Szabadtéri égetés szabályai

 

Az égetés jogszabályi környezetét külön kell választani a belterületen, illetve a külterületen. A főszabály az, hogy a hulladékok, növényi hulladékok nyílttéri égetése általános jelleggel TILOS!

A főszabály alól több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését, bizonyos feltételek teljesülése esetén!

 

A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 306/2010. Korm. r.) szabályozza.

 

Belterületen - avar és kerti hulladék égetése

 

A 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése alapján „Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.”

 

A Kvt. 48. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben szabályozza a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. Az önkormányzati rendeletben szabályozott időszakokról és feltételekről az önkormányzattól kell érdeklődni, mely nem lehet ellentétes a jogszabályi környezet rendelkezéseivel.

(Hercegszántón az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetéséről szóló hatályos 4/2016. (IV. 8.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az avar és kerti hulladék nyílttéri égetése március 1. napjától május 31. napjáig és szeptember 15. napjától november 15. napjáig – beleértve az időszakok kezdő és befejező napjait is –, vasárnap és munkaszüneti napok kivételével, 08.00 órától 20.00 óráig megengedett.)

 

Kerti égetés és kerti sütés tűzvédelmi szabályai:

 

• kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés és kerti sütés, grillezés,
• a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol környezetére tűz- és életveszélyt nem jelent,
• a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni,
• a tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható,
• az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
• az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot,
• az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban kell elégetni a nehezebb tűzterjedés megakadályozása érdekében,
• a sütési hely megválasztásnál számolni kell a kedvezőtlenül változó széliránnyal, tovább tekintettel kell lenni arra, hogy a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentősen befolyásolja, illetve a felröppenő nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokokra,
• a gyerekeket ki kell oktatni a tűz veszélyeire,
• a szabadtéri főzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök mindig stabilan kerüljenek megtelepítésre,
• az égetés, sütés befejeztével a tüzet el kell eloltani, úgy hogy a tűz ne gyulladjon vissza, meg kell győződni arról, hogy nem maradt izzó, parázsló anyag, mert az tűzveszélyt jelent,
• az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében,
• Minden esetben TILOS a tüzet őrizetlenül hagyni.

 

Az égetés feltételei külterületre vonatkozóan

 

Növényegészség-ügyi okból

 

A 306/2010. Korm. r. 27. § (3) bekezdése alapján a „lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

 

A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 67/1998. Korm. r.) állapít meg speciális szabályokat. A 67/1998. Korm. r. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében „az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.”

 

Továbbá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja.

 Az illetékes hatóság gyakorlatában előfordul, hogy a fertőzött növények maradványainak égetéssel való megsemmisítését rendeli el, de erről engedélyt, határozatot bocsát ki, amelyben beazonosítja az érintett területet.

 

 Természeti területen – gyep, nád

 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges „a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez.”

 

 Erdőben és 200 m-es körzetében

 

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit szabályozza.

 

Az Etv. 65. § (1) bekezdése alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”

 

A kivételek:

• vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által,
• erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő kijelölt tűzrakó helyen kialakított,
• mészégető és faszénégető helyen.

 

Az Etv. 67. § (1) bekezdése alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el.

 

Az Etv 65. § (5) bekezdése alapján „tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.”

 

Tehát a tűzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkozik!

 

2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan.

 

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

 

1. Az engedélyezés tárgya

Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést, melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően a katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

 

Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

 

Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladékégetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

 

Amennyiben a megyei műveletirányításhoz külterületi szabadtéri égetésre vonatkozó bejelentés érkezik, tájékoztatnia kell a bejelentőt, hogy 2015. március 5-ke óta a szabadtéri külterületi (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést engedélyeztetni kell a terület szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel. Bővebb információ az igazgatóság honlapján érhető el.

 

Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes – az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.

 

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

 

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

 

II. Belterületi szabadtéri égetés

 

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

 

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

 

Ha a helyszínen lévő tűzoltó egység megállapítja, hogy a belterületi szabadtéri égetést más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet nem engedélyezi, vagy az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, időben végzik, fel kell szólítania az égetést végző személyt, illetve az ingatlan tulajdonosát, használóját az égetés azonnali befejezésére, a tűz eloltására, és helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. Helyszíni bírság kiszabásának akkor van helye, ha helyszínre vonuló egység a HTP székhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség illetékességi területén jár el, és az ellenőrzést végző személy rendelkezik kiadmányozási joggal, körpecséttel.

A Megyei Műveletirányítási Ügyeleten álljanak rendelkezésre azok az információk, hogy egyes önkormányzatoknál a belterületi tűzgyújtást mikor engedélyezett.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt minimum 20 napos határidő megadásával hatósági felhívás kibocsátásának nincs helye, tekintettel arra, hogy a jogszabály megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával már nem orvosolható. A Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljáró hatóság megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívásnak nincs helye.

 

A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 40. sora alapján 20.000 – 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.

Ha a belterületi szabadtéri égetést a települési önkormányzat megengedi, de az égetést nem a rendeletben meghatározott időpontban végezték, a bírságot kiszabó határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követően haladéktalanul meg kell küldeni a települési önkormányzat részére is tájékoztatásul.