TÁJÉKOZTATÁS

 A KDOP-4.1.1/E-11-2011-0018 azonosító számú "Sárbogárd városközponti területeinek vízrendezése, csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése " pályázatról

Tájékoztató

a KDOP-3.1.1/B-11-2012-0001

"Újratervezés - Sárbogárd város központjának megújítása"

című pályázathoz kapcsolódó beruházásról 

L Á T V Á N Y T E R V E K: 

 1. melléklet,   2. melléklet
 3. melléklet,   4. melléklet
 5. melléklet,   6. melléklet
 7. melléklet,   8. melléklet 
 9. melléklet, 10. melléklet 
11. melléklet, 12. melléklet 
13. melléklet

Tájékoztatom a Tisztelt lakosságot, hogy Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a

gyermekétkeztetés intézményi térítési díjait 2013. szeptember 1-jétől az alábbiak szerint állapította meg: (Figyelembe véve a szolgtáltatók által szeptember 1-től történő nyersanyagnorma emelést).  Árak itt

 Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 20/2012. (IV. 19) önkormányzati rendeletben foglaltak alapján Sárbogárd város intézményi térítési díj mértékeit, valamint Nagylók és Hantos községek térítési díj mértékeit 2012. május 1-től az alábbiak szerint állapította meg:

1. melléklet

Sárbogárd, 2012. április 19.

        Demeterné Dr. Venicz Anita

                        jegyző

Tájékoztató

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése szerint: Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni: 

 a) az e törvény szerinti üzemeltetők,
b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.
(2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie
a) az állami és önkormányzati szervnek, 
 b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak, 
c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,
d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg,
e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak. (3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az
(1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a  veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1%-a. (4) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az
(1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek esetében:
a) saját tulajdonban lévő  vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező,
b) nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó,
c) gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítéséből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. 
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a.
(6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységek közül több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. 
(7) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükről külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni.
(8)  Amennyiben  a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.
(9) Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni.
(10) A (3) bekezdés alapján fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre.
(11) A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele.

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a KDOP-3.1.1/B-11-2012-0001 „Újratervezés” – Sárbogárd város központjának megújítása városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektek

Közlemény

Közlemény II.

1.) "A civilszervezetek együttműködésének erősítése"

2.) "A környezettudatos szemlélet elterjesztése, erősítése Sárbogárdon" 

3. „A helyi identitástudat fejlesztése”

4. „A „könyvtár” múltja, jelene és jövője”

5. „Vállalkozói alapismeretek képzés és tanácsadás”

Pályázathoz kapcsolódó
mellékletek:

Jelentkezési lap

Szerződéstervezet

Szakmai beszámoló

Értesítőlevél minta

Pályázat életút

Kommunikáció

Helyszíni szemle jegyzőkönyv

Számla és bérösszesítők

Tájékoztatás

Havonta ezreket költ azért, hogy egészségtelenül éljen!

Január 1-től tilos a dohányzás.

A törvény új szigorítása első hallásra akár radikálisnak is nevezhető, de a magyar emberek dohányzási szokásait és a dohányzás miatt kialakuló betegségeket figyelembe véve indokolt és szükségszerű lépés volt.  A dohányfüst rákkeltő a passzív dohányosok számára is. A gyermekek tüdejét súlyosan károsítja.

De pontosan milyen szigorításokat kell észben tartani? A törvény értelmében tilos a dohányzás a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a tömegközlekedési eszközökön és a megállóikban, a játszótereken és öt méteres környezetükben. A helyi önkormányzatok mindemellett további közterületen is megtilthatják a dohányzást.

A jövőben szabadtéren sem jelölhető ki dohányzásra alkalmas terület a közoktatási intézményeknél, gyermekjóléti-gyermekvédelmi intézményeknél, egészségügyi szolgáltatóknál.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól legalább öt méterre lehet kijelölni, kivéve azoknál a vendéglátóegységeknél, ahol erre csak a bejáratnál van lehetőség.

Az ÁNTSZ jogutódja, a Népegészségügyi Szakigazgatási Intézet munkatársai és a közterület felügyelők figyelmeztetéseit komolyan kell venni. Tavasztól magánszemélyek esetében akár 50 ezer forintos, intézmények esetében pedig 2,5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak, ha nem tartják be a szigorított törvényt.

 Magyarországon ma 10 emberből négy dohányzik és ennek következményeként 18 percenként meghal egy honfitársunk. A hatóságoknak nem az a céljuk, hogy minél többet bírságoljanak, hanem, hogy a tiltás miatt még többen leszokjanak a cigiről. Ez egy jó alkalom arra, hogy megszabaduljanak káros szenvedélyüktől! Határozzák el magukat és forduljanak segítségért a háziorvosukhoz, vagy keressék fel a www.leteszemacigit.hu weboldalt.

Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv