Szentgyörgyvár község önkormányzata képviselő testületének 14/2014 (XI.26.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 06
Szentgyörgyvár község önkormányzata képviselő testületének 14/2014 (XI.26.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatáról
2021.11.06.
I. Fejezet
Az önkormányzat és jelképei
Az önkormányzat
/1/ Megnevezése: Szentgyörgyvár Község Önkormányzata
/továbbiakban: Önkormányzat/
/2/ Székhelye: Szentgyörgyvár Kossuth Lajos utca 48.
/3/ Működési területe: Szentgyörgyvár Község közigazgatási területe
/4/ Az önkormányzat jogi személy.
/5/ A képviselőtestület hivatalának neve:
Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.
/1/ Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
/2/ Az önkormányzat címere:
A címerpajzs a pajzsfőnél vágott kerektalpú pajzs.
A pajzsfő első vörös mezejében lebegő arany szőlőtőke, második kék mezejében zöld halmon ezüst vár, várbástyával és toronnyal. A pajzsfő harmadik vörös mezejében lebegő arany lombos fa.
A pajzs alsó kék mezejében ezüst, páncélos Szent György lovag lóháton ülve, amint lándzsájával átdöfi a fekvő arany sárkányt. Lándzsája végén ezüst zászlócskán vörös kereszt látható.
A pajzs alatt, lebegő arany szalagon, fekete betűkkel „SZENTGYÖRGYVÁR” felirat szerepel.
/3/ Az Önkormányzat zászlója:
A zászlólap 2:1 arányú, álló formátumú, 100x200 cm-es fehér zászlóselyem, alul aranyrojt díszítése. Az önkormányzat címere a zászlólap közepén - színes megjelenítéssel, mindkét oldalon szitanyomással – foglal helyet, mely alatt a község neve lebegő arany szalagon feketével ívelten jelenik meg.
/4/ A képviselőtestület a címer és a zászló használatáról külön önkormányzati rendeletben rendelkezett.
/5/ A képviselőtestület, a polgármester, a Közös Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
/1/ Az önkormányzat feladatait az
Mötv. 10. §-a tartalmazza.
/2/ Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a./ ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b./ nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előirt feladat és hatáskörök ellátását,
d./ ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
/3/ A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
/4/ Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
/5/ Önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervekben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
/1/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.
A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható feladatok körét az
Mötv. 42. §-a szabályozza.
/2/ A bizottságra és a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a
3. és
4. melléklet tartalmazza.
/3/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, viszont bármikor visszavonható.
/4/ A képviselőtestület kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, polgármesternek – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntéseit.
/5/ A képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet/a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat, kinevezi vezetőiket.
Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.
5. § A Képviselőtestület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 42. §. 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvényben foglaltak az irányadók.
III. Fejezet
A képviselőtestület működése
A képviselőtestület összehívása
/1/ A képviselőtestület tagjainak száma 5 fő.
/2/ A képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.
/3/ A képviselőtestület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 10 ülést tart.
A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja.
/4/ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
A meghívót a Közös Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
/5/ A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő 8 napon belül. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó.
Erre bármilyen értesítési mód igénybevehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
/6/ Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 30 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
/7/ A képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az egyesület elnökét.
/1/ A polgármester programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezetésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat is vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselőtestülettől.
/2/ A képviselőtestület működésének alapja – a program végrehajtását célzó – munkaterv.
/3/ Az éves munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselőtestület és a bizottságok munkaterv – tervezetei között összhang legyen.
/4/ A munkaterv fő tartalmi elemei:
- a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolása, azon ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselőtestület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
- az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
- azon napirendek megjelölése, ahol közmeghallgatást kell tartani,
- napirend előterjesztésének megjelölése,
- közmeghallgatás időpontja.
A képviselőtestület ülése
/1/ A képviselőtestületi ülés – a zárt ülés kivételével – nyilvános.
/2/ A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:
a./ a képviselőtestület tagjait,
b./ jegyzőt,
c./ napirend előadóját,
d./ akinek jelenléte a napirend szempontjából fontos,
e./ az egyesület elnökét.
/3/ A Közös Hivatal működésével kapcsolatban felmerülő kérdésekben Szentgyörgyvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a társult önkormányzatok képviselő-testületeivel szintén együttes ülést tart.
/4/ Az együttes ülést bármelyik polgármester kezdeményezheti, megjelölve a napirendi javaslatot.
/1/ A képviselőtestület az
Mötv. 46. §. (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.
/2/ A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök.
/3/ A polgármester a testületi ülés vezetése során
a./ megállapítja, hogy a képviselőtestület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b./ megállapítja az ülés határozatképességét,
c./ előterjeszti az ülés napirendjét,
d./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,
e./ tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
f./ ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
/4/ A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
/1/ Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület, vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
/2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztések és határozati javaslatok az ülésen történő kiosztását.
/3/ Írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:
a./ rendelet alkotása,
b./ szervezet kialakítása,
c./ helyi népszavazás,
d./ költségvetés meghatározása, végrehajtási beszámolója,
e./ településrendezési terve jóváhagyásával kapcsolatban,
f./ társulás létrehozása, csatlakozás, kilépés,
g./ intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés,
h./ valamennyi önkormányzati vállalkozás ügyében.
A felsorolásban nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők.
/1/ Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.
A képviselőtestület a polgármester javaslatára egyszerű vagy minősített szótöbbséggel soronkívül dönt az előterjesztés tárgyában.
/2/ A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a./ sürgősségi indítvány – sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap l6 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.
b./ Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
c./ Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzzék napirendre illetőleg hányadik napirendként.
A tanácskozás rendje és szavazás
/1/ A polgármester a napirend sorrendje szerint minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a./ az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b./ az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
/2/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
/3/ A képviselőtestület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot biztosit.
A polgármester soronkivüli felszólalást is engedélyezhet.
/4/ Az önkormányzati bizottság a bizottság hatáskörébe tartozó előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.
/5/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök az újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak adja.
/6/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról vita nélkül a testület határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
/7/ A jegyző jogszabálysértő döntések, működés esetén törvényességi észrevételt köteles tenni.
/8/ Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
/1/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.
/2/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt.
A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
Amennyiben a képviselő az
Mötv. 49 § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor a polgármester a képviselőt jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
/3/ Minősített többség szükséges:
a./ önkormányzati rendelet alkotásához,
b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
c./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködéshez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
d./ intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
e./ önkormányzati képviselő kizárásához,
f./ az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
g./ képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
i./ képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
j./ polgármester elleni kereset benyújtásához,
k./ az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
l./ önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséhez, vállalkozásba való bevitelhez,
m./ képviselőtestület hatáskörének átruházásához,
n./ önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz.
/4/ A képviselőtestület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza.
Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.
A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartásra.
/5/ Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell az adatvédelmi szabályok figyelembevételével.
/6/ A képviselőtestület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:
…../20..(…hó…nap) határozat
/7/ A határozatról a Közös Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
/8/ A jegyzőkönyvet az ülést követő l5 napon belül el kell küldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak.
/9/ A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.
/10/ Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a döntést – az
Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – meghozhatja. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
/1/ Név szerinti szavazást kell elrendelni ha:
a./ azt törvény előírja,
b./ azt a képviselőtestület egyharmada indítványozza,
c./ azt a polgármester és a bizottság elnöke kéri.
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
/2/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak.
/3/ A név szerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
/4/ A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.
Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
/1/ a./ Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b./ Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
/2/ A képviselők – a napirend lezárása után – a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, és a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek, amelyre az ülésen vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
/3/ Az interpellációt szóban és írásban is elő lehet terjeszteni.
/4/ A képviselőtestületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a képviselőtestület a választ nem fogadja el, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza.
Tanácskozás rendjének fenntartása
/1/ A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében
a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáson nem illó, másokat sértő a megfogalmazása,
b./ ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c./ rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjaihoz illetve a képviselőtestület ülésén méltatlan magatartást tanúsít,
d./ ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának csökkentését.
/2/ Az ülésen megjelent állampolgárok esetében, azt aki a tanácskozás rendjét megzavarja, rendre utasítja, ismételt esetben kötelezheti a terem elhagyására is.
/3/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
/1/ A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
/2/ A testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:
a./ az eredeti példányt a jegyző kezeli,
b./ az egyik példányt meg kell küldeni l5 napon belül a Megyei Zala Megyei Kormányhivatalnak.
/3/ A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket.
A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
/4/ A jegyzőkönyv tartalmazza:
a./ az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/,
b./ az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
c./ az ülés helyét, időpontját,
d./ a megjelent képviselők nevét /a távolmaradt képviselők névsorát/,
e./ az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
f./ az ülés megnyitásának időpontját,
g./ az elfogadott napirendet,
h./ napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
i./ a határozathozatal módját,
j./ a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt,
k./ a polgármester esetleges intézkedéseit /az ülésen történt fontosabb eseményeket/,
l./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
m./ az ülés bezárásának az időpontját.
/5/ A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
/6/ A választópolgárok /zárt ülés kivételével/ betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe, valamint a község honlapján (www.szentgyorgyvar.hu) a rendeletek egységes szerkezetben, és a jegyzőkönyvek megtalálhatók.
A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
/7/ Szentgyörgyvár és Sármellék Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek illetve a Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes üléséről egy jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden polgármester és a jegyző ír alá.
A jegyzőkönyv l-l példányát el kell helyezni mindegyik képviselőtestület jegyzőkönyvinél.
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
/1/ A képviselőtestület – Magyarország
Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
/1/ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
- a települési képviselők,
- önkormányzati bizottság elnöke,
- polgármester, alpolgármester, jegyző,
- a település civil szervezeteinek vezetői,
- önkormányzati társulás tagjai.
/2/ Rendelet tervezet előkészítése.
a./ a képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapit meg,
b./ a rendelet tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata,
c./ a tervezet elkészítésébe szakértő is felkérhető, melyre a jegyző tesz javaslatot és részt vesz az előkészítésben.
/3/ A tervezet véleményezése,
a./ önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
- a lakossági közvélemény-kutatás,
b./ a polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát,
c./ a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
/4/ Az önkormányzati rendelet tervezet képviselőtestület elé terjesztése és elfogadása:
a./ a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet indokolással együtt a képviselőtestület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményegyeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b./ A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet a polgármester és a jegyző írja alá.
c./ Az önkormányzati rendeleteket évenként l-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját /római számmal/ és napját /arab számmal/ kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.
/5/ Az önkormányzati rendeletet a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
/1/ Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára –tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
/2/ A képviselőtestület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselőtestület bizottsága vagy tanácsnok hatáskörébe utalhatja.
/3/ A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét – a szabályzat függelékeként – naprakész állapotban vezetni.
V. Fejezet
/1/ A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg illetőleg terhelik.
/2/ A települési képviselő az alakuló ülésen illetve a megválasztást követő ülésen az
Mötv. 1. melléklete szerint esküt tesz.
/3/ Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit az
Mötv. 32. §-a szabályozza.
VI. Fejezet
A képviselőtestület bizottságai
/1/ A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
/2/ A képviselőtestület ügyrendi bizottságot hoz létre 3 fővel. A bizottság feladatait és hatáskörét a
3. melléklet tartalmazza.
/3/ A bizottság belső működési szabályait az
Mötv. és az SZMSZ keretei között maga határozza meg.
/4/ A képviselőtestület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Megbízatása, feladatainak elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésének a képviselőtestület által történő elfogadásáig szól.
/5/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a Közös Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
/6/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
/7/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
/8/ Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
/9/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.
/10/ A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az
Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
/11/ A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
/12/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.
/13/ A bizottság tevékenységéről a ciklus végén számol be a képviselőtestületnek.
/1/ A képviselőtestület, a polgármester vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választ.
/2/ A tanácsnok által felügyelt feladatkörben csak ellenjegyzésével lehet előterjesztést benyújtani a képviselőtestület ülésére.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
/1/ A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.
/2/ A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.
/3/ A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:
a./ segíti a települési képviselők munkáját,
b./ összehívja és vezeti a testület üléseit,
c./ képviseli az önkormányzatot,
d./ szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e./ biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlást, a közakarat érvényesülését.
f./ A polgármester – véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselőtestületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
g./ Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.
h./ Kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek testületeivel.
/4/ A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a./ indítványozhatja a bizottság összehívását,
b./ felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz.
c./ A bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
/5/ A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, feladatok egyeztetése a társult önkormányzatok képviselő-testületeivel.
/6/ Foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az
Mötv. határozza meg.
/1/ A képviselőtestület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ.
/2/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
/1/ A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatok ellátására Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal.
A Közös Hivatal székhelye: 8391 Sármellék, Dózsa György u. 324.
A Közös Hivatalról szóló megállapodást a 6. sz. melléklet tartalmazza.
/2/ A Közös Hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Közös Hivatalt alapító megállapodás rögzíti. E megállapodás tartalmazza:
a./ A Közös Hivatal elnevezését, címét, jogállását,
b./ a Közös Hivatal létszámát,
c./ belső szervezeti felépítését,
d./ alapvető feladatait, ezen belül
- az önkormányzat képviselőtestületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,
- a jogszabályban rögzített államigazgatási feladatokat,
- a Közös Hivatal köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,
- a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét
- a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,
- munkaértekezletek rendjét,
- a Közös Hivatal fenntartásával kapcsolatos terhek megoszlását.
/3/ A Közös Hivatal ügyrendjének tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és a Szervezeti és Működési Szabályzattal együtt terjeszti a képviselőtestületek elé.
/4/ A Közös Hivatalt létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:
a./ a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának elrendeléséről, fegyelmi büntetésének kiszabásáról,
b./ a Közös Hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,
c./ a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
d./ a Közös Hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról.
/5/ A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat egymás közötti megállapodás alapján Sármellék község polgármestere gyakorolja. A munkáltatói intézkedéseket azonban köteles a társult önkormányzatok polgármestereivel egyeztetni
/6/ A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a jegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A megbeszélésen megállapított feladatokat emlékeztetőben rögzítik.
/7/ A jegyző feladat- és hatáskörében:
a./ ellátja a megállapodás szerint érintett képviselőtestületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik,
b./ előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,
c./ köteles a Közös Hivatalhoz tartozó települések képviselőtestületi ülésein – személyesen vagy megbízottja útján – részt venni és ott a szükséges felvilágosítást megadni,
d./ évente beszámol a képviselőtestületeknek a Közös Hivatal munkájáról.
/8/ A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét az igazgatási ügyintéző II. munkakört ellátó köztisztviselő helyettesíti. A jegyzői tisztség és az igazgatási ügyintéző II. munkakör egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az átmeneti helyettesítést a gazdálkodási ügyintéző I. munkakört ellátó köztisztviselő látja el.
VIII. Fejezet
/1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb célszerű, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
Társulásos formában keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
/2/ A képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során az
Mötv. 87-95. §. és az önkormányzatok társulásairól szóló l997. évi CXXXIV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
/3/ A képviselőtestület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányul.
/4/ A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b./ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c./ a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,
d./ kulturális javak megóvása és fejlesztése.
IX. Fejezet
/1/ A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak az irányadók.
/2/ Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
/1/ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
/2/ A közmeghallgatás alkalmával a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
/3/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Hivatal hirdetőtábláján, helyi szórólap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább l5 nappal.
/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányuló szabályok érvényesülnek.
X. Fejezet
Önkormányzat gazdasági alapjai
/1/ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja:
a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni, a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c./ azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és vagyoni jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
/2/ Az önkormányzat törzsvagyonát /forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon/, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a vagyon rendelet tartalmazza.
/3/ Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vesz gazdasági vállalkozásokban . E részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
/4/ Önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.
/5/ A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási
mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
/6/ A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
/1/ A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
/2/ A költségvetési rendeletet a képviselőtestület két tárgyalási fordulóban fogadja el.
/3/ A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
/4/ A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
/1/ Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben különösen:
a./ a Nemzetgazdasági Minisztérium által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, mindezeket megküldi a MÁK részére.
b./ Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c./ Igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat.
d./ Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e./ Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül – a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
f./ Biztosítja az önkormányzat éves vagyonleltárát és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
g./ Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
h./ Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről illetőleg teljesítéséről.
/2/ Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket kizárólag csak a Közös Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.
Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselőtestület által kötelezően előirt bevételi összegen felüli bevételeivel is a testület döntésének megfelelően gazdálkodhat, illetve használhatja fel dologi kiadásokra.
/3/ A Közös Hivatal és az önkormányzat által müködtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint teljesíti.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
/2/ A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület látja el.
/3/ A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.
A belső ellenőrzési tevékenységet a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Megállapodása 7.1. és 7.3 pontja szerint a társulással munkaviszonyban álló belső ellenőr látja el.
A belső ellenőr feladatait, kötelezettségeit, hatásköreit, a tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve rögzíti.
Az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. tv. 15/A. §-a szerinti közzététel a község honlapján (www.szentgyorgyvar.hu) valósul meg.
/1/ A képviselőtestület az általa irányított szerv működésével illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
/2/ A képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.
a./ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást, a /továbbiakban együtt: tájékoztatást/ kérhet.
b./ javaslatot tehet intézkedés megtételét kezdeményezheti.
/3/ A képviselőtestület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
XI. Fejezet
/1/ Az SZMSZ kihirdetését követő napon lép hatályba.
/2/ Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
/3/ A szabályzat a Közös Hivatal hivatali ideje alatt a jegyzőnél tekinthető meg.
/4/ Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a képviselőtestület 5/2011.(IV.15) önkormányzati rendelete.
Az SZMSZ mellékletei:
l./ A települési képviselők névsora, lakcíme
2./ Önkormányzati bizottságok jegyzéke, elnöke és tagjai
3./ Az egyes bizottság feladatai és hatásköre
4./ Polgármesteri hatáskörök
5./ Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás
6./ Az önkormányzat részvételével működő társulások
Sármellék, 2014. november 25.
TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA, LAKCÍME
Polgármester:
Ádovics István Szentgyörgyvár, Kossuth u. l.
Képviselők:
Dóber Gábor Szentgyörgyvár, Templom u. 5. alpolgármester
Hetesi Tamás Szentgyörgyvár, Ady u. l8.
Illés Miklós Szentgyörgyvár, Ady u. 4.
Prisznyák Tibor Szentgyörgyvár, Ady u. 16.
ÖNKORMÁNYZAT BIZOTTSÁGA
ELNÖKE: Hetesi Tamás
TAGJAI: Illés Miklós
Prisznyák Tibor
BIZOTTSÁG FELADATAIRÓL ÉS HATÁSKÖRÉRŐL
1) Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetének kidolgozása, hatályosulásának vizsgálata
2) Képviselőtestületi ülésen a titkos szavazás lebonyolítása
3) Vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzése
4) Képviselői összeférhetetlenség vizsgálata
5) A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló
114/2013. (IV.16.) Korm. rendeletalapján a Helyi Értéktár Bizottságra vonatkozó feladatok ellátása (Nemzeti értékek helyi értéktárba való felvétele)
Polgármesterre átruházott hatáskörök
A szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi végrehajtásáról szóló rendelet alapján a polgármester dönt:1
- lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ügyben
- gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás ügyben
- rendkívüli települési támogatás ügyben
- köztemetés ügyben
- étkeztetés megállapítása iránti kérelmekről
A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló
251/2014. (X. 2.) Korm. rendeletalapján a polgármester nyilatkozik arról, hogy az ingatlanszerzés önkormányzati érdeket sért-e.
2 A településkép védelméről szóló
2016. évi LXXIV. törvény 8. §-a szerinti településképi véleményezési eljárással kapcsolatos önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármester gyakorolja.
3A polgármester dönt a célhoz nem kötött – állami hozzájárulás kivételével – átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről.4
A polgármester éves költségvetésben megállapított kereten belül biztosítja a tagsági díjak fedezetére szolgáló, továbbá az egyesületek és szervezetek támogatására megállapított pénzeszközöket.5
Megállapodás
közös önkormányzati hivatal létrehozásáról
(hatályos: 2020. január 1. napjától)
1. Általános rendelkezések
Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(székhely: 8391 Sármellék, Dózsa György u. 324., képviseletében: Horváth Tibor polgármester)
Szentgyörgyvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 8393 Szentgyörgyvár, Kossuth Lajos u. 48., képviseletében: Ádovics István polgármester)
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdése alapján – összhangban Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 300/2014.(XII.8.) határozatával, Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 89/2014.(XII.8.) határozatával 2015. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.
1.1. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése
A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal
1.2. A közös önkormányzati hivatal székhelye
1.2.1. A közös önkormányzati hivatal székhelye: 8391 Sármellék, Dózsa György u. 324.
1.2.2. A közös önkormányzati hivatal a jegyző vezetése alatt áll.
2. A megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja
2.1 A megállapodás létrehozása:
2.1.1 A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek együttes ülésen, minősített szótöbbséggel hozott határozattal döntenek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A döntésről a meghozatalát követően legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell a további érintett önkormányzatokat.
2.1.2 A megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek minősített szótöbbséggel hozott döntéssel. A hatékony együttműködés érdekében elvárt, hogy amennyiben a működtetést a Képviselő-testületek folytatni kívánják, az erről szóló megerősítő döntést mielőbb közöljék a többi önkormányzattal, hogy a jogszabályban foglalt 60 napos határidőben a megállapodások megkötésre kerülhessenek.
2.2 A megállapodás módosítása:
2.2.1 A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve bármely képviselő-testület a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.
2.2.2 A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzatok felé továbbítani, amennyiben az jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1.1, 1.2.1, 1.2.2. pontokat, és nem célozhatja a Hivatal megjelölt határidőn kívüli (2.3.1 pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a többi résztvevő önkormányzatot.
2.2.3 A megállapodás módosításának minősül a csatlakozás, amelyre azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye. Csatlakozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a jelen megállapodás emiatt szükséges módosítását valamennyi, a jelen megállapodást megkötő önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel elfogadta.
2.2.4 A megállapodás módosításának minősülő kizárásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A kizárást bármely önkormányzat kezdeményezheti bármely másik önkormányzattal szemben. Kizárási oknak minősül, ha valamely társuló fél súlyosan megsérti a megállapodást, különös tekintettel az együttműködési és a fizetési kötelezettségek teljesítésére. A súlyos megsértés fogalma a társulás céljának és működőképességének szempontjából értékelendő. A megállapodás súlyos megsértése tényének megállapításáról az érintett önkormányzaton kívül minden résztvevő önkormányzat minősített szótöbbséggel hozott döntése szükséges, a kizárási eljárást csak ezt követően lehet lefolytatni. A kizáráshoz - a kizárással érintett önkormányzaton kívül – minden résztvevő önkormányzat minősített szótöbbséggel hozott döntése szükséges. A kizárás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő 10. napon lép hatályba.
2.2.5 A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú írásbeli jognyilatkozat, melyhez nem szükséges a megállapodást megkötő többi önkormányzat hozzájárulása. A felmondás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő 15. napon lép hatályba. A felmondásról szóló döntést legkésőbb az általános önkormányzati választások napját követő 40. napig kell közölni. Felmondás esetén a felmondó fél vállalja, hogy a felmondás miatt szükségessé váló módosítások költségét a székhely település részére megfizeti.
2.2.6. Felmondás esetén gondoskodni kell a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A közös önkormányzati hivatal vagyongyarapodását a hozzájárulás arányában – pályázat esetében a vállalt saját erő arányában, - kell megosztani. Ha ez nem állapítható meg, a vagyont - az általános önkormányzati választások évének január 1-jei - lakosságszáma arányában kell megosztani.
2.2.7. A döntés közlésének napja az a nap, melyen az összes érintett önkormányzattal írásban közölték azt. Amennyiben az érintett önkormányzatokkal nem azonos napon közölték a döntést, a döntés közlésének napja az a nap, melyen az utolsó közlés megtörtént.
2.3 A megállapodás megszüntetése
2.3.1 A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételét követő tizenöt napon belül meg kell, hogy tárgyalják.
2.3.2 Amennyiben a közös megegyezés nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak.
2.3.3 A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1 pontban meghatározott szabályok irányadók azzal, hogy a döntéshez nem szükséges együttes ülés tartása, a döntéseket külön ülésen is meg lehet hozni.
2.3.4 A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni kell a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A Közös Hivatal vagyongyarapodását a jelen megállapodás megszűnése esetén a vagyongyarapodáshoz történő hozzájárulás arányában – pályázat esetében a vállalt saját erő arányában, - kell megosztani. Ha ez nem állapítható meg, a vagyont - az általános önkormányzati választások évének január 1-jei - lakosságszáma arányában kell megosztani.
3. A közös önkormányzati hivatal szervezeti kérdései
3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása
3.1.1 A Hivatal tekintetében az irányító szervet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a alapján megillető jogok és kötelezettségek Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testületét illetik meg illetve terhelik – az alábbi pontokban részletezett kiegészítésekkel.
3.1.2 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáráról – a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek.
3.1.3 A Hivatal éves költségvetése Sármellék Község Önkormányzata költségvetésének részét képezi, melyet a jelen megállapodásban rögzített, a Hivatal működési költségek viselésének arányára és teljesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével készül.
3.1.4 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal éves költségvetési és 3.2.7. szerinti szakmai beszámolójáról – a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek.
3.1.5 A Társuló községeket megillető további jogosultságok:
- a jegyző kinevezése során a polgármesterek jogkörét a Mötv. 83. § b) pontja biztosítja,
- kezdeményezési jog és javaslattételi jog illeti a képviselő-testületeket az adott településen működő kirendeltség működését érintő és az irányító szerv hatáskörébe tartozó ügyekben Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete számára.
- az adott település polgármesterének egyetértése szükséges az adott településen működő kirendeltség köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához
- a Hivatal szabályzatainak irányító szerv általi elfogadása előtt a társult települések polgármestereket véleményezési jog illeti.
3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése: a jegyző
3.2.1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
3.2.2. A jegyző felett a polgármesterek a Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat, azzal, hogy a jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat (Mötv. 19. § b) pont) Sármellék Község Polgármestere gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlása a polgármesterek részvételével tartott tanácskozás (Polgármesterek Tanácsa) alkalmával történik, amelyről – feltüntetve a szavazati arányokat – jegyzőkönyv készül. A tanácskozás akkor határozatképes, ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozó községek valamennyi polgármestere jelen van. A jegyző kinevezése, felmentése illetve továbbfoglalkoztatása tárgyában a polgármesterek szavazatai – az Mötv. 83. § b) pontja
alapján – a községek lakosságszámának arányában oszlanak meg. A Polgármesterek Tanácsát Sármellék Község Polgármestere hívja össze, és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő polgármester aláírja. A jegyzőkönyv másolati példányát valamennyi, a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő település polgármesterének meg kell küldeni a tanácskozástól számított 15 napon belül.
3.2.3. A jegyzőt a jegyző által kijelölt igazgatási ügyintéző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
3.2.4. A jegyző az egyes községeken az alábbi beosztás szerint végzi a munkáját:
|
Hétfő |
Kedd |
Szerda |
Csütörtök |
Péntek |
Sármellék |
egész nap |
egész nap |
egész nap, hónap első szerda csak délután |
egész nap |
egész nap |
Szentgyörgyvár |
- |
- |
minden hónap első szerda délelőtt |
|
- |
3.2.5. A jegyző a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási idejében fogadja az ügyfeleket a 3.2.3. pontban meghatározottak szerint.
3.2.6. A jegyző köteles mindegyik képviselő-testület ülésén, nemzetiségi önkormányzat és a bizottsági ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a testületek ülésein való részvétel a munkaköri leírásukban rögzített helyettesítési rend szerint történik.
3.2.7. A jegyző évente egy alkalommal valamennyi képviselő-testület előtt – a 3.1.4 pont szerint – beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről.
3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma
Szakmai létszám:
- jegyző 1 fő
- köztisztviselők 7 fő
ebből:
Sármelléki székhely 7 fő 8 órában
Összesen: 8 fő
3.4. A közös önkormányzati hivatal felépítése
3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.
3.4.2. A különböző ügytípusok ellátási rendjét a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
3.5. A közös önkormányzati hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
Hétfőtől csütörtökig 730-1600 óra, pénteken 730-1330.
Hétfő-csütörtök: 730-1600 óra
Pénteken nincs ügyfélfogadás.
4. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás, valamint a közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
4.1. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás
4.1.1. A közös önkormányzati hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – valamint az önkormányzatok finanszírozzák.
4.1.2 Az állami normatívát, és önkormányzati hozzájárulást a megállapodásban jóváhagyott létszámkeret alapján a közös hivatalban dolgozó valamennyi alkalmazott személyi jellegű kiadásaira, a munkaadót terhelő adókra és járulékokra, valamint a dologi kiadásokra kell fordítani.
4.1.3. A székhely működtetéséhez kapcsolódó fennmaradó dologi kiadásokat (az épület működésével kapcsolatos kiadások, irodaszer, nyomtatványok, postaköltség, különböző a működéshez szükséges szolgáltatások díja) Sármellék Község Önkormányzata saját bevételének terhére, saját költségvetésében biztosítja.
A Közös Önkormányzati Hivatalnak helyet adó épület karbantartási, javítási, állagmegóvási, átalakítási díjait Sármellék Község Önkormányzata fizeti. Társuló felek megállapodnak továbbá abban, hogy a takarítói és kézbesítői feladatokkal megbízott dolgozó költségeit szintén az ingatlan fekvése szerint illetékes Önkormányzat biztosítja.
4.1.4. Szentgyörgyvár Község Önkormányzata a Közös Hivatal működéséhez évente 1.000.000.- Ft hozzájárulást fizet.
4.2 A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
Ingatlanok használatba adása
4.2.1 A székhelyen a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlan, ingóságok a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzat tulajdonában maradnak, melyeket térítésmentesen a közös önkormányzati hivatal használatába adnak. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrásai terhére gondoskodik.
4.2.2 Az ingatlanok esetében a közös önkormányzati hivatal viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket. Ezek közé tartoznak különösen a közüzemi szolgáltatások díjai, az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő, illetve a közös önkormányzati hivatal foglalkoztatottai által okozott kisebb hibák javítása. Az ezeken kívüli, különösen az épület szerkezetét is érintő átalakítások, felújítások, rekonstrukciók elvégzése annak a félnek a kötelezettsége, akinek az ingatlan a tulajdonában áll.
Ingóságok használatba adása
4.2.3 A tulajdonos önkormányzat, illetve Sármellék és Szentgyörgyvár Községek Körjegyzősége 2013. január 1. napjától kezdődően a közös önkormányzati hivatal ingyenes használatába adta a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásához szükséges ingó vagyont.
4.2.4 Az ingyenes használatba adott ingóságok 2013. január 1. napjától a közös önkormányzati hivatal önálló gazdálkodási jogkörébe kerültek. A használatba adás ingyenes és a jelen megállapodás szerinti közös hivatali feladatellátás időtartamára szól.
5. A közös önkormányzati hivatal munkájának nyilvánossága
5.1 A Hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
5.2 A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékét képező, a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
5.3 A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint.
5.4 A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos döntéshozók és felelősök az egyes polgármesterek. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, helyi sajtótermék, egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai rendelkeznek.
6. Záró és átmeneti rendelkezések
6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely fél polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított 5 munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni.
6.2. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Sármellék Község Polgármestere a jegyzőkönyv általa történő kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a megállapodás módosításáról készült előterjesztést Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elé terjeszteni, továbbá köteles ugyanezen határidőn belül a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei számára megküldeni, akik a kézhezvételt követő 15 napon belül kötelesek azt saját képviselő-testületük elé jóváhagyásra beterjeszteni.
6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított harminc napon belül, úgy Sármellék Község Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást Sármellék Község Önkormányzata székhelyére összehívni.
6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Keszthelyi Járásbíróság kizárólagos illetékességét.
6.5. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azok polgármestereinek aláírását követően, 2015. január 1. napján lép hatályba.
6.6. A képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen megállapodás tartalmát érintő jogszabályok olyan érdemi változásokat tartalmaznak, melyek a közös hivatal jelenlegi szabályozás mentén való működőképességét, szabályosságát vagy méltányosságát megkérdőjelezik, akkor a felek a megállapodást haladéktalanul felülvizsgálják.
6.7. Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.
Sármellék, 2019. november 26. Szentgyörgyvár, 2019. november 26.
Horváth Tibor Ádovics István
polgármester polgármester
Sármellék Község Önkormányzata Szentgyörgyvár Község Önkormányzata
záradék:
Megállapodás módosítását
Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 241/2019.(XI.26.) határozatával,
Szentgyörgyvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 93/2019(XI.26.) határozatával
fogadta el.
A megállapodást a Képviselő-testületi döntések értelmében ellenjegyzem:
Sármellék, 2019. november 26.
Hetesi Krisztina
jegyző
Az önkormányzat részvételével működő társulások
- Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás
- ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás