Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény  32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. fejezet
   

A rendelet hatálya

1.§ A rendelet hatálya Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: bérlakás, helyiség) terjed ki.

2. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.), az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatban a bérbeadói feladatokat a Képviselő-testület látja el (továbbiakban: Bérlőkijelölő), a Szerződést a polgármester írja alá.

(3) A bérlőkijelölés előkészítése, a bérlőkijelöléstől a bérleti szerződés megkötéséig felmerülő adminisztratív tevékenység ellátása, a bérlethez kapcsolódó nyilvántartások vezetése, bérleti díj beszedése, rezsi költségek továbbszámlázása a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata.

(4) Bérlakás és helyiség igénylést a Hivatalnál kell benyújtani. A Hivatal nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, helyiségekről.

1. fejezet
   

A LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. A lakás bérbeadásának feltételei
   

3.§ (1) Az önkormányzati lakásokat kérelem alapján, az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) szolgálati jelleggel,

b) piaci alapú bérleti díj alapján,

c) lakásbérleti szerződés meghosszabbítása címén.

(2) Az önkormányzati lakás elsősorban

a) az önkormányzati alapfeladat szakember ellátása érdekében, helyi közérdek, közszolgálat céljából,

b) az önkormányzat közigazgatási területén működő költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személy számára, szakember elhelyezés céljából,

c) lakásvásárlás, lakásépítés, lakásfelújítás miatt átmeneti elhelyezést kérő családok  számára,

d) más jogszabályokban előírt elhelyezési kötelezettség teljesítése céljából,

e) rendkívüli élethelyzet miatti rászorultság okán

adható bérbe.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl egyéb személynek akkor adható bérbe lakás, ha az önkormányzatnak van tartósan üresen álló lakása.

(4) A (2) bekezdés c), d), e) pontjai alapján az Önkormányzati lakásra – a kijelölő döntése alapján – egy évtől öt évig szóló, határozott idejű bérleti szerződés köthető. A bérleti jogviszony a bérlő kérelmére meghosszabbítható. A bérlet időtartama 5 évnél hosszabb nem lehet.

(5) A (2) bekezdés a) és b) pont szerinti esetekben a bérleti szerződés a bérlővel a feladat-ellátási szerződés vagy a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonya, munkaviszonya fennállásáig, de legfeljebb 5 éves időtartamra köthető. Amennyiben a feladat-ellátási szerződés vagy a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony az 5 év lejártát követően is fennáll a bérleti jogviszony a bérlő kérelmére további 5 évvel meghosszabbítható.

(6) A bérleti szerződés csak azzal a bérlővel hosszabbítható meg, akinek a bérleti jogviszony megszűnésekor nincs az önkormányzat felé fennálló lakbér-, közüzemi-, vagy egyéb tartozása. A kérelmezőnek mellékelni kell a közüzemi szolgáltató igazolását arról, hogy nincs díjtartozása.

(7) Házastársak a bérlakás-igénylést csak együttesen nyújthatják be. Házastársak kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. Más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.

(8) A bérlőkijelölésre jogosult szerv a döntéséről írásban köteles értesíteni a kijelölt bérlőt. A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles – e rendelet alapján előírt vagy vállalt – fizetési kötelezettségének eleget tenni, valamint a lakásbérleti szerződést megkötni.

4.§ Önkormányzati lakásra nem köthető bérleti szerződés azzal, aki

a)  önkényes lakásfoglalónak minősül,

b)  az önkormányzat felé lakbér-, vagy egyéb tartozással, közüzemi díjtartozással rendelkezik,

c)   önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése együttélési szabályok megszegése, vagy a bérlemény rongálása, vagy bérleti díj, közüzemi díj nem fizetése miatt szűnt meg,

d)  aki már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt, illetve vételi vagy elővásárlási jogáról lemondott,

e)  ha az igénylő, vagy a vele együtt költöző személyek valamelyike Lajoskomárom közigazgatási területén rendelkezik lakás, lakóház tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, vagy ilyen ingatlanát 5 éven belül elidegenítette, vagy annak haszonélvezeti jogáról lemondott, kivéve akinek vagy a vele együtt költöző családtagjának haszonélvezettel terhelten került a lakás, lakóház a tulajdonába és a haszonélvező benne lakik.

2. Bérlőtárs, társbérlő

5.§ (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak házastársak közös kérelme esetén köthető.

(2) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére a rendeletben meghatározott lakbér fizetése mellett fel kell ajánlani. Amennyiben a bérlő elfogadja a megüresedett lakrészt, a meglévő bérleti szerződést a változásoknak megfelelően módosítani kell.

3. A bérleti szerződés tartalma

6. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződő felek nevét, lakcímét, személyi azonosító adatait,

b) az esetleges társbérlők nevét, lakcímét, személyi azonosító adatait,

c)  bérlemény azonosító adatait: címe,  alapterülete, helyiségei, komfortfokozata

d) lakásberendezések felsorolását

e) a bérlet időtartamát,

f) a lakbér mértékét, megfizetésének határidejét, megfizetés módját, a lakbérhátralék következményeit,

g) karbantartással, felújítással, pótlással, cserével kapcsolatos költségek viselését, tervezett pótlás és csereigény esetén a bérlő előzetes tájékoztatási kötelezettségét a bérbeadó irányába,

h) a lakásban történő életvitelszerű tartózkodás kötelezettségét, és az ehhez kapcsolódó bérlői kötelezettségeket,

i) ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit,

j) az eredeti állapotban történő visszaadás kötelezettségét, illetve a helyreállítási költség bérlő általi megfizetésének kötelezettségét,

k) jogszabályi hivatkozásokat.

(2) A bérleti szerződés (1) bekezdésben felsorolt kötelező tartalmi elemein túl a kijelölő döntésében meghatározhatja az óvadék összegét, továbbá meghatározhatja a bérleti szerződés további tartalmát.

(3) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(4) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadónak bejelenteni. A bérlő bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása – távolléte alatt erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. A bérlő által bejelentett távollét ez esetben sem haladhatja meg az egy éves időtartamot. Ha ezt meghaladja, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felülvizsgálni, adott esetben élhet a felmondás jogával is.

(5) A bérleti szerződés megkötésére a 2. mellékelt szerinti nyomtatványt kell alkalmazni és a vonatozó egyedi megállapodásokkal ki kell egészíteni.

4. A felek jogai és kötelezettségei

7.§ (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás átadásakor lakás átadási jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, a közüzemi mérőórák állását, az esetleges hiányosságokat, hibákat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel. A szükséges munkálatokról előzetesen költségvetést kell készíteni, melyet a bérbeadónak jóvá kell hagyni. Az indokolt költségek megtérítéséről, feltételeiről a lakásbérleti szerződésben rendelkezni kell.

(3) A számlával igazolt költségeket a felek a lakbérbe beszámíthatják. A bérbeszámítás legfeljebb számlával igazolt szükséges bekerülési költség megtérüléséig tart.

(4) Amennyiben a bérlő bérleti joga a bérbeszámítás lejárta előtt szűnik meg, úgy jogosult a még le nem lakott költsége megtérítésére a szerződés megszűnésének napján.

8.§ (1) A  bérbeadó köteles gondoskodni a Ltv. 10.§ (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését évente – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni.

(3) A bérlő köteles gondoskodni:

a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek tisztántartásáról,

b) az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz (az útszegély közepéig) rendszeres tisztántartásáról az időjárási viszonyoknak megfelelően,

c) a közös használatra szolgáló helyiségek karbantartásáról,

d) a lakásbérleményhez tartozó növényzet gondozásáról.

e) Eltérő megállapodás hiányában, a bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért és a bérleményhez kapcsolódó közüzemi díjak.

9.§ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell az

a) elvégzendő munkák pontos megjelölését, költségeit,

b) a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik,

c) a munka megkezdésének és befejezésének várható időpontját,

d) azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni.

​10.§ Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg.

5. A  lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei, albérlet

11.§ (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja az Ltv. 21.§ (2) bekezdésében  meghatározott személyeket.

(2) A bérlő élettársát, testvérét csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be, egyéb személyeket nem fogadhat be.

(3) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a bérbeadónál.

(4) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága vagy más körülmény miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

(6) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást köteles elhagyni, másik lakásra nem tarthat igényt.

12.§ (1)  Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kíván személy Lajoskomárom közigazgatási területén beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkezik.

(2) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállása esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

​13.§ A bérlakás sem egészében, sem valamely helyisége tekintetében albérletbe nem adható.

14. § Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban  bérbeadói hozzájárulás nélkül más személy is lakik befogadottként a lakásban, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

6. A bérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása

15.§ (1) A lakásbérlet megszűnik az Ltv. 23.§ (1) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába bocsátani.

(3) A szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésekor a bérbeadó nem köteles a bérlőnek másik lakást bérbe adni vagy pénzbeli térítést fizetni.

(4) A lakás visszaadásakor a bérbeadó lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének módjáról és határidejéről.

(5) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő a bérbeadónak megtéríti. A megtérítés módját, idejét a feleknek megállapodásban kell rögzíteniük.

(6) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, lakásfelszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, köteles az eredeti állapotot helyreállítani vagy a visszaállítás költségeit megtéríteni.

(7) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a 16. § (2) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni.

7. Jogcím nélkül tartózkodó személyekre vonatkozó szabályok

16.§  (1) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget lakáshasználati díjat (továbbiakban: használati díj) köteles fizetni.

(2) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A második hónap elteltétől a lakást jogcím nélkül használó a lakbér kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni mindaddig, amíg a lakást a bérbeadó birtokába nem bocsátja vissza.

(3) A használati díj havonta, előre esedékes. A használati díj a külön szolgáltatások díjait, közüzemi díjakat nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a használati díjjal együtt fizetendő.

(4) A jogcímnélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt.

8. Lakbér

17.§  (1) A lakbér mértékét a rendelet 1. melléklete határozza meg.

(2) A Képviselő-testület – egyedi elbírálás alapján – a 3. § (2) bekezdés a) pontja esetében a bérlőt részére a lakbér összegéből és a lakást érintő közüzemi díjakból kedvezményt adhat.

(3) A lakbért az Önkormányzat évente köteles felülvizsgálni és november 30-ig döntést hozni a következő évben alkalmazandó lakbérről.

(4) A lakbér változásáról a Hivatal a döntést követő 15 napon belül tájékoztatja a bérlőt.

III. fejezet

A HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9. A helyiségek bérbeadásának feltételei

18. § (1) Helyiségbérlet esetén a bérlőkijelölést a Képviselő-testület látja el, a Helyiségbérleti Szerződést a polgármester írja alá.

(2) A bérlőkijelölés előkészítése, a bérlőkijelöléstől a Helyiségbérleti Szerződés megkötéséig felmerülő adminisztratív tevékenység ellátása, a bérlethez kapcsolódó nyilvántartások vezetése, bérleti díj beszedése, rezsi költségek továbbszámlázása a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata.

(3) A helyiségek bérleti díját a Képviselő-testület határozatban állapítja meg. E rendelet 1. függeléke.

(4) Helyiségbérleti szerződésben legalább egy havi bérleti díjnak megfelelő óvadék kikötése kötelező.

(5) A bérbeadó önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre határozott, illetve feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamra köthet bérleti szerződést.

(6) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat, azonban a bérlő kérelmére meghosszabbítható legfeljebb további 5 éves időtartamra, amennyiben a bérlőnek a szerződés lejártakor nincs az önkormányzattal szemben bérleti vagy egyéb közüzemi tartozása, ennek tényét a bérlőnek igazolnia kell.

19.§ (1) A Hivatal a megüresedő önkormányzati helyiséget a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán, település weblapján) bérbeadásra meghirdeti.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvései helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

b) a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését, azoknak a céloknak a meghatározását, melyeket előnyben kíván részesíteni a bérbeadó,

c) a bérleti szerződés határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

e) a bérleti díj összegét.

​(3) A beérkezett kérelmeket a bérbeadói jogokat gyakorló bírálja el 15 napon belül.

(4) A hirdetmény kifüggesztése mellőzhető, ha  

a) a helyiségre az önkormányzatnak a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat ellátásához szükséges,

b) önkormányzati fenntartású intézményének, vagy tulajdonában lévő gazdasági társaságának feladatellátásához szükséges,

c) a helyiség lajoskomáromi székhelyű nonprofit szervezet feladatellátását szolgálja,

d) a helyiség garázs funkciót tölt be,

e) a megüresedő helyiség bérbeadására irányuló hirdetmény eredménytelen volt.

10. Felek jogai, kötelezettségei

20.§ (1) A bérbeadó a helyiséget a megtekintett, vagy a hirdetményben megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez a helyiséget kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(3) A helyiség műszaki állapotának megváltoztatása csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

(4) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor leltár szerint átvett állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

(5) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja át, nem cserélheti el. A bérlő a helyiség albérletbe adására nem jogosult.

21. § A bérleti szerződést a 3. melléklet szerinti tartalommal kell megkötni és a vonatozó egyedi megállapodásokkal ki kell egészíteni.

^[1]

11. ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI

22.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában levő lakások és helyiségek elidegenítésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(2) A Képviselő-testület (1) bekezdésben meghozott döntése alapján értékesítésre kijelölt lakás, vagy helyiség vételára a független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi érték legalább 100%-a.

(3) Ha a független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi érték miatt az ingatlant versenyeztetési eljárás lefolytatása útján kell értékesíteni, az eljárás lefolytatására az önkormányzat versenyeztetés szabályairól szóló  önkormányzati rendelet, valamint vagyonrendelet szabályozása az irányadó.

(4) A lakás, vagy helyiség elidegenítésére vonatkozó szerződés részleteiről a Képviselő-testület jelen rendelet, valamint a mindenkori vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, esetenként, egyedileg dönt.

(5) A lakások elidegenítéséből  származó bevételek felhasználásáról az Ltv. vonatkozó rendelkezései figyelembevételével a Képviselő-testület egyedileg dönt.

V. fejezet

 Záró rendelkezések

12. Adatvédelmi szabályok

23. § (1) A bérbeadó a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a jogosultságot alátámasztó személyes adatokat, amelyeket az Ltv., és e rendelet alapján a bérbeadó a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet. A személyes adatokat az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig jogosult kezelni a bérbeadó.

 (2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Ltv. 84. § (2) bekezdésben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő/használó személyes adatai továbbíthatóak a követelés behajtásával megbízott szerv részére.

(4) A lakáskérelmek elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig az azzal kapcsolatos dokumentumokba betekinthetnek a Hivatal lakáskezeléssel megbízott munkatársai és a bérlőkijelölő döntéshozó.

13. Hatályba lépés

​24. § (1) Ez a rendelet 2019. október 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérének rendezéséről  szóló 10/2002. (V.06.) önkormányzati rendelet.

         Pirtyák Zsolt sk.                                                                Mosbergerné dr. Miklós Judit sk.

          polgármester                                                                                   jegyző

A rendelet kihirdetve:

Lajoskomárom, 2019. szeptember 30. napján.

             Mosbergerné dr. Miklós Judit sk.

                                                                                                              jegyző

Csatolmányok