Hulladék közvetítő és kereskedő nyilvántartásba vétele:
Jogszabályok:
- a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
- a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
- a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) rendelet
- a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
- a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet
- a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet
- A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
- a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
- a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet
- a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet
- a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet
Hulladék közvetítő és kereskedő nyilvántartásba vételi eljárás:
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 35. és 38. pontjai alapján:
„35. kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
38. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet – az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve -, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;”
A Ht. 13. § (1) és (2) bekezdése szerint:
„(1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.
(2) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.”
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § g) pontja alapján:
„a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki,”
Amennyiben a kereskedelmi, közvetítői tevékenység kizárólag egy kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki, a telephely szerint területileg illetékes kormányhivatal jár el környezetvédelmi hatóságként. Több kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére kiterjedő kereskedelmi, közvetítői tevékenység esetén az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) az illetékes környezetvédelmi hatóság.
A Ht. 13. § (1) bekezdése alapján – amennyiben a hulladék fizikailag nem kerül a közvetítő, kereskedő birtokába – hulladékgazdálkodási tevékenység nyilvántartásba vétel alapján végezhető. A nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) 2-5. §-ai tartalmazzák.
A belföldi hulladékgazdálkodási tevékenység (közvetítés, kereskedelem) nyilvántartásba vételi folyamata során kérelmezőnek be kell nyújtani a Főfelügyelőségre a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ában előírt, az 1. melléklet szerinti formanyomtatványt, amelyhez mellékelnie kell a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott dokumentumokat. A közvetítő, kereskedő a hulladékgazdálkodási tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) és (3) bekezdése alapján kérelmezőnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet 1 darab nyomtatott és 1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban kell benyújtania, továbbá az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának a nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.
A hulladékgazdálkodási tevékenységbe bevonni kívánt hulladékokat a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 1. számú melléklete szerinti 6 számjegyű azonosító kódonként, tonnában kifejezve szükséges megadni.
A Főfelügyelőség pénzügyi eszközök vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó igazolásként bankgaranciát (ahol a Főfelügyelőség a kedvezményezett és a nyilvántartásba vétel teljes időtartamára vagy határozatlan időre szól), vagy számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § szerinti pozitív egyenleget mutató 2014. évi beszámolót fogad el.
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 11. §-ban szereplő nyilatkozatot kérelmező és kérelmező vezető tisztségviselője nevében is meg kell tenni.
Amennyiben kérelmező nem rendelkezik telephellyel, a KTJ azonosítót a székhelyére vonatkozóan kell megadnia.
A kérelmező által benyújtott környezetvédelmi biztosításnak ki kell terjednie a kérelmezett hulladékgazdálkodási tevékenységre.
A Ht. 82/A. § alapján:
(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat – kivéve a közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik -, a tárgyév február 28-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedését vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.
[…]
(3) A felügyeleti díj mértéke
a) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 40 000 forint,
b) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 25 000 forint.
A Főfelügyelőség által kiadott határozatok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 73/A. § (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése alapján a közléssel (a kérelmező általi átvétellel) jogerősek.
KÜJ, KTJ számok:
A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet) 1. § a) és b) pontjai alapján:
„a) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ): természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata;
b) környezetvédelmi területi jel (KTJ): környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító adata;”
A 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. §-a alapján:
„(1) Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat az ügyfél környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás, továbbá az OKIR-ral kapcsolatos környezetvédelmi adatszolgáltatás során való azonosítására szolgál.
(2) Az egyedi környezetvédelmi azonosító adatot a hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus úton benyújtott kérelemre hozza létre. Egyedi környezetvédelmi azonosító adat hiányában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem nem nyújtható be, továbbá környezetvédelmi adatszolgáltatás nem teljesíthető.”
A 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 3. §-a alapján:
„(1) Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozása az alábbi szerveknél kezdeményezhető, illetve azokat az alábbi szervek hozzák létre:
a) a KÜJ azonosítót az a környezetvédelmi hatóság, illetve az a vízvédelmi hatóság hozza létre, amelyhez az ügyfél kérelmével fordul;
b) ha a KÜJ azonosítóval már rendelkező ügyfél KTJ azonosító(ka)t, vagy a KÜJ azonosítóval még nem rendelkező ügyfél a KÜJ azonosító mellett KTJ azonosító(ka)t is igényel, az azonosítók létrehozását az objektum(ok) jellemző pontja szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnál, illetve vízvédelmi hatóságnál kell kezdeményezni.”
Ügyintézési határidők, eljárási díjak:
Fenti eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőket a Ket. 33. § (1) bekezdése állapítja meg, amely alapján:
„A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.”
A Ket. 33. § (3) bekezdése szerint:
„Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.”
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 2. § (1) bekezdése szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a DíjR. 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott eljárásokért.
A DíjR. 1. melléklete alapján:
- Hulladékközvetítő, hulladékkereskedő bejelentéshez kötött tevékenységének nyilvántartásba vételi eljárása: 50 000,-
- Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyezése, bejelentése a 3-10. pontban megállapított díjtétel 150%-a
- Az 1-36. pontban foglalt engedélyek, illetve határozatok módosítása esetén az 42-43. pontok kivételével, az 1-37. pontban foglalt díjtétel 50%-a
- Az 1-36. pontban foglalt engedélyek módosítása, ha az engedélyes, illetve környezethasználó személyében bekövetkezett változás miatt szükséges, az 1-37. pontban foglalt díjtétel 25%-a
DíjR. 5. § (6) bekezdése alapján:
„A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem, illetve a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.”
Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás:
A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet) alapján:
„3. § (1) A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet.”
„10. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettség
a) a hulladéktermelő esetében a 11. § (2) és (4) bekezdés szerinti feltételek teljesülésével,
b) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén a hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedésével, vagy
c) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén a nyilvántartásba vétellel
keletkezik.
(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenti.
[…]
11. § (1) Az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.
[…]
12. § (1) Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.”
Fenti jogszabályhelyek alapján az adatszolgáltatást hulladéktermelőnek, gyűjtőnek, kereskedőnek és hulladékkezelőnek kell teljesítenie a telephely szerint területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya felé.
