 |
|
Nagypirit Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (II.18.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-03-17 - 2020-06-16
|
|
Nagypirit Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
I. Fejezet
A költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszege
1. §[1] Nagypirit Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a 2019. évi önkormányzati költségvetés
a) bevételi főösszegét 100.432.718 forintban,
b) kiadási főösszegét 100.432.718 forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított bevételi főösszeg részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontjában megállapított kiadási főösszeget költségvetési szervenként, ezen belül kiemelt előirányzatonként, továbbá a felújítási előirányzatokat felújításonként, a beruházási előirányzatokat beruházásonként részletezve a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A kötelező, az önként vállalt és az államigazgatási feladatok költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok tárgyévi tervadatait, az előző év várható és az azt megelőző év tényadatait, továbbá a költségvetési évet követő három év keretszámait tartalmazó költségvetési mérleget közgazdasági tagolásban a 4. melléklet tartalmazza.
(5) A költségvetési szervek éves létszámának, továbbá a közfoglalkoztatottak éves létszámának megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Az éves előirányzat felhasználási tervet az 5. melléklet tartalmazza.
(7) A tárgyév első napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi zárólétszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírásokat is figyelembe véve a 6. melléklet tartalmazza.
(8) Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatások tervezett összegének részletezését a 7. melléklet tartalmazza.
(9) Az önkormányzat Európai Uniós forrásból megvalósítás alatt lévő projektjeit a 8. melléklet tartalmazza.
3. § (1)[2] A képviselő-testület
ebből:
ca)a személyi juttatásokat 22.377.663 forintban,
cb) a munkáltatókat terhelő járulékok és
szociális hozzájárulási adó összegét 3.186.782 forintban,
cc) a dologi kiadásokat 17.621.438 forintban,
cd) az ellátottak pénzbeli juttatásait 1.200.000 forintban,
ce) az egyéb működési célú kiadásokat 1.966.938 forintban,
cf) a beruházási kiadásokat 48.851.200 forintban,
cg) az egyéb felhalm. célú kiadásokat áht-n belülre 1.207 forintban,
állapítja meg.
(2) A tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a tárgyévi költségvetési hiány összege 24.113.195 forint. A költségvetési hiány belső finanszírozására az előző évi költségvetési maradvány szolgál az 1. mellékletben részletezettek szerint.
(3) Az önkormányzat többéves kihatással járó feladatot nem tervez.
(4) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet eredményező fejlesztést az önkormányzat 2019. évi költségvetésében nem tervez.
(5) Az önkormányzatnak a Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettsége nincs.
(6) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati saját bevétel 2019. évben tervezett összege 300.000 Ft összegű helyi adó.
4. § (1) Az önkormányzat hitelállománnyal 2019. január 1. napján nem rendelkezik.
(2) Amennyiben az önkormányzat teljesített bevételei nem fedezik a tervezett, illetőleg létrejött kiadást, úgy a számlavezető pénzintézetnél „működési hiányok fedezetére biztosított hitel” címén hitel vehető fel.
(3) A hitel felvételéről, a hitel összegéről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület maximum az önkormányzati bevétel főösszegének 10%-át meg nem haladó hitel felvételére vállalhat kötelezettséget. A hitel visszatörlesztése az önkormányzat költségvetését terheli.
(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétként lekösse.
II. Fejezet
A költségvetési tartalék előirányzatai
5. § (1) A tartalék az évközi többletigények fedezetéül, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál.
(2) A képviselő-testület a tartalékkal való rendelkezés jogát évi 200.000 Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza, ezzel egyidejűleg előirányzat-módosítást is elrendel. A hatáskör gyakorlásáról a polgármester a képviselő-testület soron következő rendes ülésén beszámol.
III. Fejezet
Előirányzat módosítás a helyi önkormányzatnál
6. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a költségvetési támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(3) Az önkormányzat kormányzati funkciói között, illetve a kiemelt előirányzatokon belül az egyes rovatok között, átruházott hatáskörben a polgármester előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, mely alól kivételt képez az egyéb működési célú kiadások előirányzata.
7. § (1) Az önkormányzat elfogadott költségvetéséről az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni.
(2) A költségvetés végrehajtásáért a polgármester felelős.
IV. Fejezet
A személyi juttatásokkal és a munkaerővel való gazdálkodás,
az önkormányzati alkalmazottak egyéb támogatása
8. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerve dolgozóinak a képviselő-testület a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti kedvezményes adózású évi 100.000 Ft Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára utalt támogatást biztosít.
(2) A közfoglalkoztatottak esetében az (1) bekezdésben biztosított juttatás nem adható.
(3) A juttatás mértékét az önkormányzat éves költségvetési rendeletében kormányzati funkciónként kell megállapítani, a fedezetét megtervezni és biztosítani.
9. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek dolgozóinak – kivéve a közfoglalkoztatottak – biztosított munkaruha juttatásra az a kinevezett dolgozó jogosult, aki folyamatosan munkát végez.
(2) A közfoglalkoztatottak esetében az (1) bekezdésben biztosított munkaruha juttatás adható.
(3) A munkaruha juttatásra jogosult dolgozó e rendelet mellékletében meghatározott keretösszeg terhére a munkaruhát maga köteles beszerezni. A megállapított keretösszeg ÁFA-val együtt értendő.
(4) A munkaruha kihordási ideje minden naptári évben január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam. A munkaruha a kihordási idő lejártáig a költségvetési szerv tulajdona.
(5) A keretösszeg időarányos része illeti meg azt a dolgozót, akinek munkába lépése év közben történt, illetve foglalkoztatási jogviszonya december 31-e előtt megszűnik, továbbá akit a költségvetési szerv részmunkaidőben foglalkoztat.
(6) Időarányos munkaruha juttatás esetén teljes hónapként kell figyelembe venni a tárgyhónapot,
a) ha a belépés a hónap 15. napjáig,
b) ha a foglalkoztatási jogviszony megszűnése a hónap 15. napja után történik.
(7) A juttatás 50%-a jár a tárgyhónapra,
a) ha a belépés a hónap 15. napja után,
b) ha a foglalkoztatási jogviszony megszűnése a hónap 15. napja előtt történik.
(8) A juttatás összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(9) A foglalkoztatási jogviszony megszűnése esetén a távozó dolgozó az időarányos rész feletti juttatást visszatéríteni köteles.
(10) A munkaruha vásárlásra fordított összeget a dolgozó utólag, számlák alapján veheti fel. Elszámolásra a vásárlásról kiállított, költségvetési szerv nevére szóló számlák használhatóak fel.
V. Fejezet
Önkormányzati beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos eljárási szabályok
10. § (1) Az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos szervezési feladatok lebonyolítását a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal végzi, melyhez külső szakmai szerv közreműködését igénybe veheti.
(2) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó önkormányzati beruházásra a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előírásait kell alkalmazni.
(3) A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, bruttó 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó építési beruházás, felújítás megrendelése esetén árajánlatot kell kérni.
(4) A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, bruttó 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése esetén árajánlatot kell kérni.
(5) Az önkormányzati ingatlanok felújításainál, beruházásainál a műszaki ellenőri feladatok ellátására külső szakemberek felkérhetők.
VI. Fejezet
A társadalmi önszerveződő közösségek önkormányzati támogatása
11. § (1) A képviselő-testület a társadalmi önszerveződő közösségek, sportegyesületek, együttesek, klubok, alapítványok, egyházi közösségek, stb. részére pénzbeli támogatást nyújthat.
(2) A politikai pártok részére pénzbeli és egyéb önkormányzati támogatás nem nyújtható.
(3) A támogatás nyújtásának részletes szabályait az államháztartáson kívüli pénzeszköz átadás-átvételről szóló 5/2014. (IX.15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
VII. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos egyéb intézkedések
12. § A képviselő-testület az önkormányzatot megillető pénzkövetelésre fizetési halasztást, részletfizetést engedélyezhet, azonban ez nem veszélyeztetheti az önkormányzat gazdálkodását.
13. § Az önkormányzat és költségvetési szerve átmenetileg szabad pénzeszközét sem kamattal, sem kamat nélkül kölcsön nem adhatja.
VIII. Fejezet
Az éves költségvetési beszámolóra vonatkozó szabályok
14. § (1) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő 30 napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő 5. hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.
(2) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
15. § Az önkormányzati költségvetési szervek zárszámadásának szöveges indoklása – a minisztérium zárszámadásra vonatkozó rendelkezésein túl – tartalmazza:
a) a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott, alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítését, értékelését, a pénzügyi teljesítéssel összefüggésben,
b) az eredeti, a módosított terv és tényadatok eltérésének okait.
16. § (1) Az önkormányzat a költségvetési maradványát az éves költségvetési beszámoló készítésekor állapítja meg.
(2) Amennyiben a tervezett költségvetési maradványhoz képest eltérés mutatkozik, a költségvetési rendeletet módosítani kell.
IX. Fejezet
Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
17. § (1) Az önkormányzatnál betöltetlen álláshely 2019. január 1. napján nincs.
(2) Az önkormányzatnál tartósan üres álláshely 2019. január 1. napján nincs.
18.§ A képviselő-testület a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal közszolgálati tisztviselőinek illetményalapját 2019. évben 46.380,- Ft-ban állapítja meg.
19. § Az önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht. és végrehajtási rendeletei, valamint Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2019. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat 2017. évi költségvetésének végrehajtásáról (Zárszámadás) szóló 3/2018. (VI.1.) önkormányzati rendelet.
| Megnevezés | méret |
| mellékletek | 714.68 KB |