Nemesgulács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 24. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a partnerségi szabályzat szerint bevont partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Nemesgulács község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.
2. § A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) hatálya alá tartozik. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Btv. településképi előírásait kell alkalmazni.
3. § E rendelet előírásait a hatályos településrendezési eszközökkel (Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban HÉSZ) és szabályozási terv) együtt kell alkalmazni.

2. A helyi védelem célja

4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

5. § A területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékek listáját a rendelet 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza. A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

6. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. Értelmező rendelkezések

7. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.
2. tájkarakter: A táj sajátos és jól elkülöníthető mintázata, a tájalkotó elemek olyan kombinációja, amely alapján a tájak egyedivé és megkülönböztethetővé válnak.
3. értékvizsgálati dokumentáció: szemrevételezéssel készített szöveges leírást (védelemre javasolt érték jellemzőiről) és helyszíni fotókat tartalmazó, az építészeti, természeti érték dokumentálására szolgáló, szakterületen jogosult szakértő által készített szakvizsgálati anyag.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

8. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

1. meghatározása, dokumentálása,
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. megőrzése, megőriztetése és
4. a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

9. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Nemesgulács Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező megnevezését;
2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
4. a védendő érték rövid dokumentálását;
5. a kezdeményezés indokolását.

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

1. kezdeményezőt
2. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
3. területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

7. Nyilvántartási szabályok

10. § A helyi védett értékekről Nemesgulács Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet a Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesgulácsi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal).
11. § A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének vagy törlésének tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

8. Egyedi védelem

12. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza

9. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
14. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. § Nemesgulács település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

1. Ófalu
2. Középfalu
3. Újfalu
4. Lakótelep
5. Gazdasági területek
6. Szőlőskertek
7. Gulács és Badacsony erdői
8. Egyéb külterületek 16. § A 15. §-ban meghatározott településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
 területi építészeti követelmények

17. § Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére. Az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse.
18. § Közpark zöldfelületi kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.

11A. Ófalu, Középfalu, Újfalu, Lakótelep - területi építészeti követelmények

19. § (1) Kialakult telektömbben az építési vonal a tömbhöz tartozó utcaszakaszon lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

(2) Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon a meglévői építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

20. § Lakóterületen melléképületek a főépület vonalában helyezhetők el.
21. § (1) A telkeket a helyben kialakult anyag és formavilágú és színben a tájba illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni.

(2) A tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 140 cm-t.

(3) A fa léckerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 20% áttörtséggel.

(4) Egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel.

(5) Élősövény takarásában drótfonat is alkalmazható.

(6) Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal és maximum 2,00 m magassággal.

(7) Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

11B. Gazdasági területek - területi építészeti követelmények

22. § A gazdasági területeken alkalmazandó egyéb követelmények:

1. Az övezetben településképe illeszkedő létesítmény telepíthető.
2. Mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület megfelelő építészeti kialakítással, az előkertben is elhelyezhető.

11C. Szőlőskertek, Gulács és Badacsony erdői, egyéb külterületek - területi építészeti követelmények

23. § Szőlőskertek területén az épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel.
24. § Különleges mezőgazdasági üzem övezetben a kerítés lehet növényzettel kísért fonatos, lehet horganyzott vagy zöld színű; illetve az üzemi területen belül fából karámszerű, vagy villanypásztor.
25. § Egyéb külterületek településrész mezőgazdasági övezeteiben kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, indokolt helyen esztétikus kialakítású karám-szerű lehatárolás létesíthető.
26. § Szőlőskertek területén épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető.

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények

27. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.
28. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
29. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.
30. § (1) A zöldterületek létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján kell elvégezni.

(2) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(3) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

(4) Az új lakóutcákon egységes utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(5) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település külterületén az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények ültetése javasolt (3. melléklet, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek).

12A. Ófalu, Középfalu, Újfalu, Lakótelep - egyedi építészeti követelmények

31. § A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.
32. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A már legalább 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert).

(3) A melléképítmények látványa az utcaképet, a táji megjelenést nem zavarhatja meg.

33. § (1) A magastetős épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között választható meg a szomszédos beépítéshez igazodva. Az illetékes Nemzeti Park területére eső építési övezetben a tetőhajlásszög 38-45 fok között készülhet.

(2) A magastetős épület fedése natúr, piros, antracit vagy szürke színű lehet. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, bitumenzsindely. Nem alkalmazható fekete, kék, zöld színű tetőfedés.

34. § A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt vagy fúgázott terméskő homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány színezéssel alakíthatók ki.

12B. Gazdasági területek - egyedi építészeti követelmények

35. § A gazdasági területeken belüli gazdasági övezetekben az épületek fedése a (1) – (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is kialakítható. Az eltérő tetőkialakítás településképhez illeszkedését látványtervvel kell igazolni.
36. § A gazdasági területen a mezőgazdasági üzemi területeken:

1. Az épületek magas tetővel (illetve keskeny épület esetében féltetővel) épülhetnek, a tetőhajlás 15-35°közötti lehet, cserépfedéssel, vagy ahhoz hasonló színű, (vagy sötétszürke) fémlemez fedéssel.
2. A homlokzat kő, tégla, vakolt fal, illetve a felületet részben adó, igényes megjelenésű (gyalult, felületkezelt, barna színű) fa lehet.

12C. Szőlőskertek, Gulács és Badacsony erdői, egyéb külterületek - egyedi építészeti követelmények

37. § Ahol a szabályozás megengedi, ott épület, melléképítmény csak tájba illő, a helyi építési hagyománynak megfelelő anyaghasználatú tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.
38. § Az illetékes Nemzeti Park kezelésében lévő Natura 2000 és országos ökológiai hálózathoz tartozó területen lévő ingatlanokon a tájhasználatra és az építésre vonatkozóan az alábbi előírásokat is alkalmazni kell:

1. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés, az övezeti előírások szerint elhelyezhető építmények megvalósítása során kiemelten érvényesíteni kell.
2. A védett területeken a terület rendeltetésétől eltérő célú, a település építészeti hagyománytól idegen építmények nem helyezhetőek el.
3. Az épületeken a helyi építészeti hagyományok jegyei jelenjenek meg.
4. Ideiglenes jellegű szerelt építmény, faház, bódé nem létesíthető.
5. A külterületek fényszennyezése kerülendő.
6. Külterületen az utakat, élővízfolyásokat, árkokat és vízmosásokat kísérő meglévő fás-cserjés növénysávokat meg kell őrizni, szükség esetén az élőhelynek megfelelő, honos növényzettel történő pótlásukról gondoskodni kell.

13. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó építészeti követelmények

39. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet 47-55. §-ban foglalt településképi követelményeit.
40. § Amennyiben az épületrész védett, a telken lévő egyéb épületek átalakításakor, bővítésekor, illetve új épülettel való beépítése estén illeszkedni kell a védett épületrészhez.
41. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.
42. § (1) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület védettségre okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg.

(2) A védett építményeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani, azaz:

1. a nyílásosztás és nyílászárók csak az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók lehetnek, amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.
2. a tagozatok kizárólag az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állíthatóak helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet.
3. a tetőhajlásszögeknek idomulniuk kell, és hajlásszöge 30-45 fok között lehet. Hozzáépítésnél, bővítésnél a tető összfelületének legfeljebb 25%-a térhet el a megengedett tetőhajlásszögtől.
4. védett értékeken kizárólag cserépfedés alkalmazható.

5. új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi, de megsemmisült, védett épület tetőgeometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.
6. az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak.
7. az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani.
8. védett értékeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.
   
8. 43. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
   
8. 44. § Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.
45. 45. § Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes dokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.
    
45. 46. § A védett növényeket, természeti elemeket meg kell őrizni és fenntartásukról gondoskodni kell, illetve természetes pusztulásuk esetén pótolni kell azokat.
47. 47. § Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.
48. 48. § A meglévő fásított közteret, fasort, az intézmény és magánkert településképi szempontból értékes faegyedét, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávot, a beépítésre szánt terület közterületi fának és a zöldfelület védendő zöldfelületi elemét érintő rendezés, változás csak a jegyző engedélyével történhet.
49. 49. § (1) A műemléki védettséget élvező építményeken és a szabályozási terven jelölt telken építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezet területen, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő épület nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata, színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.

(2) A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.

(3) Műemléki környezetbe csak tájhonos növényzet telepíthető.

14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

50. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

51. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Meglévő légvezetékes oszlopsor esetén, az új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezethető az oszlopsoron.

(5) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

52. § Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
53. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.

(3) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök) elhelyezése tilos, kivéve a riasztó rendszer szirénáját, amelyet az előírások szerint úgy kell elhelyezni, hogy a fényjelzés utcáról/közútról látható legyen.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

15. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

54. § Nemesgulács területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

1. helyi népszavazás, községi rendezvény, vagy a község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében hirdetmény évente összesen tizenkét naptári hétig kihelyezhető.
2. a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
3. pályázathoz tartozó kötelező arculati elemként kihelyezett hirdetőtábla időszakosan kihelyezhető.
   53. az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
   54. a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.
55. § A település területén, közterületeken, köztulajdonban álló ingatlanokon és magánterületeken a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

1. óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el
2. közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon a beépítésre szánt területeken belül kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.
3. magánterületen (beépítésre szánt és nem szánt területen) reklám közzététele és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem lehetséges.
56. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
57. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el.
58. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

16. A szakmai konzultáció szabályai

59. § (1) A polgármester kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.

(2) A településképi szakmai konzultáció a polgármester feladata.

(3) A konzultáció felelőse a polgármester.

(4) A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.

(5) A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények ismertetése.

(6) A konzultációról emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatok lényegét, a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(7) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester nyilvántartásba veszi.

(8) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a kötelezési eljárás során.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

17. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

60. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni „az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött tevékenységek közül

1. helyi védett épületek felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése esetében;
2. közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények, melléképítmények
3. reklámelhelyezések;
4. épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 –t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete;
5. önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása;
6. a település szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati engedély megadására a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

18. A településképi bejelentési eljárás szabályai

61. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, melyhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.
62. § (1) Az 60. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

1. a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben foglaltaknak,
2. az megfelel a helyi építési szabályzatban előírt követelményeknek,
3. a tervezett reklámelhelyezés illeszkedik a településképbe,
4. a tervezett reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,
5. a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.

(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.

63. § (1) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.

(2) A reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását. Ha a 60. § szerinti reklámelhelyezés esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

19. Településképi kötelezési eljárás általános szabályai

64. § A polgármester a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelet előírásainak be nem tartása esetén.
65. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul

1. bejelentés, vagy
2. a hivatal részéről eljáró személy észlelése

alapján.

20. A településképi kötelezés és bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

66. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.

(2) Az önkormányzat a településképi követelmények megszegése vagy határidőn belüli végre nem hajtása esetén a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, de legalább 100.000,- forint ismételten kiszabható pénzbírság kiszabásával sújtja.

(3) A polgármesternek a kiszabható bírság összegén vagy összeghatárán belül belüli mérték megállapításában mérlegelési joga van. A bírság kiszabásánál figyelembe veendő szempontok:

1. a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
2. a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

67. § A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
68. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatálybalépés

69. § Ez a rendelet 2017. december 23. napján lép hatályba.

22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

70. § (1) Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével
    1. a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 12/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet
    2. a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet

71. § E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VI.30.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni

                         Nagy Rudolfné  sk.                                                                      Lutár Mária sk.

                          polgármester                                                                                  jegyző

Záradék:

A rendelet az Önkormányzat hirdetőtábláján kihirdetve: 2017. december 22.

Lutár Mária sk.

    jegyző

Csatolmányok

Megnevezés	méret
1. melléklet	47.04 KB
2. melléklet	199.5 KB
3. melléklet	41.83 KB

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!