Tisztelt Jegyző Asszony/Úr!

 

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglalt, helyi iparűzési adót érintő új szabályozás végrehajtásával összefüggésben számos jogalkalmazási kérdés merült fel. Az Önöket, illetőleg az adózók tájékoztatását segítve, a Pénzügyminisztériummal egyeztetett válaszokat a következőkben foglaltunk össze (piros színnel a válaszok szerepelnek).

 

Kérjük, szíveskedjen a jelen levélben leírtakat a hatékony feladatellátás segítsége és az adózók tájékoztatása céljából a témában illetékes munkatársai számára is megismerhetővé tenni.

 

Segítő együttműködésüket köszönjük.

 

• A HIPA bevallás új, "A mikro-, kis és középvállalkozás által benyújtott bevallás" mezőjével kapcsolatban a NAV által készített ÁNYK űrlap jelenleg tartalmaz ellenőrzést. Amennyiben 1%-nál nagyobb az adómérték, és az új jelleg jelölésre került, akkor a következő figyelmeztető (nem beküldést gátló) üzenet jelenik meg: "Ha a Főlap I. blokkjában jelölte a 10-es mezőt, akkor kérjük, a 16. sor b) oszlopában szerepelő adómértéket felülvizsgálni szíveskedjen, abban az esetben, ha a nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege <=4Mrd forint."
  Felmerült javaslatként egy olyan megoldás, ami az említett bevallás jelleg jelölése esetén automatikusan 1%-ra módosítaná az űrlapon az adómértéket, ha az 1%-nál nagyobb és a bevallott időszak vége 2021. évbe esik (tehát az adóév 2021. évben végződik).

 

A Pénzügyminisztérium a javaslattal nem értett egyet, ugyanis az 1 %-ra csökkentett iparűzési adómértéket nem feltétlenül veheti igénybe az egyébként a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint mikro- kis –és középvállalkozásnak minősülő adózó. Ennek az az oka, hogy az intézkedés az uniós jog értelmében állami támogatásnak számít, s amennyiben az adózó támogatási keretét részben vagy egészben már kimerítette, akkor esetében az adóévi adófizetési kötelezettség összege (az adóösszeg) több kell, hogy legyen, mint az adóalap és az 1%-os adómérték szorzataként számított adóösszeg.

példa:

Adózó adóalapja 1000, önkormányzati adómérték 2%.

A rendelet szerinti 1%-al fizetne 10 egységet, 2%-kal 20 egység a fizetendő adó. A támogatástartalom tehát 10 egység (20-10).

Ha az adózó más jogcímen kapott átmeneti támogatást (2 egység) és de minimis kerete sincs, akkor a támogatási szabályok szerint csak 8 egységet vehet figyelembe és nem 10-et.

Ekkor fizetendő adóként nem 10-et kell a bevallásban beírnia, hanem 12-t. Ezért esetében az effektív adómérték 1,2% lesz. Ezért nem minden esetben fog érvényesülni az az elv, hogy adóalap*adómérték=adó.

 

• Az az őstermelő, akinek nincs ügyfélkapuja, miként nyújtja be a NAV-hoz a HIPA felezési kérelmét? Nav-tól azt a tájékoztatást kapták más mód nincs. Jogszabály szerint is - Korm.r. -nem lehetséges más módon ezt igénybe venni. 

 

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 239/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (Korm.rendelet) 2. § (6) bekezdése alapján az adóelőleg 50 %-ának megfizetéséről szóló nyilatkozatot kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon lehet benyújtani, a NAV pedig továbbítja ezt a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

Ahhoz tehát, hogy a vállalkozó a 2021. évben csak az adóelőleg 50 %-ának megfizetését lehetővé tevő „adókönnyítésre” jogosult legyen az is szükséges, hogy az annak feltételéül szolgáló, február 25-ig benyújtandó nyilatkozatot elektronikusan nyújtsa be a NAV számára. Az az adóalany tehát aki ezt az adókönnyítést igénybe kívánja venni, de nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartási elérhetőséggel ezen időpontig ezt ki kell, hogy alakítsa.
Fontos megjegyezni, hogy az elektronikus nyilatkozattétel kötelezettsége csak az 50 %-os, mérsékelt adóelőleg-fizetéshez szükséges, az 1 %-os HIPA mérték alkalmazásához nem.
Emellett, ha adóelőlegfizetésre nem kötelezett KATA-alanyről van szó (ő adót fizet évi két részletben), akkor ez az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség őt sem terheli.

 

• A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.
  A jelzett jogszabály alapján az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozókra is vonatkozik a szabály. Az egyéni vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik.
  Egyéni vállalkozóknak a NAV HIPA bevallása jelenleg nem engedi jelölni a KKV blokkot, így az a kérdés, hogy ugye az egyéni vállalkozókra is vonatkozik a Korm.r. 2.§ (4) bekezdése és akkor vehetnek igénybe előlegcsökkentést, illetve adócsökkentést, ha nyilatkoznak, illetve a 2021. évi HIPA bevallásban ezt kifejezetten jelölik!

 

Igen, az egyéni vállalkozókra is vonatkozik a Korm.rendelet 2. § (4) bekezdése. De ez a nyilatkozat csak az 50 %-os adóelőleg-fizetésnek a feltétele, az 1 %-os (1. § szerinti) adómérték-alkalmazásnak nem. Az egyéni vállalkozónak is jelölni kell a 2020. évi bevallásban a KKV sort, de a kedvezmény nyújtása nem ettől, hanem a nyilatkozattól függ.

 

• Könyvelés technikai kérdés, hogy az előlegek mindig az aktuális helyi adómértékkel (2%) kerülnek bekönyvelésre és abból lesz érvényesítve a csökkentés (1.§) külön könyvelési soron, akár 2021. márciusi, vagy szeptemberi az előleg? Egyúttal a 2022. évi márciusi előlegrész már 2.§-os mértékkel kerül bekönyvelésre?  

 

Igen.

 

• Amennyiben adózó február 25-ig benyújtja a Rendelet 2. (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot, akkor a már megállapított és az adószámlán nyilvántartott előlegfizetési kötelezettségét (amennyiben még nem nyújtotta be a 2020. évi bevallását és naptári évvel megegyező üzleti éves adózó, akkor kizárólag a márciusi előlegére vonatkozóan) kell az 50%-ára csökkenteni?

 

Az adófolyószámlán nyilvántartott (tehát bevallott, valamint bevallandó) 2021-ben esedékes előleg-összegeket kell felére mérsékelni (külön könyvelési soron a kötelezettség összegét csökkenteni a kötelezettség felével).

 

• Jól gondoljuk, hogy amennyiben adózó az Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem jelentette be telephelyét, akkor a február 25-ig beadandó nyilatkozatát beadhatja az állami adóhatósághoz, azonban az állami adóhatóság kizárólag a székhely szerinti önkormányzati adóhatóság felé továbbítja azt.

 

Az előleg-kedvezmény feltétele a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (4) b) pontja szerint az, hogy a telephely-adatot be kell jelenteni, mégpedig a Korm. rendelet (5) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóságon keresztül. Amennyiben ezt nem teszi meg és van telephelye, akkor nem jogosult az előleg-kedvezményre.
Az állami adó- és vámhatóság természetesen nem tudhatja, hogy azért nem jelent telephelyet, mert nincs vagy azért, mert azt elmulasztotta. Ezért a nyilatkozatot a székhely szerinti település kapja meg, a telephely szerinti település nem, ott a kedvezmény nem vehető igénybe.

 

• Amennyiben adózó február 25-ig nem tett nyilatkozatot (vagy a NAV felé nem jelentette be telephelyét, és ezért nyilatkozata csak a székhely szerinti önkormányzathoz jutott el), akkor azt február 25-e után már nem teheti meg, mert a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár?

 

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (4) bekezdése szerint a Korm. rendelet szerinti mikro-, kis- és középvállalkozó abban az esetben jogosult a 2021. évben esedékes – a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50 százalékát fizetni, ha az ott rögzített nyilatkozatot 2021. február 25-ig megteszi.

A fenti szöveg szerint tehát a nyilatkozat határidőben történő benyújtása a csökkentett előlegfizetés egyik feltétele. Azonban sem Korm. rendelet, sem az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) nem zárja ki, hogy az adózó e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemmel éljen. Igazolási kérelem hiányában vagy a benyújtott igazolási kérelem elutasítása esetén azonban a nyilatkozat nem pótolható február 25. után, így ezen esetekben a vállalkozó a teljes összegű előleget köteles megfizetni.

 

• Amennyiben adózó február 25-ig nem tett nyilatkozatot (vagy a NAV felé nem jelentette be telephelyét, és ezért nyilatkozata csak a székhely szerinti önkormányzathoz jutott el), akkor a bevallott előleg esedékességéig kérheti az Art. 69.§-a szerinti adóelőleg mérséklését?

•  Az Art 69. § [Az adóelőleg mérséklése] alapján van-e mód arra, hogy ilyen jogcímen kérje az adózó a 2021. február 25-e után, de 2021. március 15-e (vagy 2021. szeptember 15-e) előtt az előleg 1%-ára történő mérséklését, vagy ez kizárólag nyilatkozat alapján történhet?

     

A Korm. rendelet nem zárja ki az Art. 69. §-ának alkalmazását, mely szerint az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

A Korm. rendelet szerinti előlegmérséklés esetén azonban az Art-ban rögzített igazolási kötelezettség nem terheli az adózót, célszerűbb, egyszerűbb tehát e lehetőséggel élnie.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az adózó a Korm. rendelet szerinti mérséklést követően nyújtsa be az Art. szerinti adómérséklés iránti kérelmet. Az esetben azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összege a Korm. rendelet szerinti mérsékelt összeg lesz. Így további előlegmérséklést csak akkor kérhet, ha igazolni tudja, hogy számításai szerint adója nem éri el ezt az összeget sem.

 

• A 2020. évről szóló iparűzési adó bevallás nyomtatvány kiegészült egy új bevallás jelleg kóddal (15. A mikro-, kis és középvállalkozás által benyújtott bevallás), továbbá a Htv. 41.§ (7) bekezdése alapján (ha jogszabályi változás miatt az adó alapja  vagy mértéke az adóévre módosul, akkor az előleg összegét az adómérték változás figyelembevételével kell bevallani) a 2021. évben a bevallandó előleg (jellemzően a szeptemberben esedékes előleg) összege két módon is csökkenthető.
  Amennyiben adózó nem adott nyilatkozatot február 25-ig, azonban a 2020. adóévről szóló bevallásában a bevallás jellegénél megjelölte a KKV jelleget, akkor szeptemberi előleg számítását úgy kell elvégezni, hogy a 2020. évi adóját el kell felezni és azt kell csökkenteni a márciusra bevallott előleggel (Htv. 41.§(7))? Ez értelmezésünk szerint egyúttal azt is jelenti, hogy a bevallás nyomtatvány bevallás jelleg blokkjának 15. sora tartalmilag kvázi egyenértékű a február 25-éig beadható nyilatkozattal, amit a bevallás kitöltési útmutatójának erre vonatkozó része is megerősít.

 

Amennyiben az adózó nem adott nyilatkozatot és igazolási kérelemmel sem élt, akkor nem vehető igénybe az előleg-kedvezmény, hiszen a nyilatkozat a Korm. rendelet szerint a kedvezmény feltétele. A bevallás hivatkozott sora statisztikai célokat szolgál.

A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésben foglalt „és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó” szövegrészből az következik, hogy a 2021. évben esedékes második előlegrészletet a Htv. 41. § (7) figyelmen kívül hagyásával kell számítani, azaz a Korm. rendelet felülírja a Htv. 41. § (7) bekezdését. Ennél fogva nem kell felezni a 2020. évi adót.

 

• Hogyan kell megfelelően eljárni abban az esetben, amennyiben adózó adott nyilatkozatot február 25-ig (ennek következtében a márciusi előlegét az adóhatóság 50%-kal csökkentette) és a 2020. adóévről szóló bevallásában (melyet február 25-e után tesz meg) a bevallás jellegénél nem jelölte meg a 15. számú sort? Ez esetben hogyan kell megállapítani a szeptemberi előleget tekintettel arra is, hogy a nyilatkozatát a Rendelet 2.§ (3) értelmében a rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai alapján (praktikusan 2019. évi beszámoló) teszi meg, míg adóbevallását a 2020. évi adatai alapján, tehát elképzelhető, hogy változik a státusza.

 

A nyilatkozat kihat a teljes 2021. évi előlegre. Ha nem jelöli a sort, annak több oka lehet: (i) mulasztott és nem jelölt; (ii) jogszerűtlen volt a nyilatkozat (iii) a nyilatkozat tétele óta megváltozott már nem kkv. a Korm. rendelet szerint, mert a végleges adatok alapján nem teljesül valamely feltétel, például több lett az árbevétel, mint 4 Mrd Ft.

 

• Amennyiben adózó február 25-e előtt beadja bevallását, melyben a bevallás jellegénél megjelöli a 15. sort és a Htv. 41.§ (7) bekezdés alapján jár el, azonban ezt követően, de még február 25-e előtt beadja nyilatkozatát, akkor a Htv. 41.§ (7) bekezdése alapján már a jogszabályváltozás hatását figyelembe vette, ezért a nyilatkozat ellenére nem alkalmazható a Rendelet 2.§ (1) bekezdése szerinti (további) 50%-os előleg csökkentés. Ez esetben éves szinten a két előleg összege a 2020. évi adó 1%-os adómértékkel számolt összegének felel meg, azonban azt nagyrészben (szinte teljes egészében) márciusban kell megfizetni.

 

A nyilatkozat alapján van mód az előleg mérséklésére, a bevallásban való adatjelölés indifferens, azt szolgálja, hogy a 2021-ben legyen bevallási adat a kedvezményezett kkv körről. A Htv. 41. § (7) jelen esetben nem alkalmazható.

 

• Azon KATA adóalanyok, akik az iparűzési adóban a tételes adót választották 2021-ben nem előleget, hanem adót fizetnek. Ennek megfelelően a Rendelet 2.§-a rájuk nem értelmezhető. A KKV törvény és a KATA/KIVA törvény rendelkezései szerint minden KATA adóalany megfelel a Rendelet 1.§-ában megfogalmazott követelményeknek. Ebből az következik, hogy a tételes iparűzési adót választó KATA alanyok esetében az általuk beadott bejelentkezés/változás bejelentés alapján az adóalapjuk 2,5 millió forint és az adó mértéke 2021-ben 1%, vagyis esetükben nincs szükség semmilyen nyilatkozatra, az adóhatóság 2021. évre vonatkozóan hivatalból állapítja meg az éves 25 000 forint fizetendő adót (12 500 forintot márciusi 15-ei esedékességgel, 12 500 forintot szeptemberi 15-ei esedékességgel). Kérjük szíves megerősítését, hogy jól értelmezzük-e a jogszabályokat.

 

Igen, e körben nincs szükség nyilatkozatra, automatikusan érvényesül a csökkentés, azzal a kitétellel, hogy az adóhatóság nem állapít meg semmiféle adót, lévén önadózás van.

 

• Az 1. §-ban foglaltak szerint a 2021. évben végződő adóévben az érintett KKV kör esetén a helyi iparűzési adó mértéke 1 %, amennyiben annak az önkormányzati rendeletben meghatározott mértéke ezt meghaladja. Jól értelmezzük, hogy eszerint az 1%-osra mérsékelt adómértékkel majd csak a 2022. májusában benyújtandó 21HIPA bevallásban kell elszámolni az érintetteknek?

Igen.

 

• A 2. § alapján a vállalkozóknak a „2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes adóelőleg 50%-át kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni”, melynek összegét az adóhatóság hivatalból, határozat nélkül csökkenti. Ez a kedvezmény akkor alkalmazható, ha az adózó 2021. február 25-ig nyilatkozatot tesz az önkormányzathoz a NAV-on keresztül. Figyelemmel arra, hogy a rendelet a 2021-ben végződő adóévre vonatkozóan írja elő az 1%-os maximális mértéket, a 20HIPA bevallásban még a 2020. évi adómértékkel való elszámolást kell alkalmazni. Ezzel szemben a 2021. évi adóelőleg meghatározás során már az 1%-os mérték a mérvadó.

 

• Mi a követendő eljárás a már bevallott, nem 1%-kal számolt 2021. évi márciusi előlegekkel?

 

Nincs teendő. Épp arra tekintettel kell a bevallott előleg felét fizetni, mert azt még az eredeti adómérték alkalmazásával állapították meg.

 

• Jól értelmezzük-e, hogy a felezés mellett az adómérték 1%-os korrekciójának elvégzésére nincs szükség?

 

Semmiféle mérték-korrekcióra nincs szükség, továbbá arra sincs szükség, hogy a mértékváltozás miatt korrigálni kelljen az adóelőleget. Sőt, a 2021. szeptemberi adóelőleget is az eredeti szabályok szerint kell bevallani a 2020-as bevallásban.

 

• A jogszabályban foglaltak szerint a 2021. évben fizetendő előlegeknél az 50%-os kedvezmény feltételhez kötött, ellenben az 1. § szerinti 1%-os mérték érvényesítésénél nem jelenik meg nyilatkozattételi kötelezettség (a rendelet szövege azonos az 1.§ és a 2. §-okban, de az 1.§-ban nem utal arra, hogy a nyilatkozóknak jár az 1%). Kérjük szíves megerősítését, hogy a két kedvezmény azonos feltételekhez kötődik, az 1%-os mérték is csak a nyilatkozatot tett körre vonatkozik.

 

Nem, a 2021. évben, 2022. évben benyújtandó bevallásban érvényesítendő 1%-os mértékre nem vonatkoznak az előlegre szabott feltételek. Az 1%-os mérték érvényesítéséhez 2021-ben kell kkv-nak lenni a kormányrendelet szerint. Azért sincs szükség előzetes nyilatkozatra, mert a bevallásban tud erről információt adni az adózó.

• A nem KATA-s adózók esetében az adóelőlegek számítására vonatkozóan merültek fel kérdések, melyeket az alábbi példán keresztül szemléltetünk.
  Egy önkormányzatnál az iparűzési adó mértéke 2%. Egy KKV-nak minősülő adózó a 2019. adóévre 1.000.000 Ft iparűzési adófizetési kötelezettséget vallott be, és 2019 évre, illetve 2020. márciusra nem vallott be adóelőleget (2019-ben jogelőd nélkül kezdte meg az iparűzési tevékenységét). Ennek megfelelően bevallásában 2020. szeptemberre 1.000.000 Ft, 2021. márciusra 500.000 Ft adóelőleget vallott be. Nyilatkozat alapján az adózó kéri a 2021. márciusi adóelőleg megfelezését, így az 250.000 Ft-ra csökken.

 

• a)      A 2020 évről szóló bevallásban szereplő 2021. szeptemberi előleg számításakor az eredetileg bevallott (500.000 Ft) márciusi előleggel kell számolni?

 

Figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az 50 %-os mérséklés csak az előleg-fizetésre, nem pedig a bevallásra vonatkozik, így a 2020. adóévről szóló bevallásban az önkormányzati adórendelet szerinti (adott esetben 1%-nál nagyobb) mértékkel számított előleg-összeget kell vallania 2021-re és 2022-re. A 2021. szeptemberi bevallandó előleg tehát a 2020. évi adó és a 2021. márciusára 2020-ban bevallott 500 000 forint különbözete lesz. Ennek a felét kell megfizetnie az előleg-fizetési időpontban.

 

• b)     Ha az adózó már megfelezett 2021. márciusi előleget (250.000 Ft) előlegmérséklésre vonatkozó kérelem benyújtásával tovább csökkenti 200.000 Ft-ra (csökkentés: 50.000 Ft), akkor a 2020 évről szóló bevallásban szereplő 2021. szeptemberi előleg számításakor az eredeti 2021. márciusi előleg (500.000 Ft) és a csökkentés (50.000 Ft) különbözetével (450.000 Ft) kell számolni?

 

A szeptemberi előleg-részlet bevallása kapcsán az sem releváns, ha az adózó a már megfelezett 250 000 forintos előleg mérséklését kéri (200 000 forintra), ilyen esetben is az eredetileg márciusra bevallott 500 000 forint előleget kell figyelembe venni a szeptemberi adóelőleg összegének a meghatározásakor.

 

• c)      A Htv. 41.§ (7) bekezdése alapján az előleg összegét az adómérték változás figyelembevételével kell bevallani. Ebben az esetben a Korm. rendelet által meghatározott 1%-os adómértékre figyelemmel kell számolni a 2021 évi előleget? Ha tehát például a 2020 évi iparűzési adófizetési kötelezettsége 2.000.000 Ft (ami a 2%-os mérték alapján került kiszámolásra), akkor a 2021 évben alkalmazandó 1%-os mérték alapján 1.000.000 Ft-ból kell levonni a 2021. márciusi előleget a 2021. szeptemberi előleg számítása során?

 

A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének gondolatjeles szövegrésze 2021-ben („– a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó –„) felülírja a Htv. 41. § (7) bekezdését.

 

• d)     Értelmezhető a Korm. rendelet úgy, hogy a két engedmény közül a felezés az adóelőlegekre, az adómérték 1%-ban maximalizálása pedig kifejezetten csak az adókülönbözet megállapítására vonatkozik?

 

A Korm. rendelet a 2021. évben végződő adóévben a KKV-k iparűzési adóját 1 %-ban rögzíti, ha az önkormányzati rendelet alapján egyébként magasabb lenne. Emellett lehetőséget biztosít ezen adózói körnek arra is, hogy az adóelőlegének csak az 50 %-át fizesse meg az egyes esedékességi időpontokban. Az 1 %-os adómérték feltétel nélkül megilleti a jogosult adózói kört, az 50 %-os előleg-fizetési mérséklés azonban csak akkor, ha a Korm. rendelet szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének az ott rögzített tartalommal 2021. február 25-ig eleget tesz. Az 1 %-os éves adómérték természetesen nemcsak az adóbevallásban szereplő adónak az előleghez képest fennálló különbözetére, hanem a teljes, 2021-ben végződő adóévi adóra vonatkozik. Erre figyelemmel kell az adózónak a bevallásában számot adni az (50%-kal mérsékelt) előleg-kötelezettségéhez képest fennálló adófizetési kötelezettségéről vagy adó-visszaigényléséről.

 

• e)      Ha az adózó beadta a 2021. évi előlegek felezésére vonatkozó nyilatkozatot, akkor a 2020. adóévről szóló bevallásában a 2021. szeptemberi előlegnél az eredeti összeg felét kell bevallania, vagy a teljes összeget, és a felezést az adóhatóság érvényesíti a nyilatkozat alapján?

 

Ha az adózó 2021. év februárjában benyújtotta az 50 %-os előleg-fizetésről szóló nyilatkozatot, akkor természetesen ezt a „felezést” a szeptemberi előleg-fizetésnél érvényesítheti, bevallania azonban a 2020. évről szóló bevallásában a 2021. szeptemberi előlegként az egyébként fizetendő (nem felezett) összeget kell szerepeltetni. Tehát az előleg bevallásának főszabályát (az önkormányzati rendelet szerinti mérték figyelembe vételével az előleg számítását) a csökkentett adómérték semmiképp sem befolyásolja.

 

• f)      A minisztérium holnapján megjelent új,  2020-ban és 2021-ben kezdődő adóévre vonatkozó iparűzési adó nyomtatványokon új bevallás jelleg szerepel „A mikro-, kis és középvállalkozás által benyújtott bevallás” néven. Jól gondoljuk, hogy a 2020-ban kezdődő adóévre vonatkozó nyomtatványon kifejezetten azért szerepel ez a bevallás jelleg, hogy azok a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók is érvényesíthessék az engedményt, akiknek 2020-ban kezdődik, és 2021-ben végződik az adóévük (pl. 2020.04.01-2021.03.31. a bevallott időszak)? Véleményünk szerint más esetben nem lehetséges ezen a nyomtatványon 2021. évben végződő adóévet megadni, így az 1%-ban maximalizált adómértéket érvényesíteni.

 

Figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet szerinti 1 %-os adómérték a 2021-ben végződő adóévben illeti meg az arra jogosult adózót, így a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók az erre vonatkozó jogukat a 2020-ban kezdődő és 2021-re értelemszerűen átnyúló adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthetik. A 2020. adóévről szóló nyomtatványon a jelölés elsősorban statisztikai célokat szolgál, ugyanis nem feltétlenül élhet az 1%-os csökkentett adómértékkel az egyébként a Korm. rendelet szerinti feltételeknek megfelelő mikro- kis és közepes vállalkozó, tekintve, hogy az függ attól is, hogy állami támogatási keretét kimerítette-e.