Szervezeti és Működési Szabályzat
ÉGERSZÖG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
12/2005 (IX. 14.) sz. rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Égerszög községi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény alapján szervezetét és működési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
BEVEZETŐ
A Magyar Köztársaság Alkotmányának, a helyi Önkormányzatokról szóló IX. fejezete alapján az Önkormányzati törvény keretei között Égerszög községet megilleti a helyi önkormányzás joga, a választópolgárok közösségét érintő helyi önkormányzás joga, a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése. Ennek érdekében az Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Égerszög község Borsod - Abaúj - Zemplén megye területén helyezkedik el.
A település területének nagysága: 1.077 ha.
A település létszáma a 2006. évi népesség nyilvántartás adatai alapján 80 fő.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§.
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Égerszög községi Önkormányzat
(2) Az Önkormányzat bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.
II. FEJEZET
A KÉPVISELŐTESTÜLETI SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE
2.§.
(1) A községi képviselőtestület 4 tagból áll.
A képviselőtestület tagjainak névsorát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-
testület bizottságainak indítványára.
Az ülést a képviselőtestület egynegyedének indítványára össze kell hívni.
(3) A képviselőtestület munkáját évenként munkaterv alapján végzi.
A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a főbb feladatokat,
- a tervezett ülések időpontját,
- az ülések napirendjét és a napirendek előadóit,
- az előterjesztések elkészítésének határidejét,
- az ülésre meghívottak nevét,
- a munkaterv határozza meg továbbá azokat a napirendeket, amelyeket úgynevezett kétfordulós tárgyalási mód alkalmazásával kíván a képviselőtestület megvitatni.
A napirendek előadói lehetnek:
- a polgármester,
- a körjegyző,
- a körjegyzőség előadója,
- az intézményvezetők,
- valamint a testület által felkért előadók.
A munkatervre javaslatot tehetnek:
- társadalmi szervezetek,
- gazdasági egységek vezetői,
- az önkormányzatok intézményeinek vezetői.
A polgármester előterjesztése alapján a zárszámadást tárgyaló ülésen elfogadott munkatervben kell meghatározni az ún. kétfordulós tárgyaláson megvitatandó napirendeket, valamint azokat a témaköröket, amelyek előadói a testületen illetve a Körjegyzőség hivatali apparátusán kívüli témaköröket dolgoz fel.
A munkatervet a polgármester úgy terjeszti elő, hogy az tartalmazza az érintett szervek előzetes véleményét is.
A tárgyalásra felvett napirend érintettjét akkor is meg kell hívni, ha nem ő az előadó.
A napirend tárgyalásán jelenlévő érintettet hozzászólási, véleménynyilvánítási jog illeti meg.
(4) A képviselőtestület megbízatásának időtartamára programot készít.
(5) A testület megalakulásakor vagyonnyilatkozat vizsgáló - háromtagú - bizottságot választ.
A bizottság feladata a leadott vagyonnyilatkozatok kizárólag törvényességi szempontból történő ellenőrzése.
ELŐTERJESZTÉS
3.§.
(1) A képviselőtestületi előterjesztés tartalmazza a napirend tárgyának pontos meghatározását, a tárgyban született korábbi döntés végrehajtásának állását, a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtási határidőt.
(2) Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés nem szükséges, ezekben az esetekben elegendő a jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.
AZ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
4.§.
(1) A képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze.
Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére az ülés előtt 5 nappal kell kézbesíteni.
A meghívót a polgármester írja alá.
A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.
(2) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
- az országgyűlési képviselőt,
- a helyi pártalapszervezetek vezetőit,
- a körjegyzőt.
(3) A képviselőtestület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági,
összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
(4) A képviselőtestület ülésén megjelent állampolgárok részére a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet. Rendzavarás esetén a rendzavarót figyelmeztetésben részesíti, és távozásra szólíthatja fel.
(5) A sajtó képviselői részére az ülésen való jelenlétet biztosítani kell.
(6) A képviselőtestület ülésének helyét, az időpontját, a megtárgyalandó napirendeket a helyileg szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik a képviselőtestület összehívásának, vezetésének módjáról. Ennek megfelelően ebben az esetben a települési képviselők legidősebb tagja, a korelnök hívja össze a testületet és vezeti le az ülést.
AZ ÜLÉS VEZETÉSE
5.§.
(1) A képviselőtestület üléseit a polgármester vezeti.
Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök
vezeti.
Az ülés megnyitásakor a résztvevő szavazati joggal rendelkezők
képviselők megszámlálása után a polgármester (korelnök)
megállapítja a határozatképességet.
A polgármester minden ülésen köteles tájékoztatni a képviselőket a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen tett bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyről a képviselőtestület vita nélkül határoz.
A napirendek lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a képviselőtestület vita nélkül határoz.
A szavazás előtt minden esetben a polgármester ad szót a
körjegyzőnek, aki a javaslatok törvényességéről köteles nyilatkozni.
A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó
határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A vitában
elhangzott módosító, kiegészítő indítványok tárgyában való szavazás
miden esetben megelőzi az előterjesztésben feltüntetett határozati
javaslatot.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
Ennek értelmében a polgármester:
- figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve megismétli az előterjesztésben foglaltakat,
- rendre utasítja azt, aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) A képviselőtestületet akkor is össze kell hívni, ha a polgármester, a bizottság, vagy a képviselők egynegyede a tárgy megjelölésével azt indítványozza.
A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig kell a polgármesternél előterjeszteni.
Az indítvány alapján a képviselőtestület határoz akkor, ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi a napirend rendkívüli megtárgyalását. Az indítvány elfogadása esetén a javasolt napirendet a képviselőtestület első pontként vitatja meg.
6.§.
(1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.
A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Határozatképtelen testületi ülés esetén, 15 napon belül a képviselőtestületet újból össze kell hívni.
(3) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.
(4) A képviselőtestület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5) Minősített többség szükséges:
- rendeletalkotáshoz,
- a szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörbe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
- intézmény alapításához,
- állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásáról,
- települési képviselő kizárása a döntéshozatalból,
- kitüntetés adományozásához,
- helyi népszavazás elrendeléséhez.
-
A SZAVAZÁS MÓDJA
7.§.
(1) A nyílt szavazás általában kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselőtestület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet.
Név szerinti szavazás esetén a körjegyző egyenként olvassa fel a képviselőtestületi tagok nevét, akik igennel vagy nemmel szavaznak.
INTERPELLÁCIÓ
8.§.
(1) A képviselők írásban előterjesztett interpellációkat és kérdéseiket legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző munkanapon 10 óráig a polgármesterhez juttathatják el.
(2) A képviselők a képviselőtestületi ülésen szóban is előterjeszthetik interpellációikat, vagy írásban előterjesztett interpellációjukat megindokolhatják, vagy kiegészíthetik.
Az interpellációra a választ nyomban, a képviselőtestület ülésén meg kell adni. Ha itt nincs lehetőség a választ megadni, és azonnali intézkedés szükséges, akkor az intézkedést a képviselőtestület ülése után haladéktalanul meg kell tenni. Erről a képviselőtestület az intézkedés megtételével egyidejűleg, a képviselőtestület pedig a soron következő ülésen tájékozódik.
Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, az interpelláció tárgyáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
Ha az interpellációra adott választ, illetve az intézkedés módját a képviselőtestület
sem fogadja el, további intézkedés céljából a kérdést a képviselőtestület a kivizsgálás céljából alakult képviselő bizottság elé terjeszti.
A bizottság állásfoglalását a következő ülés elé kell terjeszteni.
A képviselőtestület a polgármester indítványára dönthet úgy is, hogy az interpelláció kérdésében az érintett szerv, vagy személy az ülést követő 15 napon belül köteles válaszolni. Az interpellációra adott válasz, valamint az elhangzott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő képviselőtestületi ülésen a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
Nem kell a képviselőtestületnek vitára tűznie azt az interpellációt, amelyet az interpelláló képviselő visszavont, vagy amelynek vitáján nincs jelen és a tárgyalás elnapolását sem kérte. Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak csak akkor van helye, ha a képviselőtestület minősített döntése így rendelkezik.
Az interpelláció azonosságából eredően - kétség esetén - a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A szóban előterjesztett interpellációra, ha az nem azonnali intézkedésre vonatkozik, az érintett 15 napon belül írásban adhat választ, amelyről a soron következő ülésen a képviselőtestületet tájékoztatni kell.
JEGYZŐKÖNYV
9.§.
(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott határozatokat és a szavazati arányt tartalmazza.
A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá.
A jegyzőkönyv eredeti példányához a körjegyző minden esetben mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a megalkotott rendeleteket és a jelenléti ívet.
A jegyző a jegyzőkönyvek és mellékletek beköttetéséről évenként gondoskodik.
(2) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
10.§.
(1) Minden évben egy alkalommal falugyűlést kell tartani, amelynek napirendjét a képviselőtestület határozza meg, összehívásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselőtestület határozza meg, amelynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.
A következő évi költségvetés meghatározása és elfogadása tárgyában minden esetben kötelező közmeghallgatást tartani.
III. FEJEZET
A KÉPVISELŐ
11.§.
(1) A testületi képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.
Részt vesz a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében,
végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
A képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A települési képviselő:
A képviselőtestület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe.
A képviselőtestület hivatalból igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselőtestület hivatalának intézkedését,
amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(3) A képviselőtestületi tag, amennyiben a képviselőtestület vagy valamilyen bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van, azt köteles jelezni a polgármesternek.
(4) A képviselőtestületi tag köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(5) A képviselőtestületi tagok részére külön rendeletben tiszteletdíj és természetbeni juttatás állapítható meg.
(6) A képviselő az eskütételét követő 30 napon belül köteles saját és az együtt élő közvetlen családtagjai vagyonnyilatkozatát benyújtani, ezt követően pedig minden év január 31.-ig újat készíteni.
A saját személyére vonatkozó bevallás nyilvános.
(7) A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása tisztségvesztést von maga után.
IV. FEJEZET
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER ÉS KÖRJEGYZŐ
POLGÁRMESTER
12.§.
(1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(2) A polgármester feladat- és hatásköreit a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
ALPOLGÁRMESTER
13.§.
(1) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(2)Az alpolgármester a polgármester távollétében gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály vagy az önkormányzati rendelet a polgármester részére biztosít.
A KÖRJEGYZŐ
14.§.
(1) Égerszög község Önkormányzati képviselőtestülete, valamint Teresztenye és Égerszög községek önkormányzati képviselőtestületei együttes ülésen - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevezett ki.
A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A körjegyző feladat és hatásköreit a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A körjegyző vagy megbízottja a képviselőtestületek által külön
meghatározottak szerint köteles minden településen heti egy
alkalommal fogadóórát tartani.
Így Szőlősardó községben minden kedden 9 - 10 óráig,
Égerszög községben minden kedden 11 - 12 óráig,
tart ügyfélfogadást a körjegyző.
V. FEJEZET
A KÖRJEGYZŐSÉG
15.§.
(1) A képviselőtestület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására
Szőlősardó
Község önkormányzati képviselőtestületének kezdeményezésére és részvételével egységes hivatalt, Körjegyzőséget alakít és tart fenn 1993. január l. napjától, határozatlan időre Szőlősardó székhellyel.
(2) A képviselőtestület a körjegyzőség fenntartásának költségeihez lakossága arányában, az éves költségvetésben meghatározottak szerint járul hozzá.
(3) A körjegyzőség működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok összehangolását az érdekelt községek polgármesterei egyeztetett terv szerint végzik.
(4) A körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
VI. FEJEZET
TÁRSULÁSOK
16.§.
(1) A képviselőtestület a hatósági, igazgatási és intézményirányítási feladatok eredményesebb ellátására más Önkormányzatokkal szabadon társulhat, az erről szóló megállapodásokat e rendelethez kell mellékelni.
(2) A hatósági igazgatási társulások ügyintézési tapasztalatairól évente egyszer tájékoztatni kell a képviselőtestületet.
(3) Az önkormányzat tagja az Edelény városi gesztorsággal működő építéshatósági igazgatási társulásnak, Edelényi Kistérségi Többcélú Társulásnak, a Perkupa községi önkormányzat gesztorságával működő alapfokú intézményfenntartói társulásnak, valamint falugondnoki társulás tagja.
(4) A 4/1999.(05.22.) sz. Perkupa, Szőlősardó, Égerszög, Teresztenye és Varbóc községi önkormányzatok által meghozott határozattal elfogadott Társulási megállapodás a Szervezeti és Működési Szabályzat 6. sz. mellékleteként kezelendő, amelynek tartalma egyúttal a képviselőtestület jogosítványainak átruházását is jelenti a delegált részére.
(5) A társulás dönti joggal felruházott testületébe a testület nyílt szavazással, minősített többséggel ad megbízást a testületi tag avagy a polgármester részére úgy, hogy a kötelezettségvállalás felső határát a megbízólevélben rögzíteni kell.
VII. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
17.§.
(1) A képviselőtestület Égerszög község önkormányzati költségvetését, valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.
(2) A települési önkormányzat intézményeire vonatkozó összeállítást a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Vagyoni kérdésekben, így a forgalomképtelen vagyontárgyak, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyai körében a képviselőtestület külön rendeletet alkot.
(4) A polgármester - a helyben szokásos módon - évenként köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
(5) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
17/A.§.
Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységként gyümölcsszesz bérfőzést folytat.
VIII. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
18.§.
(1) A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
(2)Az önkormányzati rendelt alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselők, a képviselőtestület bizottságai, a helyi társadalmi szervezetek vezetői, testületei és a körjegyző.
(3) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19.§.
(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendeletet az állampolgárok a Körjegyzőség hivatalában, hivatali munkaidő alatt tekinthetik meg.
(3) A polgármester minden év elteltével készítsen értékelést a rendelet hatályosulásáról és azt terjessze a képviselőtestület elé.
(4) A szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről és naprakészségéről a körjegyző gondoskodik.
Égerszög, 2006.október 11.
Pozsgai István sk. Dr Fodor József sk.
polgármester körjegyző
1. sz. melléklet
Önkormányzati képviselő - testületi tagok névsora
1./ Pozsgai István Szőlősardó Rákóczi út 9.
2./ Boros Dezső Égerszög Béke út 46.
3./ Porcs Edit Égerszög Béke út 44.
4./ Tóth Imre Béla Égerszög Kossuth út 7.
A vagyonnyilatkozat vizsgáló bizottság
Tóth Imre Béla elnök
Porcs Edit tag
Mattyasovszky Gáborné tag
2.sz. melléklet
A POLGÁRMESTER FONTOSABB GAZDÁLKODÁSI FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
- a képviselőtestület elé terjeszti a gazdaság programtervezetét, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét,
- gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,
- tájékoztatja a képviselőtestületet az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről,
- a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,
- a képviselőtestület elé terjeszti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást)
- szükség esetén a képviselőtestület elé terjeszti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét,
- felügyeli, ellenőrzi a szeszfőzde főzőmesterének tevékenységét
A POLGÁRMESTER
- a helyi önkormányzat öröklési, illetve vagyonról történő lemondás esetén dönt az öröklés, illetve a vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén intézkedik annak átvételéről,
- az állampolgárok élet - és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselőtestület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
A polgármester egyéb ágazati igazgatási feladatait és hatáskörét az 1991. évi XX. törvény tartalmazza részleteiben.
3. sz. melléklet
A JEGYZŐ FONTOSABB GAZDÁLKODÁSI FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
- elkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a költségvetésről szóló koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét,
- a helyi önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára,
- kialakítja a saját, valamint intézményei számviteli rendjét a költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján,
- az államháztartás igényeinek megfelelően havi, féléves, háromnegyed éves és éves információs szolgáltat,
- ellátja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv, operatív gazdálkodási feladatai irányítását a képviselőtestület felhatalmazása alapján,
- az önkormányzat költségvetési rendeletének megfelelően gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról,
- elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást)
s ennek keretében elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal,
- szükség esetén elkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetét,
- részt vesz az önkormányzatot érintő térségi fejlesztési programok megalapozásában, véleményezésében, koordinálja a programok végrehajtásának helyi feladatait, információt szolgáltat azok megvalósításáról,
- kötelezettségvállalást ellen jegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat.
A JEGYZŐ ADÓÜGYI FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
- biztosítja a hatáskörébe utalt helyi és a központi adójogszabályok területén való érvényesítését,
- előkészíti a központi adójogszabályokból eredő helyi képviselőtestületi rendeletalkotást, így a - képviselőtestület döntése alapján bevezetendő - helyi adórendeletet,
- biztosítja a helyi adókról szóló törvény, illetve a képviselőtestület adózással kapcsolatos rendeleteinek végrehajtását,
- külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt,
- intézi a hatáskörébe tartozó központi adókkal, valamint a helyi adókkal összefüggő bejelentéseket, kérelmeket, teljesíti a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos megkereséseket, megkeresésre környezettanulmányt készít,
- előkészíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó méltányossági ügyeket,
- határozati és egyéb intézkedése elleni fellebbezéseket - ha döntését saját hatáskörében nem módosítja, vagy nem vonja vissza - felterjeszti az elbírálásra jogosult szervhez.
- az önkormányzat gazdálkodásának meglapozásához bevételi javaslatokat
dolgoz ki,
- tájékoztatja a község lakosságát és a gazdálkodó szervezeteket adókötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében az adójogszabályok
előírásairól,
- ellenőrzi az adójogszabályok érvényesülését, az adókötelezettség teljesítését,
valamint az adó befizetések és elszámolások helyességét,
- működési területén ellátja a hatáskörökbe tartozó adók kivetésével, közlésével, nyilvántartásával, beszedésével, behajtásával, kezelésével, elszámolásával, ellenőrzésével és az információ-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
- az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart,
- az adójogszabályokban meghatározott esetekben elvégzi az adókivetést,
- felhívja az adóalanyokat az adókötelezettség időben történő teljesítésére,
- megindítja az adóbehajtási eljárást a jogerősen megállapított és a késedelmi pótlék mentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra illetőleg a szabályszerűen behajtásra kimutatott más köztartozásokra.
- adóbehajtás során érvényesíti az egyetemlegesség szabályait, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén gondoskodik az adótartozás jelzálogjogi biztosításáról,
- jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén behajthatatlanság címén vagy a behajtáshoz való jog elévülése miatt törli a köztartozást, illetőleg megkeresi eziránt a behajtást kérő szervet.
A behajthatatlanság címén törölt adótartozást újból előírja, ha az - a behajtáshoz való jog elévülésén belül - végrehajthatóvá válik.
- vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat, kimutatásokat és az információ szolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat, beszámolókat készít és továbbít.
A jegyző egyéb ágazati igazgatási feladatait és hatáskörét az 1991. évi XX. törvény tartalmazza részleteiben.
4. sz. melléklet
Az Önkormányzat tulajdonában lévő intézmények megnevezése
1./ Művelődési Ház Égerszög Béke út 17.
2./ Tanácsház épülete Égerszög Béke út l5.
3./ Ravatalozó
4./ Szeszfőzde
5.sz. melléklet
A HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÁS
A helyi önkormányzat és szerveinek jogszabályban meghatározott feladata különösen:
- a települési vízellátás, csatornázás, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, továbbá a csapadékvíz elvezetése,
- a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása.
A helyi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik:
- vízi közmű társulati beruházásban megvalósult - szolgáltatásra alkalmas - lakossági, illetve települési szükségletet kielégítő vízmű és csatorna, továbbá belterületi vízelvezető mű ( a továbbiakban: víz - és csatornamű) szakszerű üzemeltetéséről. Ennek keretében dönt a vízszolgáltatás biztosításának szervezeti (vállalati, intézményi stb.) formájáról,
- a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.
MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI IGAZGATÁS
Nevelés, oktatás
A községi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, valamint az alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásról.
A községi önkormányzat dönt az önkormányzati óvodák és általános iskolák szolgáltatási igénybevételével kapcsolatos kérdésekben.
A helyi önkormányzat feladatait a meglévő intézményeinek fenntartásával, új intézmény létesítésével és fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más megállapodás alapján látja el
A helyi önkormányzat a kötelező feladatot ellátó intézményét akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is azonos színvonalon gondoskodik. Az önkormányzat a döntése meghozatala előtt a szakmai szolgáltató intézmény véleményét beszerzi.
A képviselőtestület az intézmény megszüntetésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő döntése előtt a polgármester a tervezett intézkedést az intézmény dolgozói közösségével és a szolgáltatást igénybevevők képviselőivel köteles megvitatni. A véleményekről az önkormányzat képviselőtestületét, a döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell.
Az óvodavezető tekintetében a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete gyakorolja.
Az igazgató tekintetében a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete gyakorolja.
Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti tevékenység, testnevelés, sport
A település önkormányzata a lakosság művelődése érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet.
A helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani.
A település önkormányzata köteles meghatározni a helyi testnevelési és sportfeladatokat, illetőleg fejlesztési célkitűzéseket.
A települési önkormányzat önként vállalt feladata lehet különösen:
a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a verseny - és élsport feltételeinek biztosítása, továbbá a lakosság testedzési igényei kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.
Népjóléti igazgatás
Az önkormányzatok kötelező egészségügyi, szociális alap - és többletfeladatai:
A település önkormányzata az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a körzeti egészségügyi és védőnői ellátásról.
A települési önkormányzat a szociális alapellátás keretében biztosítja:
- a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a szociális helyzetéből eredően ráutalt személyek pénzbeli és természetbeni ellátását, a rendszeres és rendkívüli szociális segélyezést, a mozgássérültek közlekedési támogatását, az ápolási díj megállapítását, a szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást ,
- a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzését, illetve a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetését, testi, lelki egészségének, családban történő fejlődésének elősegítését,
- a nevelési - oktatási intézményekben család - és ifjúságvédelmi megbízottak alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését,
- a szülei munkavégzése, betegsége, egyéb indokolt távolléte miatt ellátatlan gyermekek napköziben foglalkoztatását és ellátását,
- a családok külön jogszabályban meghatározott szociális és mentálhigiénés ellátását és a családi rendszer működési rendszer zavarainak megelőzését (komplex családgondozás)
- a veszélyeztetett kiskorúak külön jogszabályban meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátását, így: rendkívüli gyermekvédelmi segélyezést, a rendszeres nevelési segélyezést, általános iskoláskorúak tankönyv és tanszerellátásának támogatását, a gyermekintézmények étkezési térítési díjkedvezményeit,
- az e célra elkülönített költségvetési pénzalapból (céltámogatás) a hajléktalanokról való gondoskodást,
A települési önkormányzat a közegészségügyi feladatok körében biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsáló mentességét.
Amennyiben e feladatok ellátása a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott módon nem biztosítható, az alapellátást biztosító intézménnyel rendelkező települési önkormányzat az ilyen intézményi tulajdonnal vagy tulajdonrésszel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátását nem tagadhatja meg, ha a többletfeladat ellátásához szükséges feltételek adottak vagy megteremthetők és a működőképesség fenntartásával vagy a szükséges létesítéssel, bővítéssel kapcsolatos anyagi fedezetet az intézményi tulajdonnal nem rendelkező önkormányzat az ellátott feladattal arányosan biztosítja.
A települési képviselőtestületek között a fentiekben meghatározott alapellátás biztosítása tárgyában felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. Az eljárásra kizárólag a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság az illetékes.
A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő egészségügyi intézmények ellátási területe és az ellátási kötelezettségének terjedelme - ha az önkormányzatok eltérően nem állapodtak meg - azonos az Ötv. hatálybalépésekor fennálló ellátási területével és ellátási kötelezettségének terjedelmével.
Az előző bekezdésben meghatározott megállapodás alapján az eddigi ellátó intézmény ellátási területe és a kötelezettsége csak a megállapodást követő év január 1.-től csökkenthető. A megállapodásról az ellátását biztosító önkormányzatot és intézményt, valamint a feladat pénzellátását biztosító szervezetet legkésőbb szeptember 1.-ig kell tájékoztatni.
Az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az alapellátás biztosítása kérdésében is, ha az önkormányzatok között vita van és a bíróság még nem döntött.
A helyi önkormányzat képviselőtestületének szociális és egészségügyi feladata és hatásköre:
- évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermekintézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot,
A települési képviselőtestület szociális, egészségügyi, valamint gyermek - és ifjúságvédelmi feladatai:
- megállapítja, módosítja és megszünteti a rendszeres szociális segélyt, illetve a vakok rendszeres segélyét,
- elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez,
- indokolt esetben mentesítést ad a jogtalanul felvett és a tartás elmulasztása miatt adott rendszeres szociális segély (vakok rendszeres szociális segélye) visszafizetési kötelezettsége alól,
- engedélyezi a jogszabályban meghatározott értékhatárnál magasabb összegű rendszeres szociális segély folyósítását,
- kétévenként felülvizsgálja a segélyezettek tartásra köteles hozzátartozóinak szociális helyzetét, kiegészítheti segéllyel a tsz tagok munkaképtelenségi, öregségi vagy özvegyi járadékát,
- dönt az esetenkénti szociális segély, a temetési segély, valamint az elemi károsultak segélye odaítéléséről, továbbá engedélyezi a köztemetést.
Indokolt esetben méltányosságból elrendelheti a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű esetenkénti segély folyósítását,
- ellátja a lakbér megfizetésének támogatásával összefüggő feladatokat,
- megállapítja és módosítja, megszünteti a központi szociális segélyt,
- megállapítja az ápolási díjra jogosultságot, s a díj összegét, az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja, követelheti a jogtalanul felvett díj visszafizetését,
- elbírálja a közlekedési támogatás iránti kérelmet,
- megállapítja az orvosi körzet területét, több községre is kiterjedő körzet esetén a körzet székhelyét,
- segélyt állapít meg védő - és óvóintézkedésként,
- kétévenként felülvizsgálja a rendszeres nevelési segélyre való jogosultság feltételeit,
- kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére a törvényes képviselőt, vagy a segélyezettet, ha a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltoztak és bejelentését elmulasztják,
- megállapítja méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultságot.
PÉNZÜGYI IGAZGATÁS
A képviselőtestület gazdálkodási feladata és hatásköre:
- meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját,
- megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket,
- dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról,
- rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról,
- dönt az általa meghatározott értékhatár feletti hitelek felvételéről, kötvénykibocsátásról,
- dönt a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,
- meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait,
- dönt a címzett, illetve céltámogatások igényléséről,
- dönt a kormányzati területi - és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról,
- elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait,
- elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírásai szerint elszámolást,
- megalkotja az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet,
- dönt mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet,
- dönt a költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenységben ellátott feladatairól és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről,
A települési önkormányzat képviselőtestülete:
- helyi adókat vezethet be,
- meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott vagy határozatlan időre,
- megállapítja a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodóan a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - a működési területén bevezetett helyi adók mértékét,
- döntése szerint bővíti a helyi adókról szóló törvényben megfogalmazott mentességi és kezdeményi szabályokat,
- meghatározza - a helyi adókról szóló és az adózás rendjéről szóló törvények keretei között - illetékességi területén a helyi adózás részletes szabályait,
- építmény és telekadó bevezetése esetén meghatározza az adóalap megállapításának módját,
- a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást,
- tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről,
- dönt a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben.
A helyi önkormányzat képviselőtestületének egyéb feladatait és hatáskörét az 1991. évi XX. tv. tartalmazza részleteiben.
6.sz. melléklet
KIVONAT
Perkupa, Szőlősardó, Égerszög, Teresztenye Varbóc községek
Önkormányzati képviselő-testületeinek
2008. január 30-án tartott együttes képviselő-testületi ülése jegyzőkönyvéből
Perkupa község képviselőtestülete 8 igen szavazattal,
Szőlősardó község képviselőtestülete 6 igen szavazattal,
Égerszög község képviselőtestülete 3 igen szavazattal,
Teresztenye község képviselőtestülete 3 igen szavazattal
Varbóc község képviselőtestülete 3 igen szavazattal,
meghozta a következő határozatot:
1/2008(01.30.) Perkupa - Szőlősardó - Égerszög -Teresztenye-Varbóc önkormányzatok együttes képviselő-testületi határozata
Tárgy: Intézmény fenntartói Társulási megállapodás módosítása
Perkupa, Szőlősardó, Égerszög, Teresztenye Varbóc önkormányzatok képviselőtestületei a Stépán Ilona Általános Iskola megszűnéséről hozott döntésük következményeként a továbbra is közösen fenntartott Napközi Otthonos Óvoda Perkupa intézmény közös fenntartására vonatkozó Társulási Megállapodást elfogadják.
Az intézmény fenntartói társulási megállapodás a jegyzőkönyv 1.sz. mellékletét képezi.
Határidő: folyamatos
Felelős: polgármesterek
K.m.f.
Molnár Zoltán sk. Tóth János sk. Pozsgai István sk.
polgármester polgármester polgármester
Doma Miklósné sk. Molnár Lajos sk
polgármester polgármester
. Vécsei Vilmos sk. Juhászné Léka Irén sk.
körjegyző körjegyző
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
Mely létrejött
Perkupa Község Önkormányzat 3756 Perkupa Kossuth út 12.
Varbóc Község Önkormányzat 3756 Varbóc Petőfi út 18.
Égerszög Község Önkormányzat 3757 Égerszög Béke út 15.
Szőlősardó Község Önkormányzat 3757 Szőlősardó Széchenyi út 10
Teresztenye Község Önkormányzat 3757 Teresztenye Rákóczi út 18.
között az alul jelzett helyen és időben az alábbi feltételek alapján.
A felek megállapodnak abban, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§ - nak (1) bekezdése valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. Törvény 9.§-a alapján határozatlan időre
Intézmény fenntartói társulást hoznak létre.
I. A társulás neve: Perkupai Óvodafenntartói Társulás
II. A társulási székhelye: 3756 Perkupa Kossuth út 12.
III.1. A társulás döntéshozó szerve: A társulási tanács melynek
tagjai a társult önkormányzatok delegált önkormányzati
képviselői.
III.2. A társulási tanács 7 tagból áll, minden tag egy szavazattal rendelkezik.
III.3. A társulási tanácsba delegáltak aránya településenként:
Perkupa község 3 fő
Varbóc község 1 fő
Égerszög község 1 fő
Szőlősardó község 1 fő
Teresztenye község 1 fő
IV. A társulási tanács az összes taglétszámhoz viszonyított
többséggel dönt:
A közös fenntartású intézmények magasabb vezetőjének a
kinevezéséről, megbízásáról, a megbízás visszavonásáról az
összeférhetetlenség kimondásáról a fegyelmi eljárás
megindításáról, a fegyelmi büntetés kiszabásáról.
A társulási tanács az ülésen jelenlévő határozatképes
Taglétszámhoz viszonyított többséggel dönt:
- a közös fenntartású intézmény éves költségvetéséről, költségvetési beszámolójáról
- a társult önkormányzatoknak a közös intézmény működéséhez, fejlesztéséhez szükséges költségvetési támogatásról,
- a jogszabály által a fenntartó (k) hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben, amely nem kíván meg minősített döntést.
V. A közösen fenntartott intézmény működését elsősorban állami normatív támogatásból kell biztosítani.
Amennyiben az állami támogatás nem fedezi az óvoda éves kiadásait, a működéshez és fejlesztéshez szükséges különbözethez az önkormányzatok az óvodába járó gyermekek lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján járulnak hozzá.
A fenntartáshoz hozzájáruló önkormányzatok kötelesek negyedévente a rájuk eső időarányos részt átadni a székhely önkormányzat részére. Nem teljesítés esetén a székhely község jogosult a tartozás erejéig inkasszót benyújtani a hátralékos önkormányzat számlája terhére.
Az óvoda költségvetési Perkupa Község Önkormányzat
költségvetésének részét képezi.
VI.1. A társulási tanácsot az elnök, akadályoztatása esetén az
elnökhelyettes hívja össze. A társulási tanács elnökét és
elnökhelyettesét a társulási tanács választja meg. A társulási
tanács üléséről készült jegyzőkönyvet a társulási tanács
elnöke és az általa választott tag írja alá.
VI.2. A tanács kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, a pedagógus
érdekképviseleti szervvel, az intézményvezetővel, akiknek
javaslatait döntéshozatalkor indokoltan értékeli.
VI.3. A társulási tanács figyelemmel kíséri a pedagógiai program
megvalósulását, ehhez segítséget nyújt, beszámoltatja a program
felelőseit, felelősségre vonást kezdeményezhet.
VI.4. A társulási tanács ülésein az érintett körjegyzők tanácskozási
joggal vesznek részt.
VII.1. Ez a megállapodás 2008. február 01-én lép hatályba és
határozatlan időre szól.
A megállapodást bármelyik önkormányzat kezdeményezésére
módosítani lehet, a módosítási javaslat a társult önkormányzatok
külön-külön meghozott testületi határozatával válik elfogadottá.
A felek megállapodnak abban, hogy a közöttük 1998. május 22-én
kelt, később módosított társulási megállapodás 2008. február 01.-
én érvényét veszti.
VII.2. A társulásból költségvetési év végével lehet kilépni a kilépési
szándékot legalább három hónappal előtte írásban jelezni kell a
társulásban résztvevő önkormányzatok felé.
A társulás megszűnik, ha:
a) valamennyi tagja elhatározza a társulás megszűnését
b) a társulást a bíróság jogerős döntésével megszünteti
VII.3. A társulás tagjainak több mint a fele minősített szótöbbséggel
hozott határozataival a társulásból kizárhatja azt a tagot aki a
megállapodásban foglalt kötelezettségének határidőre ismételt
felhívás ellenére sem tesz eleget.
VIII.1. A társulás pénzügyi ellenőrzését Perkupa Község
Önkormányzata látja el tőle a feladat ellátásról és a társulás
pénzügyi helyzetéről a társulás bármely tagja tájékoztatást kérhet.
Perkupa Önkormányzat köteles a társulásból kilépő vagy kizárt
taggal, a társulás megszűnése vagy megszüntetése esetén
valamennyi taggal elszámolni.
Jelen megállapodást az érintett önkormányzatok döntése alapján
jóváhagyólag a körjegyzők ellenjegyzése mellett az illetékes
polgármesterek írják alá.
VIII.2. A társuláshoz csatlakozni a társuló önkormányzat képviselő-testületének a társulási megállapodást elfogadó határozatával lehet.
A társuláshoz történő csatlakozás jóváhagyásához a társulási tagok mindegyikének, minősített többséggel hozott döntése szükséges.
VIII.3. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Helyi
Önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló
törvény, a Helyi Önkormányzatokról szóló törvény, valamint a
Közoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási jogszabályai
az irányadók.
Perkupa, 2008. január 30.
Molnár Zoltán sk. Tóth János sk. Molnár Lajos sk.
polgármester polgármester polgármester
Pozsgai István sk. Doma Miklósné sk.
polgármester polgármester
Nahaj Ferenc sk. Juhászné Léka Irén sk. Vécsei Vilmos sk.
körjegyző körjegyző körjegyző
6/A sz. melléklet
Megállapodás
A falugondnoki szolgálatot működtető társulásról
A megállapodás 2. pontjában részletesen megjelölt önkormányzati képviselőtestületek a „Helyi önkormányzatokról" szóló 1990. évi LXV. tv. 43.§. és a „Helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről" szóló 1997. évi CXXXV. tv. 9-15 §-aiban foglalt rendelkezései szerint az Ötv. 9.§. 4./ bekezdésében, s a „Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. tv. 60.§-a értelmében, feladataik közös ellátására a falugondnoki szolgálat közös fenntartásában állapodnak meg, 2004. február 6-i hatállyal, határozatlan időre.
1./ A társulás neve, székhelye:
„Szőlősardói és Égerszögi Falugondnoki Szolgálat
3757 Szőlősardó Széchenyi út 23.
2./ A társulás tagjainak neve, székhelye:
2.1. A társulás tagjai:
Szőlősardó község Önkormányzati képviselőtestülete
Székhelye: 3757 Szőlősardó Széchenyi út 23. (működtető önkormányzat)
Égerszög község Önkormányzati képviselőtestülete
Székhelye: 3757 Égerszög Béke út 29.
2.2. A társulási megállapodás határozatlan időtartamú.
2.3. A társulás önálló, jogi személyiséggel nem rendelkezik, döntéshozó szerve a Társulási Tanács
2.4. A közös fenntartású intézmény éves költségvetése és zárszámadása Szőlősardó község képviselőtestülete költségvetési és zárszámadási rendeletébe épül be, a fenntartói jogokat a társulási tanács gyakorolja.
3./ A társulás célja, hogy:
3.1. A társult önkormányzatok közös összefogásával a „Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. tv. 60. §-ában foglalt falugondnoki szolgáltatás alapellátási feladataikat magas szakmai és ellátási színvonalon meg tudják valósítani.
3.2. A közös feladatmegvalósítás lehetővé teszi, hogy a fenntartással járó fajlagos költségek csökkenjenek azáltal, hogy az állami költségvetésből a társulás kiegészítő normatív állami hozzájárulásra jogosulttá válnak.
4./ A társulás tevékenységi köre:
4.1. A külterületi és belterületi lakott helyek intézmény hiányából eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, és egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, az egyéni és közösségi szintű szükségletek kielégítése. többek között: gyógyszer felíratása, kiváltása, heti egy alkalommal bevásárlás szervezése, kirándulások szervezése, kulturális rendezvény szervezése stb.
4.2. A falugondnoki szolgálat működése során folyamatosan biztosítani kell a „személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének engedélyezéséről" szóló 1/2000.(I.7.) SZCSM számú rendelet feltételeinek érvényesítését.
5./ A társulás vagyona és gazdálkodása:
5.1. A társulás működésének, az intézmény közös fenntartásának fedezeteként Égerszög község önkormányzata a vagyonnyilvántartásban szereplő falugondnoki gépjárművet üzemeltetésre a működtető Szőlősardói önkormányzat részére átadja. A működés biztosítéka alapvetően a mindenkor hatályos költségvetési törvényben meghatározott szociális alapszolgáltatási feladatok megvalósításához nyújtott normatív hozzájárulás.
5.2. A működtető önkormányzat részére a társult önkormányzat a feladat megoldáshoz szükséges fenntartási hozzájárulást a költségvetésben meghatározott összeg 1/12-ed részét havonta és előre utalja át. A nem várt és nem tervezhető kiadásokat a működtető önkormányzat számlája alapján, 8 napon belül teljesíti.
5.3. A normatív alapállami hozzájárulás jogosultja az Égerszög községi önkormányzat. Az állami hozzájárulást meghaladó, indokoltan felmerült kiadást a társult önkormányzat saját költségvetéséből köteles megfinanszírozni.
5.4. A működtető önkormányzat a tényleges és indokolt költségeken túl működési költségátalányt nem számít fel.
6./ A társulás szervezete
6.1. Társulási Tanács
A társult képviselőtestületek 4 főből álló tanácsot hoznak létre.
A képviselőtestületek az alpolgármestereket jelölik ki, 1-1
képviselőt pedig a képviselőtestületek tagjaiból választják,
minősített többséggel.
6.2. A társulás elnökét és elnökhelyettesét a tanácsa tagjai maguk közül választják meg.
6.3. A társulás dolgozója munkajogilag a Szőlősardó község önkormányzatának állományába tartozik.
Az ál
