormányzatot, kijelölés alapján hitelesíteni a képviselő-testületi ülési jegyzőkönyvet.
(3) A képviselő köteles előzetesen szóban vagy írásban bejelenteni a polgármesternek és utólagosan írásban igazolni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(4) A képviselő legkésőbb az adott napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles az ülésen szóban bejelenteni, ha az ügy őt vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A döntéshozatalból történő kizárás kérdésében a képviselő-testület az Ötv. 14. § /2/ bekezdése és 15.§-a szerint jár el.
(5) A képviselő köteles a település egésze polgárainak érdekeit szem előtt tartani képviselői tevékenysége során.
(6) A képviselő köteles olyan megatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára.
4. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre, közmeghallgatás
11. §
(1) A képviselő-testület az éves munkaterv alapján – július- augusztus kivételével- havonta tart nyilvános ülést.
(2) Az ülések helyszíne általában a Városháza. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a város közigazgatási területén belüli másik helyszínre vagy másik településen is meg lehet tartani.
(3) A nyilvános ülés meghívóját a helyben szokásos módon a helyi sajtó útján és a város honlapján közzé kell tenni. A nyilvános ülésen bárki részt vehet. A nyilvános ülés előterjesztéseit a város honlapján közzé kell tenni.
(4) A képviselő-testület az Ötv. 12.§ /4/ bekezdés a) pontja szerinti zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozatot írásban kéri be az érintettől, vagy az érintett az ülésen szóban nyilatkozik, amit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A zárt ülésen hozott határozatok tartalmát a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámolóban hozza nyilvánosságra az önkormányzat.
(6) Az ülés nyilvános vagy zárt jellegét az ülésterem bejáratánál táblával kell jelölni.
5. Rendkívüli ülés
12. §
(1) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.
(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni a képviselők legalább ¼-ének megfelelő számú, ami legalább 3 képviselő, vagy valamely szakbizottság indítványára.
(3) A rendkívüli ülést soron kívül azonnalra is össze lehet hívni:
a) telefonon vagy
b) futár vagy
c) elektronikus levél útján.
(4) A rendkívüli ülés meghívóját az előterjesztésekkel a képviselő-testület tagjai és a jegyző számára kell kézbesíteni és a nyilvános ülés előterjesztését a város honlapján közzé kell tenni. Ha az előterjesztést az ülésen kapják meg a képviselők, azt az ülést követően utólag kell a honlapon közzé tenni.
6. Közmeghallgatás
13. §
(1) A képviselő-testület az éves munkatervében rögzített időpontban évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről a nyilvános képviselő-testületi ülésekre történő meghívásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni a lakosságot.
(3) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad aktuális várospolitikai kérdésekről.
(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre azonnal szóban, amennyiben ez nem lehetséges a következő nyilvános képviselő-testületi ülésen kell választ adni.
(5) A közmeghallgatás lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölésére nem kerül sor, akkor, ha érdemi döntést nem hoz a testület. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A közmeghallgatáson a települési képviselőknek legalább a határozatképességhez szükséges számban jelen kell lenniük.
(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület érdemi döntést is hozhat.
7. A képviselő-testületi ülés összehívása
14. §
(1) A képviselő-testület ülését a 11-12. §-okban foglaltak szerint a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a gazdasági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) Az ülésre írásbeli meghívót küld a polgármester, a meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a tárgyalandó napirendet az előterjesztők megnevezésével. A meghívóhoz kapcsolódik a vegyes ügyek tartalomjegyzéke, amely elkülönítetten tartalmazza a nyilvános és zárt ülési napirendet.
(4) A meghívót az ülés előtt legalább 4 nappal kézbesíteni kell:
a) képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,
d) a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének,
e) az OEVK egyéni országgyűlési képviselőjének,
f) a bizottságok nem települési képviselő tagjainak,
g) a városi rendőrőrs vezetőjének,
h) az önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetőinek, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetőjének,
i) azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselői részére, amelyek a településfejlesztés, környezetvédelem, sport, művészet, vagy karitatív tevékenység terén működnek, feltéve hogy a napirend a közösség tevékenységi körét érinti,
j) mindazoknak, akiket a polgármester megjelöl a tárgyalandó napirendekre tekintettel.
(5) A meghívóval együtt a napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket elektronikus adathordozón meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a jegyzőnek,
c) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek.
(6) A nyilvános ülés meghívóját közzé kell tenni a város honlapján és a helyben szokásos módon. A helyben szokásos közzétételi mód a hirdetménynek a városi hirdetőtáblákon történő kifüggesztése.
A városi hirdetőtáblák az alábbi helyeken találhatók:
a) Kossuth utcai árkádok
b) Piactér Árpád utcai bejárata
c) Polgármesteri Hivatal földszinti előtere
8. Konzultáció
15. §
(1)A döntések előkészítésére az ülés előtt indokolt esetben konzultációra hívhatja össze a polgármester a képviselő-testület tagjait.
(2) A konzultáción a képviselő-testület tajgai, meghívása esetén a jegyző, és más vezető beosztású köztisztviselő, és meghívott szakember vesz részt.
(3) A konzultáción önkormányzati döntést nem hozhat a képviselő-testület, csak a képviselői vélemények, álláspontok kifejezésére van lehetőség.
(4) A konzultációról jegyzőkönyv nem készül.
9. A tanácskozás rendje
16. §
(1) Az ülés megnyitásakor a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, annak alapján a határozatképességet. Bejelenti a hiányzó képviselőket a távolmaradásuk okát.
(2) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester a képviselői névsor és a jelenlét figyelembe vételével javaslatot tesz a két jegyzőkönyv hitelesítő személyére. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) A polgármester a meghívó és a vegyes ügyek tartalomjegyzéke alapján javaslatot tesz a napirendre. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4) A napirend tárgyalása előtt lehetőséget ad a képviselőknek egyenként legfeljebb 3 perc időtartamban napirend előtti felszólalásra.
A napirend előtti felszólalásról vitát nem kell nyitni, a felvetett problémával a képviselő-testület – erre vonatkozó döntés esetén – a következő ülésen foglalkozik.
10. Sürgősségi indítvány
17. §
(1) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottságok elnökei, a polgármester, a képviselők, a jegyző és a kisebbségi önkormányzat testülete jogosult.
(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan napirendi javaslat, amely a meghívóban nem szerepel, és az azonnali tárgyalásához nyomós közérdek, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek fűződik.
(3) A sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor – a napirendi pontok elfogadása előtt – kell megtenni.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt nyomban tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület egyszerű többséggel dönt.
11. Felszólalás ügyrendi kérdésben
18. §
(1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót.
Ha a képviselő a szómegvonást sérelmezi, a képviselő-testület dönt.
(3) Ügyrendi javaslat különösen:
a) hozzászólások számának korlátozására vonatkozó javaslat
b) lakossági hozzászólási jog
c) a vita lezárására vonatkozó javaslat.
10. Előterjesztés
19. §
(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
- rendelettervezet,
- határozati javaslat,
- beszámoló,
- tájékoztató.
(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
- képviselő-testület bizottságai,
- polgármester,
- képviselő-testületi tag,
- jegyző, illetőleg megbízása alapján a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységének vezetője,
- a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke,
- intézményvezető,
- önkormányzati vállalkozás képviselője.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztéseket írásban kell benyújtani.
Szóbeli előterjesztés csak kivételesen kerülhet a képviselő-testület ülése elé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- az előterjesztő hivatalos megnevezését,
- az előterjesztés készítőjének nevét,
- az előterjesztés iktatószámát,
- a tárgy pontos meghatározását,
- a hozandó döntés indokainak felsorolását,
- az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét,
- a tárgyra vonatkozó jogszabályok megjelölését, a megfelelő jogszabályhelyeket
- az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, vagy a lehetséges döntési alternatívákat, azok indoklásával,
- szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését,
- a napirend tárgyalásához meghívandókat.
(5) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványra tárgyalt ügyeket, és a rendkívüli ülésen tárgyalt ügyeket.
13. Határozathozatal
20. §
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A határozat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) Ha a javaslat nem kapta meg a többségi „igen” szavazatot a javaslatot elutasító döntésként kell kezelni.
(4) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a határozatot.
14. A szavazás rendje
21. §
(1) A képviselő-testület tagjai „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak a javaslatról, tartózkodni nem lehet a szavazás során.
(2) A nyílt szavazás során a képviselők az erre a célra rendszeresített „szavazólap” felemelésével szavaznak.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
22. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
A titkos szavazást az ügyrendi kérdésekben eljáró bizottság szavazatszámláló bizottságként bonyolítja, és a szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet készít, amelyet a bizottság elnöke ismertet a képviselő-testülettel.
A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.
23. §
(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) a törvény előírja
b) a képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint a fele indítványozza
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) Név szerinti szavazás során a képviselők névsor szerinti sorrendben szavaznak úgy, hogy a polgármester szólítja a képviselőket egyenként szavazásra, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, amit a polgármester feltüntet a nevük mellett.
A névsort az ügyrendi kérdésekben eljáró bizottság elnöke hitelesíti.
A hitelesített névsort a szavazatok feltüntetésével a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
15. Döntéshozatal minősített többséggel
24. §
(1) A 6. § (4) bekezdés szerint a minősített többségi döntés szükséges, a törvény által előírt eseteken túl a következő döntésekhez:
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) munkaterv elfogadásához,
c) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba való belépéshez,
d) alapítvány létrehozásához, alapítói jogok gyakorlásához.
e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
16. A határozat jelölése és kezelése
25. §
(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal (dátummal) – és a határozatra utaló rövidítéssel kell ellátni a következők szerint:
Sorszám/év (hó, nap) öh. határozat
(2) A határozat kivonatait a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A határozatok végrehajtásáról a jelentéseket a jegyző gyűjti be a felelősöktől, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) Az ülésen hozott összes határozat jegyzőkönyvi kivonatát meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak.
(5) A normatív határozatot mint közjogi szervezetszabályozó eszközt a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő 15 napos kifüggesztéssel közzé kell tenni. A közzététel napjának, a kifüggesztés első napját kell tekinteni.
17. Önkormányzati rendeletalkotás
26. §
(1) A képviselő-testület törvényi felhatalmazás és az Alkotmány által biztosított eredeti jogalkotási hatáskörében önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) az önkormányzati bizottságok elnökei,
c) polgármester, alpolgármester,
d) jegyző,
e) kisebbségi önkormányzat
f) civil szervezetek.
(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
27. §
(1) A polgármester a rendelettervezet előkészítésével a tárgykör szerint illetékes szakbizottságot bízza meg. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes munkatársai.
A rendelettervezeteket az ügyrendi kérdésekben eljáró bizottság, valamint a jegyző véleményezi.
(2) A rendelettervezeteket írásos indoklással vagy előterjesztésbe foglalt magyarázattal kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásnak tartalmaznia kell az előzetes hatásvizsgálat eredményeit.
(3) Rendeletalkotás során először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület egyszerű többséggel, majd a rendelettervezetről minősített többséggel.
(4) Az önkormányzati rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá, és a képviselő-testület pecsétjével kell hitelesíteni.
(5) A rendeletet a (4) bekezdés szerint mellékelni kell az ülésről készült jegyzőkönyvhöz.
(6) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását és szükség szerint felhívja a jegyzőt a jogalkotási törvény szerinti utólagos hatásvizsgálat lefolytatására.
18. A rendelet jelölése, kezelése
28. §
(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az ülést követő napon.
(2) A rendelet kihirdetése a Városháza hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(3) A rendelet kihirdetésének tényét és dátumát rá kell vezetni a rendeletre, amit a jegyző igazol.
(4) A rendelet közzétételének formái:
a) városi hirdetőtáblákon történő kifüggesztés 15 napra,
b) helyi sajtó útján,
c) a város honlapján
