 |
|
Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018(IV.25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-04-26 -tól
|
|
ZALAAPÁTI
TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET
I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
II. FEJEZET - A HELYI VÉDELEM
3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA
4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI
5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE
6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK
7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA
III. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA
IV. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
Hagyományos falusias karakterű terület építészeti követelményei
Megújult falusias karakterű terület építészeti követelményei
A kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei
11. A VÉDETT TÁJI- ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
12. A HELYI VÉDELMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények
A helyi védelemben részesülő természeti értékekre vonatkozó területi követelmények
13. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE
14. REKLÁMOKRA, CÉGÉREKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK
Reklámokra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
V. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
15. KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
16. TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
17. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
18. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
VI. FEJEZET - A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
VII. FEJEZET - ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatályon kívül helyező rendelkezések
ZALAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2018. (IV.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Zalaapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában foglalt feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 9. melléklet szerint érintett államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. §
(1) E rendelet célja Zalaapáti jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme.
(2) E rendelet hatálya Zalaapáti község közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendeletet a Kormányrendelet előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II.05.) önkormányzati rendelettel és annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: A település országos és helyi védelem alatt álló építészeti, táji-, és természeti örökségének jegyzéke
b) 2. melléklet: A településképi követelmények területi lehatárolása
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti és táji-, természeti értékek összessége.
2. másodlagos rendeletetésű épület: a helyi építési szabályzat szerinti övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépületet kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
3. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
4. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.
5. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.
6. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
7. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
8. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
9. településképi véleményezésre alkalmas tervdokumentáció: a tervezett építmény megváltoztatását, vagy új építményt bemutató olyan terv, mely alapján a településképet érintő beavatkozás egyértelműen ábrázolt, a tervezett változtatás településképi hatása értékelhető.
10. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.
II. FEJEZET - A HELYI VÉDELEM
3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA
3. §
(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji-, természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, növények vagy növény-együttesek megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása.
4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI
4.§
A település építészeti öröksége, táji és természeti értékei helyi területi és egyedi védelembe részesülnek az 1. számú mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően.
5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE
5.§
(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Zalaapáti Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a helyi védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást.
(3) Az önkormányzat főépítész közreműködésével a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell postai úton:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),
b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK
6.§
(1) A helyi védett építmények védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi területi védelemmel érintett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a települési önkormányzat köteles gondoskodni.
7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA
7.§
(1) A helyi védett építményekről az önkormányzati főépítész nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás része
a) a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az értékek megnevezésével, főbb adataival,
b) a védelem típusa,
c) a védelem indoklása, valamint
d) a helyi védett értékeket ábrázoló térkép
e) a helyi védett értékek fotódokumentációja,
f) a helyi védett érték nyilvántartási száma.
III. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA
8.§
(1) A településképi szempontból meghatározó területek Zalaapátiban:
a) hagyományos falusias karakterű terület,
b) megújult falusias karakterű terület,
c) kertes mezőgazdasági területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.
IV. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
9.§
(1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.
10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
A hagyományos falusias karakterű terület építészeti követelményei
10.§
(1) Új épületet a közterület felől a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározottak szerint kell elhelyezni. Ennek hiányában az épületek közterület felőli homlokzati vonalát a környezetéhez illeszkedően kell elhelyezni.
(2) A telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.
(3) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.
(4) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató átalakítása és bővítése esetén
a) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel lehet csak kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40◦ közötti, héjazatának anyaga piros és árnyalatainak megfelelő színű tetőfedő anyag.
b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók. A magastetővel épülő főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos színű tetővel lehet csak kialakítani. A főépülettel egybeépített másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.
c) a főépület egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan tömeggel alakítható ki, domináns tetőfelépítmény a közterület irányába nem helyezhető el,
d) utcával párhuzamos beépítés esetén az épület közterület felőli tömegét osztatlanul, zárt egységben lehet csak kialakítani,
e) az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem építhető,
f) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszíneket lehet csak használni.
(5) A XX. század közepe előtti hagyományos építési móddal épült épületek korhű felújítása során
a) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét az eredetitől eltérően megváltoztatni, vagy az eredetitől eltérően kialakítottat megtartani nem lehet. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.
b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket megváltoztatni nem lehet. A vakolt homlokzati felületet festetten lehet csak felújítani, melynek során világos pasztellszíneket lehet csak használni.
c) a magastető héjazata piros és árnyalatainak megfelelő színű lehet csak, rajta közterület felé nézően tetőfelépítmény nem helyezhető el.
A megújult falusias karakterű terület építészeti követelményei
11.§
(1) A főépületet térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott melléképület, vagy a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.
(2) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) tetőzetének utcaképet meghatározó tömegét, hajlásszögét közvetlen környezetéhez illeszkedően, a szomszédos épületeknek megfelelően lehet csak kialakítani. Eltérő környezet esetén a tágabb környezetet kell meghatározónak tekinteni.
b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók. A magastetővel épülő főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos színű tetővel lehet csak kialakítani. A főépülettel egybeépített másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.
c) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszíneket lehet csak használni.
(3) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.
A kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei
12.§
(1) Új, nem csarnok szerkezetű épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható,
b) a magastető hajlásszöge 35-40º közötti lehet csak, héjazatának anyagaként piros és árnyalatai színű agyag, vagy betoncserép alkalmazható.
(2) Új épület építése során az épület lejtő irányába néző homlokzatmagassága nem lehet nagyobb a homlokzat szélességénél.
(3) Csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan lehet csak elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolatot és a tetők építése során szürke színt lehet csak alkalmazni.
11. A VÉDETT TÁJI- ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
13.§
(1) A Natura2000 természeti védettségű területeket
a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben,
b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) kormányrendeletben,
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és
d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.
(2) Az országos ökológiai hálózat –ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.
(4) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén az országos területrendezési tervről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény előírásait kell betartani.
(5) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezete, az ökológiai folyosó, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 1. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.
12. A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények
14. §
(1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületeket érintő építési munkák során
a) az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,
b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,
c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,
d) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása önkormányzati főépítészi vélemény alapján előírható.
(2) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.
A helyi védelemben részesülő természeti értékekre vonatkozó területi követelmények
15.§
E rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt helyi területi védelemmel rendelkező természeti értékeket a területre készített kezelési terv szerint kell fenntartani.
13. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE
16. §
(1) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.
(2) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.
(4) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.
(5) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.
14. REKLÁMOKRA, CÉGÉREKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK
Reklámokra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények
(1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormány rendelet előírásai szerint lehet. Reklámok közutakon történő elhelyezésére a közúti közlekedésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete vonatkozik.
(2) 2 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.
(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.
(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha
a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,
b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.
(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
a) rikító színhasználattal,
b) kápráztató fényű világító táblaként,
c) digitális kijelzésű fényreklámként,
d) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
e) fény- és filmvetítéssel.
(9) A község szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, községi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés engedhető.
(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
V. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
15. TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
19.§
(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: szakmai konzultáció) kötelező a 2. melléklet szerint lehatárolt hagyományos falusias karakterű területen új főépület építése, meglévő épület településképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.
(2) Szakmai konzultáció kötelező az 2. melléklet szerint lehatárolt helyi egyedi védelemmel érintett építmények településképet érintő felújítása, átalakítása és bővítése esetén.
(3) A szakmai konzultációt egyéb esetekben az ügyfél is kezdeményezheti.
(4) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi, azt az ügyfél részére megküldi.
16. TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek
20.§
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésügyi engedélyezési eljárását,
b) meglévő építmény településképet érintő bővítésére, átalakítására irányuló építésügyi, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
21.§
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell az e rendeletben megfogalmazott településképi követelményeknek való megfelelést, vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) a tervezett beépítés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) a tervezett beépítés teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület jellegével és annak környezetével,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) a meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
i) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei megfelelőek-e,
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítása megfelelő-e.
(2) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmező a kérelmet papíron nyújtja be. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt a kérelmező az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. Az önkormányzati főépítész írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(3) A polgármester minden esetben kikéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját. A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, vagy a kérelmezőnek.
(4) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy az építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(5) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (3) bekezdés szerinti véleményét.
17. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
22.§
(1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező a 2. melléklet szerint lehatárolt
a) hagyományos falusias karakterű területen,
b) megújult falusias karakterű területén.
(2) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező az (1) bekezdés szerinti területeken az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, valamint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő, közterület felől megvalósuló, a településképet befolyásoló alábbi építési tevékenységek esetén:
a) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőzetének felújítása,
b) az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
c) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
d) üzletfelirat, cégtábla, cégér elhelyezésénél.
(3) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
23.§
(1) A településképi bejelentés lefolytatásához a kérelmet papíron és 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. Az önkormányzati főépítész írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(2) A polgármester megkeresésére, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját megadja, melyet követően a polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül hatósági határozatban dönt.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(4) A polgármester a hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg az (1) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) 24.§ szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
18. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
24.§
(1) Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere a településkép védelméről szóló törvény 11. §-ában foglaltaknak megfelelően településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a képviselő-testület 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
VI. FEJEZET - A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
25. §
(1) Az Önkormányzat a jelen rendelet
a) 1. számú mellékletének 2. fejezetében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása, valamint
b) 1. számú mellékletének 3. fejezetében szereplő terület fenntartása, megőrzése érdekében végzett munkák megvalósulását a „Zalaapáti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
VII. FEJEZET - ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
26. §
(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
27.§
(1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 05.) önkormányzati rendeletének
a) 4.§ (2) és (12) bekezdései,
b) 5.§,
c) 8.§ (3) és (4) bekezdései,
d) 9.§ (3) és (4) bekezdései,
e) 10.§ (3) bekezdése,
f) 11.§ (3) bekezdése,
g) 46.§ (4) bekezdése,
h) 47.§ (4) bekezdése,
i) 48.§ (4) bekezdése,
j) 67.§ (2) bekezdése,
k) 69.§ (1) és (2) bekezdései,
l) 70.§,
m) 3. melléklete.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 11/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 16/2017. (XI. 28.) önkormányzati rendelete.
Zalaapáti, 2018. április 19.
Vincze Tibor polgármester | Kovács Katalin jegyző |
Kihirdetve:
Zalaapáti, 2018. április 25.
Kovács Katalin
jegyző
| Megnevezés | méret |
| 1. melléklet | 14.64 KB |
| 1. függelék | 15.31 KB |
| térkép 1. | 173.71 KB |
| térkép 2. | 1.05 MB |
| térkép 3. | 147.74 KB |
| térkép 4. | 1.17 MB |