Kisapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 24. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a partnerségi szabályzat szerint bevont partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.A rendelet célja

1. § A rendelet célja Kisapáti község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.
2. § A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) hatálya alá tartozik. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Btv. településképi előírásait kell alkalmazni.
3. § E rendelet előírásait a hatályos településrendezési eszközökkel (Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2006. (IV.20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban HÉSZ) és szabályozási terv) együtt kell alkalmazni.

2.A helyi védelem célja

4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

5. § A területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékek listáját a rendelet 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza. A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el.

3.A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

6. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4.Értelmező rendelkezések

7. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. tájkarakter: A táj sajátos és jól elkülöníthető mintázata, a tájalkotó elemek olyan kombinációja, amely alapján a tájak egyedivé és megkülönböztethetővé válnak.
3. értékvizsgálati dokumentáció: szemrevételezéssel készített szöveges leírást (védelemre javasolt érték jellemzőiről) és helyszíni fotókat tartalmazó, az építészeti, természeti érték dokumentálására szolgáló, szakterületen jogosult szakértő által készített szakvizsgálati anyag.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

5.A helyi védelem feladata

8. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

1. meghatározása, dokumentálása,
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. megőrzése, megőriztetése és
4. a lakossággal történő megismertetése.

9. A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6.Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetésének szabályai

10. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Kisapáti Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező megnevezését;
2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
4. a védendő érték rövid dokumentálását;
5. a kezdeményezés indokolását.

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

1. kezdeményezőt
2. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
3. területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

7.Nyilvántartási szabályok

11. § A helyi védett értékekről Kisapáti Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet a Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesgulácsi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal).
12. § A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének vagy törlésének tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

8.Egyedi védelem

13. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.

9.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

14. § A rendelet 1. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
15. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

10.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

16. § Kisapáti település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

1. Központi lakóterület
2. Új és átalakuló területek
3. Különleges területek
4. Szőlőskertek
5. Szent György-hegyi erdők
6. egyéb területek

17. § A 16 §-ban meghatározott településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

18. § A településkép védelme érdekében a belterületi ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
19. § Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épületek kialakításakor a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő léptékhez, épületsűrűséghez, anyaghasználathoz, szín és formavilághoz kell illeszkedni.

11A. Központi lakóterület, Új és átalakuló területek - területi építészeti követelmények

20. § (1) Kialakult telektömbben az építési vonal a tömbhöz tartozó utcaszakaszon lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

(2) Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon a meglévő építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

21. § A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken az új épületek padlóvonalának a szintje a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell igazodnia.
22. § A lakótelkek utcai telekhatárán csak, maximum 1,20 méter magasságú tömör (kő, vakolt) és maximum 50 cm magasságú tömör lábazattal (kő, tégla) kialakított maximum 1,80 m magas döntően természetes anyagú (fa, növény, kő vagy vakolt téglapillér), áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (belátási háromszög, a sarokponttól mért 5-5 méter).

11B. Különleges területek - területi építészeti követelmények

23. § Gazdasági területeken lévő telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
24. § A település közigazgatási területén – a települési és tájkarakter védelme érdekében a meglévő jellemző gazdasági épületeket nem meghaladó méretű, 2500 m2-nél nem nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építése nem megengedett. A meglévő gazdasági épületekhez igazodó épületszélességű, magasságú, színezésű gazdasági és szolgáltató épületek létesítése támogatható, településképbe illő homlokzati architektúra és anyaghasználat esetén.

11C. Szőlőskertek - területi építészeti követelmények

25. § Szőlőskertek területén az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni.
26. § Külterületeken kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le.

11D. Szent György-hegyi erdők - területi építészeti követelmények

27. § A Szent-György hegy tetején, az NP kiemelten védett természeti övezetében a természetes állapot beavatkozás nélküli megőrzése szükséges, ott építmény, műtárgy (víztározó, antennatorony) nem helyezhető el.
28. § Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

11E. Egyéb területek - területi építészeti követelmények

29. § Mezőgazdasági területeken kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti.
30. § Állattartás céljára szolgáló terület esetében elsősorban villanypásztor, egyedi hatósági elbírálás alapján karámszerű lehatárolás engedélyezhető.

12.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

31. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.
32. § (1) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(2) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

(3) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település külterületén az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények ültetése javasolt (3. melléklet, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek).

12A. Központi lakóterület, Új és átalakuló területek - egyedi építészeti követelmények

33. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A már legalább 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert).

34. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
35. § (1) A lakóterületen épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(2) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.

12B. Szőlőskertek - egyedi építészeti követelmények

36. § (1) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani.

(2) Az épületek – pincék kivételével – csak magas tetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 38 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett.

(3) Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer, szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, reklámberendezések). A pince/présházhoz illeszkedő szín és formavilágú árnyékoló létesítmények elhelyezhetők. Az épületeken erkély, loggia és franciaerkély nem létesíthető.

(4) Tájidegen növényzet, egzóták (tuja, fenyő) nem ültethető.

13.A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

37. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.
38. § Amennyiben az épületrész védett, a telken lévő egyéb épületek átalakításakor, bővítésekor, illetve új épülettel való beépítése estén illeszkedni kell a védett épületrészhez.
39. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.
40. § (1) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület védettségre okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg.

(2) A védett építményeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani, azaz:

1. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
2. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
3. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

41. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
42. § A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
43. § Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes dokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.
44. § A védett növényeket, természeti elemeket meg kell őrizni és fenntartásukról gondoskodni kell, illetve természetes pusztulásuk esetén pótolni kell azokat.
45. § Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.
46. § A meglévő fásított közteret, fasort, az intézmény és magánkert településképi szempontból értékes faegyedét, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávot, a beépítésre szánt terület közterületi fáját és a zöldfelület védendő zöldfelületi elemét érintő rendezés, változás csak a jegyző engedélyével történhet.

14.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

47. § (1) Közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére a Közlekedési és közműterület területfelhasználási területek szolgálnak.

(2) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

(3) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni. Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

48. § (1) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására figyelemmel kell lenni.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat meglévő oszlopsoron is vezethető.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(6) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el, kivéve, ha a természetvédelmi hatóság egyéb feltételt határoz meg.

(7) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök) elhelyezése tilos, kivéve a riasztó rendszer szirénáját, amelyet az előírások szerint úgy kell elhelyezni, hogy a fényjelzés utcáról/közútról látható legyen.

49. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
50. § A beépítésre nem szánt területen 10 méternél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók, víztárolók kivételéve – tilos, kivéve, ha a természetvédelmi hatóság egyéb feltételt határoz meg.
51. § Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.
52. § Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A Szent-György hegy tetején, a Nemzeti Park kiemelten védett természeti övezetében a természetes állapot beavatkozás nélküli megőrzése szükséges, ott építmény, műtárgy (víztározó, antennatorony) nem helyezhető el.

15.Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

53. § Kisapáti területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

1. helyi népszavazás, községi rendezvény, vagy a község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében hirdetmény évente összesen tizenkét naptári hétig kihelyezhető.
2. a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
3. pályázathoz tartozó kötelező arculati elemként kihelyezett hirdetőtábla időszakosan kihelyezhető.

53. az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
54. a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

54. § A település területén, közterületeken, köztulajdonban álló ingatlanokon és magánterületeken a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

1. óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el
2. közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon a beépítésre szánt területeken belül kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.
3. magánterületen (beépítésre szánt és nem szánt területen) reklám közzététele és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem lehetséges.

55. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
56. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el.
57. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

16.A szakmai konzultáció szabályai

58. § (1) A polgármester kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.

(2) A településképi szakmai konzultáció a polgármester feladata.

(3) A konzultáció felelőse a polgármester.

(4) A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.

(5) A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények ismertetése.

(6) A konzultációról emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatok lényegét, a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(7) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester nyilvántartásba veszi.

(8) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a kötelezési eljárás során.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

17.Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

59. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni „az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött tevékenységek közül

1. helyi védett épületek felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése esetében;
2. közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények, melléképítmények
3. reklámelhelyezések;
4. épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 –t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete;
5. önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása;
6. a település szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati engedély megadására a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

18.A településképi bejelentési eljárás szabályai

60. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, melyhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.
61. § (1) Az 59 § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

1. a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben foglaltaknak,
2. az megfelel a helyi építési szabályzatban előírt követelményeknek,
3. a tervezett reklámelhelyezés illeszkedik a településképbe,
4. a tervezett reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,
5. a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.

(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.

62. § (1) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.

(2) A reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Kisapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását. Ha a 59. § szerinti reklámelhelyezés esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

19.Településképi kötelezési eljárás általános szabályai

63. § A polgármester a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelet előírásainak be nem tartása esetén.
64. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul

1. bejelentés, vagy
2. a hivatal részéről eljáró személy észlelése

alapján.

20.A településképi kötelezés és bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

65. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.

(2) Az önkormányzat a településképi követelmények megszegése vagy határidőn belüli végre nem hajtása esetén a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, de legalább 100.000,- forint ismételten kiszabható pénzbírság kiszabásával sújtja.

(3) A polgármesternek a kiszabható bírság összegén vagy összeghatárán belüli mérték megállapításában mérlegelési joga van. A bírság kiszabásánál figyelembe veendő szempontok:

1. a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
2. a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Kisapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

66. § A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
67. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21.Hatálybalépés

68. § Ez a rendelet 2017. december 28. napján lép hatályba.

22.Hatályon kívül helyező rendelkezések

69. § (1) Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével

a)   az „Egyes helyi építészeti alkotások védetté nyilvánításáról szóló 4/2003. (IV.14.) önkormányzati rendelet

b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 11/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet

c) reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet

70. § E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2006. (IV.20.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.

                           Keszei Endre sk.                                                                       Lutár Mária sk.

                            polgármester                                                                                 jegyző

Záradék:

A rendelet az Önkormányzat hirdetőtábláján kihirdetve: 2017. december 27.

                          Lutár Mária sk.

                              jegyző

Csatolmányok

Megnevezés	méret
1. melléklet	56.62 KB
2. melléklet	182.56 KB
3. melléklet	41.91 KB

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!