Szentgyörgyvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete “A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtárellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. Tv. alapján a közművelődésről az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a helyi adottságok, érdekek, értékek és szükségletek figyelembe vételével a közművelődés lehetőségeit biztosítsa, meghatározza intézményei feladatait, megállapítsa a fejlesztés lehetőségeit.

2. §

A község adottságainak (természeti, társadalmi, gazdasági környezetének kulturális sajátosságainak művelődési hagyományainak intézményrendszerének) számbavételét az 1. sz. melléklet “helyzetelemzés” címmel tartalmazza.

3. §

(1) A község közművelődésének kiemelt célja:

a) Biztosítani kell a község művelődéséhez méltó esztétikus környezet és – az önkormányzat lehetőségei szerint – infrastruktúrát.

b) Szentgyörgyvár község élő hagyományainak ápolása, a régiek felkutatása és megújítása, gazdagítása.

c) A népesség korcsoportjai szerinti közművelődési lehetőségek megteremtése, különösen az ifjúság kulturális életének fejlesztése.

d) Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megteremtése.

e) A falu közösségi életének fejlesztése, a különböző rétegek, korosztályok együttműködési alkalmainak kimunkálása, támogatása.

f) A szabadidő hasznos eltöltéséhez a feltételek biztosítása.

A község közművelődési feladatai, tevékenységi formái

4. §

(1) Az iskolarendszeren kívüli ismeretszerzés (bővítés – megújítás lehetőségét, előadások, tanfolyamok szervezésével kell megteremteni.

(2) Hagyományápolás körében:

- a falutörténeti kulturális és környezeti értékeinek közismertté tétele (krónikaírás, helytörténeti kiállítás)

- helyi ünnepek gondozása, kultúrájuk gazdagítása

- búcsú

- Orbán-nap

- Mikulás nap

- karácsonyi köszöntő

- a falu életének eseményeiről dokumentumok készítése, őrzése, közismertté tétele.

(3) Művelődési közösségek teremtése a lakosság rétegigénye szerint:

- az ifjúság körében klubok, baráti körök szervezése,

- egyéb alkotóműhelyek létrehívása (festő)

(4) A kultúra értékeinek megismertetése

- települési kultúra (természeti és épített) értékeinek megismertetése, védelme.

- színházi előadásokra látogatás szervezése.

(5) Baráti találkozókra, összejövetelekre egy-egy közös est megszervezésével kell lehetőséget biztosítani. (Batyus bál)

(6) A könyvtár szolgálja a kötetlen olvasói, ismeretszerzési, tájékozódási igényeket.

A közösségi szórakozások bálok rendezését – a civil szerveződésekkel – kell biztosítani.

A közművelődési feladatok ellátásának szervezeti keretei

5. §

(1) A képviselő-testület a közművelődési törvényben és a rendeletekben előírt feladatok ellátását az általa fenntartott klubkönyvtár intézményi keretei között biztosítja.

(2) A közművelődési munkát részfoglalkozású dolgozó szervezi és végzi.

(3) A képviselő-testület a közművelődési feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet éves költségvetésében biztosítja.

(4) A nem intézmények által szervezett közművelődési rendezvények támogatását az éves költségvetése keretében tervezi meg.

Művelődési intézmények, szabadidős létesítmények baleset megelőzésére vonatkozó szabályok

5/A.§^[1]

(1) Az önkormányzat által fenntartott, bárki által hozzáférhető játszótéren lévő eszközökre a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003.(XI.27.) GKM rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat által fenntartott, bárki által hozzáférhető sportpályán a futball- és kézilabdakapukat az alábbiak szerint kell rögzíteni:

A futballkapuk esetében a kapuoszlopokat legalább 0,8 – 0,9 m mélységben függőlegesen, betonba ágyazott védőcsőbe kell elhelyezni.

A kézilabda- és mobilkapuk esetében gurítható ellensúly, kapurögzítő tárcsa és talajhüvely útján történő rögzítés szükséges.

(3) A játszótéri eszközök, illetve a sportpályán lévő eszközök biztonsági követelményeknek való megfelelését évente 2 alkalommal ellenőrizni kell.

(4) A biztonsági követelményeknek nem megfelelő eszközöket el kell zárni, vagy veszélyre figyelmezető táblát kell elhelyezni.

A közművelődési feladatokban együttműködő partnerek

6. §

(1) A képviselő-testület közművelődési feladatainak ellátásában a sármelléki Általános Művelődési Központ, annak iskolai egységére támaszkodik.

(2) A képviselő-testület együttműködik a gazdálkodó szervezetekkel (mezőgazdasági szövetkezet).

- a hegyközséggel,

- a sportegyesülettel.

(3) Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal.

Záró rendelkezés

7. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

Szentgyörgyvár, 1999. június 25.

Kihirdetve:

1999. június 28.

1. sz. melléklet

Helyzetelemzés

Szentgyörgyvár Község természeti, társadalmi, gazdasági környezetének, művelődési hagyományainak jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Szociológiai adatok

A község szociológiai adatait elemezve megállapítható

- lassan de folyamatosan fogy a lakosság

- a kor összetétel a magas életkor felé tolódik,

- az aktív dolgozók nagy hányada dolgozik más településen, (Hévíz, Keszthely)

- munkanélküliség 8-10 %-os.

A település legjelentősebb termelő üzemének számító “Zalavár” Mg. Szövetkezet jelentősen visszafejlődött, a major területén az állattenyésztés megszűnt.

A községben a következő kisvállalkozásban dolgoznak.

- lakatos,

- baromfitenyésztő,

- vendéglátás,

Az önkormányzatnál 2 főt foglalkoztatunk.

2. A község civil szerveződése.

A községben a szentgyörgyvári helyközség működik 425 fő tulajdonossal. Feladata a bortermelés színvonalának emelése, a piacképesség javítása, a korszerű származás és minőségvédelem.

A hegyközségeta hegyközség vezetősége irányítja.

Szentgyörgyvár SE. Labdarúgó szakosztálya sportolási lehetőséget, a szurkolóknak szórakozást nyújt.

3. A község hagyományai.

Évente hagyományosan megszervezi a képviselő-testület a közmeghallgatást, melyen a testület beszámol előző évi tevékenységéről és megvitatják a költségvetés javaslatait és egyéb közérdekű problémák kerülnek megtárgyalásra.

Orbán-nap táján a hegyközségi napok keretében borverseny megrendezésére kerül sor a sármelléki hegyközséggel közösen és első napján délután változatos műsor fogadja a szentgyörgyvári, sármelléki hegyközségei találkozásánál az oda látogatót.

Régi eredetű hagyomány a község védőszentjének napján a búcsú, amely bállal másnap reggelig tart.

Decemberben Mikulás napon ajándékkal köszöntik a község gyermekeit és karácsonyi hagyomány a Karácsonyi ünnepség az iskola műsorával.

A nagy községi rendezvények mellett az ÁMK egységeinek is megvannak a sajátos hagyományai, melynek részesei a szentgyörgyvári óvodások és iskoláskorú gyermekek.

- Az óvoda életét színesítik a hagyományok, ünnepek, kiemelkednek az óvoda hétköznapi életéből. Az ünnep fényét emeli a közösen feldíszített csoportszoba, óvoda.

A nagyobbak műsorral kedveskednek kisebb társaiknak. Fontos szerepet játszik a születés- és névnapok megünneplése, amikor bensőséges körülmények között meghitt hangulatot teremtve köszöntik az ünnepelteket.

Köszöntik Március 15-ét főként a nagyok közreműködésével. Hagyományként Anyák-napi és évzáró műsort tartanak, ami érzelemgazdagító szerepe mellett az éves munka eredményeinek bemutatását is szolgálja.

- Az iskola életének is megvannak a maga hagyományai.

Hagyománynak tekintjük az óvodával a közművelődéssel és a könyvtárral kialakított kapcsolatot.

A diákönkormányzat szerzésében testvér-osztályokkal ünnepelik a Mikulást, melyez az eddig lezajlott versenyek, vetélkedők dobogós helyezettjeinek gálája követ.

A karácsonyt az iskola tanulói és az óvodások külön is megünneplik, még az intézményben is, de kiemelkedő, amikor a 60 éven felüli lakosokat iskolai műsorral köszöntjük.

Hagyománynak tekinthető az iskolában kialakult versenyek vetélkedők rendszere.

(vers és prózamondó, népdaléneklés, rajz, egyéb szaktantárgyi verseny, valamint területi, megyei és országos versenyeken való részvétel.)

4. Könyvtár tevékenysége

Az óvodás korosztály – életkori sajátosságainak megfelelően – ütemterv szerint rendszeresen látogatja a sármelléki könyvtárat.

Az általános iskolai korosztály mivel a könyvtár Sármelléken az iskolában van – szinte folyamatosan igénybe veszi tanórán és tanórán kívül egyaránt, de többen látogatják községünk könyvtárát is.

A szépirodalom olvasása a lakosság olvasási kedve sajnos hullámvölgyben van, az olvasók száma mindjobban csökken.