A

Deák Ferenc Gimnázium

Intézményi Minőségirányítási Programja

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Helyzetelemzés

   1. Az intézmény bemutatása

      1. Intézményi alapadatok

      2. Helyzetelemzés (SWOT)

      3. Gazdálkodás

2.1.3.1.Minőségpolitikai nyilatkozat

1. Minőségcélok

1. A fenntartói MIP-ből az intézményre vonatkozó feladatok

   1. Feladatok

   2. Minőségpolitika

   3. A minőségirányítási program tartalmi elemei

   4. Irányítási feladatok

   5. Az irányítási tapasztalatok hasznosítása

3. Minőségfejlesztési rendszer

   1. A MIP működtetése

   2. Támogató szervezet és minőségi körök szervezése

3.2.1. Támogató szervezet

3. Partnerek meghatározása

   1. Partneri igény és elégedettségmérés

   2. Kommunikáció a partnerekkel

4. Mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerek

   1. Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

   2. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere

   3. Intézményi önértékelés

4. A minőségirányítási program tartalmi elemei

   1. A nevelőtestület minősége

      1. Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása

      2. Javaslat a pedagógusok értékelésének szempontjaira

   2. A szervezeti kultúra minősége

      1. Jogszerű működés

      2. Tervezés

Stratégiai tervezés

Éves tervezés

3. A tanulás minősége

4.3.1.Külső ellenőrzés és értékelés az oktatásban

4. A Minőségügyi kézikönyv (MIK)

5. Irányítási feladatok

5.1.Finanszírozási elvek

1. Beszerzési terv készítése

2. Továbbképzés

1. Ösztönző rendszer működtetése

1. Ellenőrzési szempontok

5.2.1. Vezetői ellenőrzés

3. Munkamegosztás az irányításban

   1. Szervezeti hierarchia

   2. A Megyei Közgyűlés

   3. Az Oktatási és Kulturális Bizottság

   4. A Közgyűlés elnöke

   5. A megyei főjegyző

   6. Éves értékelés

6. A MIP hatálya

1. A MIP hatálybalépése, felhasználási köre

2. A MIP felülvizsgálata

3. Módosítási eljárás

7. Záradék

1. Bevezetés

A közoktatási törvény 40. § (10) (11) bekezdése szerint a közoktatási intézmény elkészíti minőségirányítási programját, melyben meghatározza minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ebben kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

A 2006. évi LXXI.törvény a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX.törvény módosításáról szóló 40. §-sa szerint az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. Rögzíteni kell az intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni az intézkedéseket. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján vagy a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

2. Helyzetelemzés

1. Az intézmény rövid bemutatása

1. Intézményi alapadatok:

2. Helyzetelemzés (új elem)

Az intézményben folyó képzés rövid bemutatása:

Az intézményben jelenleg 17 osztály van, ezek megoszlása a következő: a nyolcosztályos és a négyosztályos képzési formában évfolyamonként 1, illetve jelenleg a négyosztályos képzési forma 12. évfolyamán 2 osztály van. Az öt évfolyamos képzés szintén évfolyamonként 1 osztályban történik.

A nyelvi előkészítősök az öt évfolyamos képzés tanulói, az általános tantervű csoportok a négyosztályos képzéshez tartoznak. A nyelvi előkészítősök 9. évfolyamon emelt óraszámban tanulnak egy idegen nyelvet (angolt vagy németet), a 10. évfolyamtól kezdődően tanulják a második nyelvet. A magas óraszám biztosítja a HH és HHH tanulók számára, hogy ne maradjanak le kortársaiktól, a választott nyelvből emelt szintű érettségit tudjanak tenni, amely kiemelkedő eredményesség esetén egyenértékű a nyelvvizsgával.

A nyolcosztályos képzés eredeti célja is a tehetséges gyermekek segítése, gondozása, versenyeztetése volt, különös gondot fordítanak az első évtől kezdve a HH és HHH családból érkező tanulókra.

A harmadik osztály két részre bontható: az emelt szintű természettudományos és a belügyi rendészeti csoportra.

Kezdetben általános tantervű osztályok működtek, az 1970/71-es tanévtől indult nyelvi tagozatos képzés. Jelenleg angol és német nyelvi speciális oktatás folyik, a 2003/04-es tanévben váltotta fel a határrendészeti oktatást a belügyi rendészeti ismeretek fakultációs képzés. Az 1991/92-es tanévben vezettük be a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, illetve felnőttoktatás is folyik esti tagozat keretében.

A gimnázium eredeti épületét 1964 tavaszán adták át, 43 éve. Az elavult és korszerűtlen iskola helyébe egy modern, 21. századi intézményt álmodtunk meg, ehhez kértük a fenntartónk segítségét. A sikeres közös pályázat során a címzett támogatást megnyerve 2007 tavaszán elkezdődött az iskola felújítása és kibővítése, ami 2007. október 12-én fejeződött be, ekkor történt az épület ünnepélyes átadása is. Az új épületkomplexum kielégíti az alapfeladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, összesen 3722 m² alapterület áll rendelkezésre. A rekonstrukció eredményeként 8 osztályteremmel bővült az intézmény. Pillanatnyilag 17-re volna szükség, ezért egy eredetileg raktárnak tervezett helyiséget is tanteremnek használunk. Készült egy modern természettudományi előadó, művészeti szaktanterem, több szertár. A csoportbontáshoz négy tanterem áll rendelkezésre.

Két számítástechnikai előadó segíti az informatika- és nyelvoktatást, a géppark a duplájára bővült. A testnevelés oktatásához egy 417 m²-es tornacsarnok épült, amelyhez négy öltöző és 1 játékvezetői öltöző tartozik.

A bővítés eredményeképpen a közösségi rendezvények lebonyolítását egy 237 m²-es aula (amelyhez 112 m²-es galéria tartozik) segíti.

Az épület épületgépészetileg is megújult, a víz, fűtés, szennyvíz, villanyhálózat teljesen kicserélődött. A nyílászárók esztétikusak és hőszigeteltek. Az épület külső megjelenésében is változott a külső hőszigetelés és festés eredményeképpen, a lapos tetőt pedig a Lindab - fedés váltotta fel.

Az épület informatikai hálózatának kialakítása a lehetőségekhez képest és az igényeinknek megfelelően történt.

Az épület berendezése új, de a régi tárgyakból is raktunk be oda, ahol szükséges volt.

Az épület közvetlen környezete is megújult, 36 parkolót alakítottak ki, ezért a zöld terület csökkent.

A továbbiakban az udvar felújítása szükséges, mivel ez kimaradt a munkálatokból, illetve a kerítés pótlása. Bizonytalannak látszik a jövőre vonatkozóan az a kérdés, hogy a bővítés eredménye által létrejött kapacitásnövekedéssel járó költségtöbblet finanszírozása hogyan lehetséges.

A könyvtár területén folyamatos előrelépés, állandó fejlődés figyelhető meg: részben saját erőből, még inkább pályázat útján növeljük könyveink számát. Kevés saját vásárlás mellett ugyancsak pályázat segítségével hoztunk létre már jelentősnek mondható film- és videótárat. Jelentős segítség a Nemzeti Tankönyvkiadó RT-vel kötött megállapodás. Folyamatos feladatot jelent továbbá a CD-ROM állomány gyarapítása.

Jó szolgálatot tesz az iskolának a multimédiás videó stúdió, amely a média oktatásához is korszerű eszközöket biztosít.

Kezdetben általános tantervű osztályok működtek, az 1970/71-es tanévtől indult német és angol nyelvi tagozatos képzés. A 2003/04-es tanévben váltotta fel a határrendészeti oktatást a belügyi rendészeti ismeretek fakultációs képzés. Az 1991/92-es tanévben vezettük be a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, illetve felnőttoktatás is folyik esti tagozat keretében. 2005-től indítottuk a nyelvi előkészítős osztályt és 2008 szeptemberétől az emelt szintű természettudományos csoportot.

2. 1.3. Gazdálkodás

2.1.3.1. Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményünk fennállása óta kiváló eredményeket ért el, szép hagyományokat honosított meg. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban továbbadjuk.

Célunk, hogy színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Iskolai specialitásaink: az idegen nyelvek (angol, német és francia nyelv) magas szintű tanítása, valamint a belügyi rendészeti ismeretek tanítása és az emelt szintű természettudományos képzés.

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük.

Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

2.1.4. Minőségcélok

Szervezeti céljaink

1. Tegyünk meg mindent iskolánk jó hírének megőrzése, elismertségének növelése érdekében!

2. Törekedjünk az egységes és következetes tanári magatartás kialakítására!

3. Javítsunk az információ-áramlás eddigi rendszerén!

4. Tantestületünk legyen megújulásra képes, az új módszerek alkalmazására kész, jól felkészült kollektíva.

5. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, a partnereikkel szemben segítőkészek.

6. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel.

Az iskolahasználókkal kapcsolatos céljaink:

1. Teremtsük meg a kiemelkedő tehetségű tanulók tehetséggondozásának, kibontakoztatásának újabb lehetőségeit! (új elem)

2. Javítsunk tehetséges tanulóink menedzselésén! (Pl. eredmények publikálása, reklám)!

3. A pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vegyen részt az oktatási folyamatban!

4. Emelkedjen tovább a felsőoktatásba bekerülők aránya!

5. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítsük a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztását!

6. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében törekedjünk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására!

7. Közvetlen partnereink (a szülők és a diákok) legyenek elégedettek az iskolában folyó nevelő-oktató munkával!

8. Törekedjünk az idegen nyelvi oktatás magas színvonalának megőrzésére, a sikeres nyelvvizsga (közép és felsőfokú) felkészítésre!

9. Hatékony beiskolázási politikával igyekezzünk növelni a vonzáskörzetből bekerülő diákok számát.

Kiemelt feladataink

• Hagyományt teremtő rendezvényeink színvonalas és eredményes lebonyolítása.

• Felkészítés a kétszintű érettségire (emelt szintű a tanulók kb.10 %-ánál).

• Az informatikai képzés színvonalának emelése, felkészítés ECDL vizsgára.

• Esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő nevelési-oktatási formák alkalmazása.

• A szakmai továbbképzési rendszer intézményi igényekhez történő közelítése.

• A számítógépes háttér és az AV-eszközök korszerűsítése.

• Egészséges életmódra nevelés.

• Szponzori háttér megteremtése.

• Iskolai alapítvány működtetése.

• Pályázatok.

• Az iskolai rendezvények számának, színvonalának javítása.

• Jobb kapcsolat kialakítása az általános iskolákkal.

2. 2. A fenntartói MIP-ből az intézményre vonatkozó feladatok

2.2.1. Feladatok:

• érettségire való felkészítés, a pályaválasztás megalapozása

• a tanulási motiváltság erősítése

• hatékony felzárkóztatás

• jól körülhatárolható, ellenőrizhető (mérhető) célok megfogalmazása.

• kiemelt figyelmet kell fordítani a szatmári kistelepülések tanulóinak felkészítésére, hogy a jelenleginél többen tanulhassanak tovább a felsőoktatásban

• javítani kell az intézmény beiskolázási arányain

• Egyes tantárgyak teljesítmény átlagának számszerű javítása (matematika, kémia, fizika, biológia) (új elem).

• Megkeresni azokat a partner intézményeket, amelyek azoknak a tanulóknak a további tanulását biztosítják, akik nem akarnak, vagy nem tudnak leérettségizni, de szakmai képzettség megszerzésére motiválhatók. (A partner intézmények aktuális névsora rögzítve a programban.) (új elem)

• A térségből érkező tanulók tanulmányi gondozására kiemelt figyelmet kell fordítani: A szatmári kis települések tanulóinak olyan felkészítése, hogy közülük a jelenleginél többen tanulhassanak tovább felsőoktatásban.

Az iskola beiskolázási arányaira figyelni, hogy az iskolába felvett tanulók többsége az iskola vonzáskörzetéből kerüljön ki. (új elem)

2.2.2. Minőségpolitika

Az intézmény

• építse ki saját minőségfejlesztési rendszerét

• tárja fel erősségeit, gyengeségeit, a még kiaknázatlan lehetőségeket és az esetleges veszélyforrásokat (SWOT)

• azonosítsa az intézmény partnereit, mérje föl a legközvetlenebb partnerek igényeit és elégedettségét

• dolgozzon ki – az országos mérések mellett – saját mérési, ellenőrzési és értékelési rendszert

A megyei fenntartású középiskolák (új elem)

• összetett feladatok végrehajtása: érettségire való felkészítés, a pályaválasztás megalapozása

• a tanulási motiváltság erősítése mellett hatékony felzárkóztatást kell végezni a hiányos ismeretekkel rendelkező tanulók esetében

2.2.3. A minőségirányítási program tartalmi elemei

• A nevelőtestület minősége (új elem)

a nevelőtestületek felkészítése (minőségfejlesztési ismeretek), minden megyei fenntartású iskolában meg kell tervezni, szervezni az előképző tanfolyamokat. Ehhez a megyei önkormányzat segítséget nyújt: az igazgatókat, igazgatóhelyetteseket és néhány mentor pedagógust központi tanfolyamon készít fel. Az iskolai tanfolyamok programjának tartalmaznia kell az általános ismeretek mellett az egyes tantárgyak, speciális követelményeit is. A tanfolyam időbeni ütemezése, majd végrehajtása az intézményvezető felelőssége.

• A szervezeti kultúra minősége

Etikai normák, iskolai értékek megfogalmazása – etikai kódex megalkotása.

• A tanulás minősége

Tevékenység-modellek: fel kell készíteni a tanulókat a minőségi követelmények teljesítésére (új elem).

A tantestületből alakított minőségi körnek meg kell fogalmaznia a szakmai igényeket, ennek az alapdokumentuma az iskolában a pedagógiai program és a helyi tanterv. (2. fejezet, 12-15. oldal) (új elem)

A tanárok folyamatos önképzése.

Célszerűen kialakított tanulói szervezetek, pl. szakkörök, tudományos diákkörök. (új elem)

• Intézményi minőségügyi kézikönyv

Rögzíti:

• az intézményvezetés felelősségét

• a jogi követelményeket

• az intézmény belső működési rendjét

• a vezetői ellenőrzés rendjét

• az intézmény működésének értékelésére vonatkozó módszereket

• az önértékelés tartalmi és formai követelményeit

• az intézmény működésének feltárását segítő eszközöket

• az intézményi kommunikáció rendjét

• a nyomon követés és beválás vizsgálatának intézményi módszereit

• a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának rendjét

2.2.4. Irányítási feladatok

• Finanszírozási elvek (új elem): A megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények jóváhagyott intézményi program alapján, az éves költségvetési egyeztető tárgyalásokon vetheti fel azokat a finanszírozási igényeket, amelyekre többletköltség szükséges. Azokra a kiadásokra, amelyekre az intézményi jóváhagyott költségvetés nem nyújt fedezetet, pályázati forrásokat kell keresni. Amennyiben a pályázat önerőt is előír, annak a fenntartó által történő biztosítása – a megyei főjegyzőnél kezdeményezett tárgyalást követően – a Közgyűlés döntése alapján lehetséges. A feladatok finanszírozásának forrást teremthet az intézmény saját - többlet-bevétel által is. Ezekben az esetekben a Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában, Vagyonrendeletében, valamint Közbeszerzési Rendeletében foglaltak szerint kell eljárnia az intézmény vezetőjének. Az intézmény, kiadásainak fedezetére – a Megyei Közgyűlés Vagyonrendeletében foglaltak szerint – adományokat is elfogadhat, amennyiben az elfogadás elveit rögzítette az intézmény - jóváhagyott – Szervezeti és Működési Szabályzatában.

• ellenőrzési szempontok

• munkamegosztás

2.2.5. Az irányítási tapasztalatok hasznosítása

• hiányosságok feltárása

• a minőségi munka igazolása

3. Minőségfejlesztési rendszer

A minőségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik.

Intézményi szinten a minőségfejlesztési rendszer az alábbi feladatok szabályozását tartalmazza:

• vezetési

• tervezési

• ellenőrzési

• mérési és értékelési.

A folyamatok hatásosságát a PDCA ciklus alkalmazása biztosítja.

Beavatkozás A tevékenység

megtervezése

Ellenőrzés Gyakorlati

végrehajtás

3.1. A MIP működtetése

A Deák Ferenc Gimnázium Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős.

A minőségirányítási vezető (programfelelős) az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető (programfelelős) felé.

Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tesszük áttekinthetővé.

Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A MIP felülvizsgálatát 5 évenként (illetve a törvényi változásoknak megfelelően) végezzük. A MIP, illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka, amelynek minőségi elvégzéséhez heti 8 óra órakedvezmény szükséges: heti 4 óra a minőségirányítási vezetőnek, illetve heti 4 óra a folyamatgazdák számára, melynek felosztása a minőségirányítási vezető hatáskörébe tartozik.

3.2. Támogató szervezet és minőségi körök létrehozása

Cél: a minőségfejlesztési programban résztvevők összetételének, feladatkörének rögzítése

1. A csoport meghatározása:

Vezetői team, mely az intézményi teljes körű minőségirányítás kiépítését, felügyeletét, irányítását vállalja. Felelősséget vállal a projekt teljesítéséért.

2. A csoport tagjai:

A tantestület által delegáltak. A feladat vállalása önkéntes. A tagokat a feladat elvégzésével az iskola igazgatója bízta meg, a megbízás fél évre szól. A megbízást az igazgató visszavonhatja a csoport tagságának egyetértésével, ha a tag az általa ellátandó feladatot rendszeresen nem végzi el határidőre, és ez a minőségi kör eredményes munkáját veszélyezteti. A team-be belépni a projekt során a minőségi kör tagjainak és a tantestület egyetértésével lehet.

2.1. Felelősek:

• a projektterv betartásáért,

• a dokumentáció határidőre történő elkészítéséért, leadásáért,

• a vezetésnek és a tantestületnek szóló beszámoló elkészítéséért.

2.2. Beszámolási kötelezettségük van:

• az iskolavezetésnek, a tantestületnek és a csoport vezetőjének.

2.3. A tagok munkájának elismerése:

• Erkölcsi: az igazgató és a csoportvezető gondoskodik a csoport munkájának bemutatásáról különböző fórumokon.

• Az anyagi elismerés lehetőségeit a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának szabályzata tartalmazza.

• A munka nagyságától (idő- és energiaigényétől) függően órakedvezményben részesülhetnek.

3. A csoport vezetője (programfelelős):

• Az intézmény minőségügyi vezetője. Megbízását az igazgatótól kapja. Feladatainak részletes leírását a munkaköri leírás tartalmazza.

4. A csoport munkájának menete:

• A munkatervben meghatározott eljárásrendhez illeszkedő. A belső határidőket a csoport módosíthatja, melyről az igazgatót tájékoztatni kötelesek.

• A döntés elfogadása lehetőleg konszenzussal történik, ennek hiányában minősített többség szükséges.

5. Dokumentáció:

• A Minőségi kör köteles a projekt keretében elkészített összes dokumentációt a tantestület részére elérhető módon közzétenni. Indokolt esetben a minőségi kör dönthet bizonyos dokumentumok titkosításáról.

6. Minőségi körök:

• Az igény és elégedettség mérések során fölmerülő problémák megoldására minőségi körök alakulnak, amelyek föltárják a problémák gyökereit, és intézkedési tervet dolgoznak ki.

• A minőségi körök vezetői a programfelelősnek tartoznak beszámolni a végzett munkáról

3.3. Partnerek meghatározása

Cél: Mutassa be az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, elemzésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra, különös tekintettel a beiskolázás folyamatára.

Prezentálja a tanulóink beválását a tanulási út következő állomásán.

Tartalmi leírás

• szűkebb intézményvezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését.

• A Comenius – I. keretében szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését.

• Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél.

• A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott.

• A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályozzuk, melyben kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek.

• A leendő 9. osztályos szülőkkel való kommunikáció folyamatát a Beiskolázási eljárás szabályozza.

• Az oktató-nevelő munka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek feladata, amelyet az igazgatóhelyettesek felügyelnek.

3.3.1. A partneri igény és elégedettségmérés folyamatábrája

Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata

A folyamat leírása

A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul, és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.

A dokumentumok és bizonylatok rendje

3.3.2 Kommunikáció a partnerekkel

A partnerekkel való kapcsolat szorossága alapján meghatároztuk közvetlen és közvetett partnereinket.

Közvetlen partnereink a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői:

• tanulók

• pedagógusok

• más, a pedagógiai munkát segítő munkatársak

• szülők

• fenntartó

Közvetlen partnereink mindazok a megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg, vagy közvetítenek az intézmény felé, illetve akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt célunk elérésében.

Közvetett partnereink:

• Általános iskolák

• Megyei Közgyűlés Oktatási- Kulturális és Sport Bizottsága

• MPKIKK

• Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány

• Művelődési Központ

• Városi könyvtár

• OKÉV

• felsőoktatási intézmények

• Városi Televízió és a Szamos Televízió

• Nemzeti Tankönyvkiadó referenciaiskolájaként közreműködünk az új tankönyvek, oktatási segédanyagok kipróbálásában

• a „Nyolcosztályos Gimnáziumok Regionális Közössége”

• Egyházak

• Rendőrség

• ÁNTSZ

• Szatmár-Beregi Kórház

• családsegítő központ

• iskola orvosi szolgálat

• az iskolai védőnő

• Vöröskereszt helyi szervezete.

• BM. Tűzoltóság

• Megyei Pedagógiai Intézet (új elem): A szolgáltatás szabad piacán a „vetélytársak” mellett is vezető intézmény a megyében: szakmai szolgáltatás, pályaválasztási tanácsadás, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok elvégzése. Biztosítani kell, hogy a tanulási képességvizsgálatok (alap és kontroll vizsgálatok a tanév rendjéhez igazodóan időben megtörténjenek.

A partnerközpontú működés a különböző partneri csoportok elvárásainak folyamatos megismerését, összedolgozását, szakmai célokká emelését és azok megvalósítását jelenti.

/Nem egyedi igények azonnali és kritika nélküli kiszolgálásáról van tehát szó/

Igény és elégedettség mérése

Ahhoz, hogy a partnerek elvárásaiból szakmai célok legyenek, mindenekelőtt arra van szükség, hogy ismerjük meg ezeket az elvárásokat.

A program indításaként intézményünk nyitott önértékelést végzett, mely kiterjedt a belső és külső intézménykép felmérésére.

A belső intézménykép magában foglalja az intézmény dolgozóinak véleményét az intézmény erősségeiről illetőleg gyengeségeiről /SWOT/.

Összefoglaló táblázat

Partnerazonosító + kommunikáció a partnerekkel

4. Mérési, értékelési, ellenőrzési rendszerek

1. Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

Intézményünk oktatási-nevelési tevékenységének közös követelményeit a Helyi Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv szabályozza – összhangban az oktatási törvénnyel és az oktatási miniszter vonatkozó rendeleteivel.

Lényegesebb elemei a következők:

• egységes nevelési kritériumok alkalmazása

• a tantervi minimum követelményeinek betartása

• rendszeres, a nevelési-oktatási folyamat minden területére kiterjedő ellenőrzés és értékelés

• a szülő folyamatos és korrekt tájékoztatása gyermeke előmeneteléről

• a tanulói teljesítmény értékelésénél az alapképességek és készségek, valamint az önmagához képest mutatott fejlődés fokozottabb figyelembe vétele

• végezetül annak elérése, hogy az értékelés ösztönző, motiváló hatású legyen.

3.4.2. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere

Tanulóink legfontosabb kötelessége a tanulás. Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességének megfelelően, aktívan vegyen részt a tanítási – tanulási folyamatban.

A továbbhaladáshoz szükséges követelményeket tantárgyanként a helyi tanterv tartalmazza.

A magatartással, szorgalommal és viselkedéssel kapcsolatos elvárások, kívánalmak a házirendben, annak mellékletében találhatók.

Alapvetőnek tartjuk:

• Értékelési, ellenőrzési rendszerünket a humanizmus, a személyiség igazi érdekeinek védelme hassa át.

• E tevékenységünk fokozatos és differenciált legyen, kapcsolódjon az iskola nevelési-oktatási céljaihoz, feladataihoz.

Az értékelés célja :

• Az önértékelés képességének kialakítása,

• A teljesítményszint és tudásszint jelzése,

• Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét,

• Tájékoztassa a szülőt gyermeke fejlődéséről

Az értékelés legyen :

• Sokszínű, ösztönző hatású,

• Folyamatos, rendszeres,

• Tárgyilagos, segítő szándékú és következetes

• Céljai legyenek előre ismertek.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére

• Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére

• A tanórán kívüli magatartásra

• A szorgalomra, feladatvállalásra

• Szabálytiszteletre, viselkedésre

A teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének típusai

Mindennapi iskolai tevékenységrendszerünkben a diagnosztizáló, a formatív és a szummatív értékelést használjuk.

a./ Diagnosztikus értékelés

Célja: tájékozódás az indulási tudásszintről, készségekről

Formája: felmérőlapok, szóbeli megnyilatkozások /Osztályozni nem szabad /

b./ Formatív értékelés

Célja: a tanulási folyamatot befolyásoló, segítő értékelés, mely a gyakorlást szolgálja, a differenciálás alapját képezheti /Osztályozni nem szabad /.

Formája: Feladatlapok, munkalapok

c./ Szummatív értékelés

Célja: A tanulási folyamat eredményességéről ad lezáró összegző értékelést. Számszerű értékelést nyújt, a tanulók minősítésére szolgál.

Formája: mérőlapok

Értékelési és ellenőrzési rendszer iskolánkban

Az értékelés hagyományai

A tanévzáró ünnepélyen dicsérő oklevélben részesülnek azok a tanulók, akik nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt értek el. Ugyancsak ezen alkalom­mal kapnak könyvjutalmat az országos és megyei versenyeken jó helyezést elért diákok.

A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanulóinkat az alábbi díjakkal jutalmazzuk:

- Deák-díj

- Jó tanuló – jó sportoló

- ARANY-DEÁK-díj ( új elem)

A tanulók jutalmazásának feltételeit és formáit, valamint a büntetések helyi rendszerét a Házirend tartalmazza.

- A DÖK évente Deák-díjban részesít egy tanárt, aki kiemelkedő munkát végzett; és könyvjutalomban részesíti azokat a diákokat, akik a DÖK munkájában aktív, vezető szerepet vállaltak.

3.4.3. Intézményi értékelés/önértékelés

Irányított önértékelés folyamatábra

Cél: az ÖMIP-ben meghatározott területek átvizsgálása, értékelése.

1..

12.

13.

14.

A folyamat leírása

Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez.

Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra

- folyamatok szabályozottsága

- folyamatos fejlesztés alkalmazása

Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés

• kérdőív

• fókuszcsoportos interjú

• teszt

Lépései: 1.Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével.

2.Dokumentumelemzés.

3.Klímateszttel való vizsgálat.

4.Fókuszcsoportos interjúk.

5.Vezetői interjú.

Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással.

Irányított önértékelés

Felelősségek és hatáskörök

4. A minőségirányítási program tartalmi elemei

1. A nevelőtestület minősége

4.1.1. Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása

1. Definíció:

Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott értékelési rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik.

2. Hivatkozások:

• COM 2000. I. int. modell

• Pedagógiai Program

• SZMSZ

• Jogi szabályozás

Iskolánkban a pedagógus munka értékelése folyamatszabályozására munkacsoport alakul, és elkészíti a belső értékelési rendszert, melyet megismertet, és elfogadtat a tantestülettel. A 2003/2004-es tanévben önként jelentkezőkön elvégezzük az értékelést. Ezek tapasztalatait figyelembe véve készíti el a vezetői kör a végleges eljárást, amelyet a 2004/2005-es tanévtől bevezetünk.

3. Felelősség és hatáskör:

Az eljárásban meghatározottak szerint.

4. Meghatározások:

Folyamatszabályozás: a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a PDCA ciklus logikáját követi.

Munka- és foglalkozási tervek: az intézményvezető által elfogadott célokat és feladatokat összefoglaló dokumentum

Kérdőívek: alkalmazottak önértékelése

Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai:

• óralátogatások feljegyzései

• tanmenetek ellenőrzési listája (Vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség vezető a minőségét)

• adminisztráció ellenőrzési listája

• naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte

• interjútervezet

• felkészítő tanárok versenyeredményei

Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei, a HPP célkitűzései alapján összeállított elvárások.

Kompetencia-térkép: tartalmazza a pedagógusok feladatkörét, képzettségét, szakmai érdeklődését, továbbképzéseken való részvételét.

Bizonylatok: az eljárás során keletkező nyilvántartások, feljegyzések, rögzített adatok.

Minőségirányítási utasítások: a minőségirányítási vezető, a folyamatgazdák által jóváhagyott rendelkező leírásai, észrevételei.

Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok: HPP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi szabályozók, KJT, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenőadatai.

A tanév során a szűk iskolavezetés (ig. + 2 helyettes) 18 főt értékel az eljárásnak megfelelően. Ha nincs önkéntes jelentkező, akkor az alsó, felső tagozatról és a napköziből betűrendben választjuk ki az értékelteket. A teljes körű értékelés 3 év alatt zajlik le.

5. Az eljárás leírása:

A folyamatgazda az alakuló értekezleten felkéri az iskolavezetést az értékelésben résztvevő pedagógusok kiválasztására. Az önkéntes jelentkezéseket itt megtehetik az érintettek, ha nincs ilyen, akkor kezdődik meg a kijelölés. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az adott évben értékelésre kerülők nevét, az értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését.

A folyamatgazda az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláírattatja az értékeléshez szükséges dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés összegzéséhez készült vázlat). A folyamatgazda vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollegák és munkaközösség-vezető véleménye, tanulói produktumok).

Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt, az ütemezésnek megfelelően.

A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettek vesznek részt.

Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül.

Az összegző értékelés vázlata

1. Szakmai felkészültség

2. A tanulókhoz való viszony

3. A tanulók teljesítménye

4. Tanórán kívüli tevékenység

5. Kollegialitás

4.1.2. Javaslat a pedagógusok értékelésének szempontjaira

Alapelvek: • elfogadott szempontok alapján történjen

• tényanyag birtokában történjen

• ösztönző hatású legyen

• személyre szóló legyen

• megfelelő légkörben történjen

Célok: • az egyéni és az iskolai célok összehangolása

• az önértékelési képesség fejlesztése

• folyamatos minőségbiztosítás

A tanórai munkával kapcsolatban

• szakmai felkészültség

• a tanítási óra/foglalkozás szervezettsége

• a tanulók tudásszintje (gyerekek szokásrendszerének szintje)

• az alkalmazott módszerek

• az óraközi értékelés (motiválás, értékelés foglalkozás közben)

• az óra/foglalkozás vezetés stílusa

• kérdezéstechnika

• kapcsolatteremtés a diákokkal/gyerekekkel

• a tanítási óra/foglalkozás hangulata

A pedagógusok dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének, fegyelmezésének módjait, formáit az intézmények szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák.

2. A szervezeti kultúra minősége

A vezetés felelőssége

Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával.

4.2.1. Jogszerű működés

Az intézmény működését jogi dokumentumok (törvények, kormány- illetve miniszteri rendeletek, önkormányzati rendeletek, valamint helyi intézményi szabályzatok) szabályozzák.

Az iskolavezetés felelőssége, hogy az intézmény működése a szabályozókban megfogalmazottaknak megfeleljen. Felelősségük nemcsak a jogszerű működés biztosítására terjed ki, hanem a jogi szabályozók megismerésére, a dolgozókkal való megismertetésére, illetve a dokumentumok tárolására, elérhetőségük, hozzáférhetőségük biztosítására is.

Tartalmi leírás

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.

A hozzáférhetőség biztosítása

• Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban.

• A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.

• Az intézmény specifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói, illetve a gazdasági vezetői irodában találhatók meg.

• További jogi információt (illetve jogszabály magyarázatot) biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban, valamint az Iskolaszolga-sorozat kötetei.

A megismerés biztosítása

Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése.

• A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon teszi közzé. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja.

• Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését.

• Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja.

• Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik.

• A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják.

• A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben:

1. Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése.

2. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

A jogi szabályozás betartása

A jogszabályok (törvények, rendeletek) betartatása és betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. (A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása az 5.2. pontban található.)

4.2.2. Tervezés

Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját.

A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és annak gazdáit. A mérési pontokat a Mérés, elemzés, javítás terület teljes körű szabályozása fejezet tartalmazza. Az éves értékelés eljárás felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelés eljárás az önértékelés minden területe (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozott.

Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás

Stratégiai tervezés

A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása

A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.

Nem

Igen

A folyamat leírása

Felelősségek és hatáskörök

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok

A Deák Ferenc Gimnázium éves munkatervének elkészítése

A folyamat célja:

A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

II. Folyamatábra:

1. Tájékoztatás a nevelési-oktatási célkitűzésekről

2. Személyi feltételek aktualizálása

3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása

4/a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet

4. A mnk.-ek meghatározzák a célokat, célértékeket

5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez

Az adott év munka-rendjéről szóló rendelet

6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása

7. A munkaközösségi tervek értékelése

Nem

Igen

8. Feladatterv elkészítése

9. Mérési terv elkészítése

10. Eseménynaptár összeállítása

11. A tájékoztatási rendszer megtervezése

12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

Nem

Igen

14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói irodában

A folyamat leírása

IV. Felelősségek és hatáskörök

V. Dokumentumok és bizonylatok rendje

3. . A tanulás minősége

Célunk, kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben.

Folyamatosan fejlesztjük a meglévő mérési, értékelési gyakorlatot. A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítésére van lehetőség. A mérési, értékelési eredményeket beépítjük a mindennapi munkába.

Az iskolában alkalmazott mérési, értékelési eljárások:

• tanulási képességek vizsgálata 5. és 9. évfolyamon

• a tanulói teljesítmények nyomon követésének folyamata

• felmérések testnevelés órán

• neveltségi szint felmérése 5. és 9. évfolyamon

• vizsgarendszer működtetése a nyolcosztályos gimnáziumban

- országos mérések lebonyolítása

- intézményi értékelési rendszer működtetése

- regionális tanulmányi verseny nyolcosztályos gimnáziumok számára

Belső ellenőrzés az oktatás értékelésében

Bemeneti mérés

Az iskolába való kerülésnek feltételei vannak, a tanulóknak bizonyítaniuk kell felvételi vizsgán és az általános iskolában nyújtott teljesítményekkel, hogy alkalmasak a gimnázium elvégzésére, sőt magasabb követelményszintnek is eleget tudnak tenni. Ezt a célt szolgálják a bemeneti mérések az alábbiak szerint:

* mindkét csoportnak: az általános iskolai eredmények alapján számított pontszám

* általános tantervű osztály: rangsor az általános iskolai eredmények alapján.

A bemeneti mérés, a felvételi vizsga ismereteket és készségeket mér, célja annak megállapítása, kik a legalkalmasabbak tehetségük alapján a gimnázium magasabb szintű követelményeinek teljesítésére, s az esetek többségében felsőfokú továbbtanulásra. Az általános tantervű osztályban az általános iskolai eredmények alapján történő pontszámszámítás és ennek alapján a rangsorolás szelektáló jellegű, azokat akarja kiszűrni az általános iskola értékítélete alapján, akik nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnának a gimnázium minimális követelményeinek is megfelelni.

. Folyamatellenőrzés

A folyamatellenőrzés a minőség ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze, az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként az adott területen megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megmérettetésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelők előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig.

A bemeneti és folyamatellenőrzések elsősorban az iskolavezetésnek és az adott szaktanároknak szólnak, az eredménymérést szolgáló vizsgaeredmények és minősítő ellenőrzések a tanulókat és szüleiket tájékozatják tudásszintjük valós állapotáról.

A folyamatellenőrzés rendszere a nyolcosztályos gimnáziumban alakult ki a képzés egyes ciklusaihoz kapcsolódva.

• Alapozó vizsga

Az alapozó szakasz lezárásakor, a 6. évfolyam végén az alapozó tárgyakból szervezünk alapvizsgát: magyarból, matematikából és idegen nyelvből. A részteljesítményeket érdemjegyekkel osztályozzuk, ezek alapján alakul ki a háromfokozatú minősítés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt és megfelelt szint.

• Köztes vizsga

Az eredeti tervben nem szerepelt, később vetődött fel annak az igénye éppen az alapozó vizsga sikere alapján, hogy a 8. évfolyam végén az érettségi rendszere alapján szervezzük újabb vizsgát - ezt köztesvizsgának neveztük el. A vizsga tárgyai és formái:

*magyar /írásbeli, szóbeli /

*történelem /szóbeli /

*matematika /írásbeli /

*idegen nyelv /írásbeli, szóbeli /

*egy természettudományi tárgy /írásban vagy szóban /

Ezeket a vizsgákat külön szabályzat alapján bonyolítjuk le.

• Természettudományos vizsga

A 10. évfolyam végén két természettudományos tárgyból vizsgáznak diákjaink, a vizsgatárgyakat a tanulók választhatják meg.

Tekintettel arra, hogy reményeink szerint az 5. és a 9. évfolyamon hozzánk kerülő tanulók zöme nálunk kíván érettségi vizsgát tenni, ezért a 10. évfolyam végén kötelező érvénnyel a tankötelezettséget záró alapvizsgát nem tervezünk. Aki mégis iskolát akar változtatni a 10. évfolyam végén, számukra biztosítjuk az alapvizsga letételének lehetőségét.

Az a tanuló, aki érettségi vizsga letétele céljából a 11. évfolyamon kívánja nálunk folytatni tanulmányait, ezt a maximálisan 35 fős osztálylétszámon belül megteheti, egyéni mérlegelés alapján, elsősorban az általános tantervű osztályban. Alapfeltétele a közepestől magasabb szintű alapvizsga megléte. Az átvétel osztályozóvizsga letételéhez vagy osztályismétléséhez is köthető, ha a korábbi iskola és a mi iskolánk helyi tanterveinek követelményszintje közötti különbség ezt indokolja.

4.3.1. Külső ellenőrzés és értékelés az oktatásban

Az iskolai értékelés és ellenőrzés külső eszközeinek direkt és indirekt formái vannak.

* A direkt formán a szakértői - megrendelt - ellenőrző méréseket értjük. Ezzel a lehetőséggel akkor él az iskola /vagy a fenntartó/, ha a tanulók egészének teljesítményéről kíván reális képet alkotni teljes körű átvilágítás formájában, vagy egy-egy pedagógus munkájának eredményességéről és szakszerűségéről kíván tájékozódni. Ezeknek a vizsgálatoknak a költségeit a megrendelő /az iskola vagy a fenntartó/ fizeti. A nevelő is kérheti munkájának minősítésére szakértő igénybevételét, de ennek költségeit önmagának kell fizetnie, ha az igazgató a vizsgálat megkezdése előtt nem nyilatkozik a költségek átvállalásáról. A szakértőt a szakértői névjegyzékből a megrendelő választhatja meg. A vizsgálat eredményét, megállapítását - két egybehangzó vélemény esetén - egyik fél sem vonhatja kétségbe.

* Az indirekt formákkal az oktatás és a nevelés területén egyaránt élünk. A külső versenyeken, különböző vetélkedőkön nyújtott tanulói teljesítmények jól mutatják egy-egy tantárgy, illetve szaktanár munkájának eredményességét. Máskor szubjektív tapasztalatok, összevetések alapján külső szakember megfigyelései, tapasztalatai segítségével kapunk képet az iskolai állapotokról. Ebből a szempontból az érettségi vizsgaelnök elemző megállapításai játsszák a legfontosabb szerepet, hiszen az elnök sokoldalú információ alapján formál véleményt négyéves munkáról.

Szeretnénk, - és ez irányban végezzük pedagógiai nevelő – oktató munkánkat – ha erőfeszítéseink találkoznának a külső elvárásokkal is.

Mérés-értékelési terv

Az intézményben folyó munka felmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából