az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 18. § (1).bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva az alábbiak szerint szabályozza a szervezeti és működési rendjét.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §.
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Tiszaszőlős Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
5244. Tiszaszőlős, Fő út 21.
(3) Az önkormányzat működési területe:
Tiszaszőlős község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat szervei: polgármester, a képviselő-testület pénzügyi, ügyrendi, szociális és kulturális bizottsága, Tiszaszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala.
2. §.
(1) Az önkormányzat jelképei: címeres zászló és pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította Tiszaszőlős Község díszpolgára címet. Az odaítélés és az elbírálás rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat minden évben Falunapot tart melynek pontos dátumát a képviselő-testület évente határozza meg.
(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, benne „ Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete ” felírással. A pecsétet kell használni :
- a képviselő-testület által adományozott okleveleken
- az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja : Szőlősi Hírek.
II. fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
3. §.
(1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, állandó bizottságára, a kisebbségi önkormányzatok testületére és társulásra ruházhatja át.
Az átruházás elvei: azon ügyekben amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak a bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre ruházza. Amennyiben a Képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi normatív határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására és beszámolására határidőt állapíthat meg.
(2) a képviselő-testület által a bizottságára és a polgármesterre, kisebbségi önkormányzat testületére, társulására átruházott hatásköreit az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
4. §.
(1) A kötelező és önként vállalt feladatokat különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulásos működtetés, megbízási jogviszony keretei között, illetve társulási megállapodásokkal társulási fenntartással valósítja meg, melyek felsorolását az SZMSZ 2. melléklete, az intézményi keretek nélkül, szakfeladaton ellátott önkormányzati feladatok felsorolását a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
Az Önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:
Egészséges ivóvíz ellátása: nincs az Önkormányzat tulajdonában víziközmű vagyon.
Óvodai nevelés: Önkormányzati Társulás útján, „Hat szín virág Óvoda” Intézményfenntartó Társulás Abádszalók.
Általános iskolai oktatás-nevelés: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium Intézményfenntartó Társulásban Tiszafüred székhellyel.
Egészségügyi ellátás: vegyes háziorvosi praxis vállalkozó háziorvossal kötött szerződés alapján – Árkomed Kft. Tiszaszőlős,- fogorvosi ellátás, védőnői ellátás önkormányzati szakfeladaton, orvosi ügyeleti rendszer működtetése Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulásán keresztül.
Szociális alapellátás: - 2011. június 30. napjáig Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központja Tiszafüred,
- 2011. július 1. napjától 10 évig Református Egyházközség Tiszaszentimre.
Közvilágítás: E-ON Rt. Debrecen
Helyi közutak: Önkormányzati tulajdonú közutak a Polgármesteri Hivatal fenntartásában.
Köztemető: Polgármesteri Hivatal fenntartásában.
Közutakon, tereken, parkokban, közterületen várakozás: parkolóhelyek kialakításával a Polgármesteri Hivatal.
Közösségi tér biztosítása: Könyvtár és Szabadidőközpont részben önálló költségvetési szervként történő fenntartása.
Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése: Tiszaszőlős községben cigány és görög kisebbségi önkormányzat működik. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek megfelelően az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal által segíti munkájukat, együttműködési megállapodás alapján.
A kisebbségi önkormányzatok működéséhez az alábbi támogatást biztosítja az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül:
a) működésükhöz ingyenes helyiséghasználat,
b) postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése,
c) a helyi médiában megjelenítési lehetőség.
d) pályázatok készítésében való együttműködés.
5. §
(1) Amennyiben a Képviselő-testület helyi közügy önálló megoldásának ellátását vállalja, előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétől függően a polgármester, a képviselő-testület állandó bizottsága vagy e célra létrehozott külön bizottság folytatja le.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.
III. fejezet
A képviselő-testület működése
6. §.
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester
A képviselők névsorát az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
7. §
(1) A települési képviselők jogait és kötelességeit A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § . (1) –(2) bekezdései tartalmazzák.
(2) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Ennek keretében köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.
(3) A települési képviselő amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén úgy köteles azt írásban vagy ha ez nem lehetséges az azt megelőző napon szóban ( távbeszélőn is ) jelezni.
(4) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka ( betegség, stb) úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.
Kérdés, interpelláció
8. §
(1) A kérdezés a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás.
(2) Az interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely- az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(3) A kérdezés illetve interpellálás joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban illeti meg. Az interpellációt illetve kérdést írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek címezve. Amennyiben a benyújtásra az ülés előtt 2 nappal korábban kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell.
(4) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről.
A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként meghatározhatja.
(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt a testület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.
A képviselő-testület ülései
9. §
(1) A képviselő-testület üléseit általában minden hónap harmadik hetének hétfői napján tartja. Július és augusztus hónapokban ütemterv szerint nem tart ülést, azonban testületi ülés összehívásának szükségessége esetén ettől eltérhet. A képviselő-testület ülésére a polgármester a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal írásos meghívót küld.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A rendkívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.
(3) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:
- interneten küldött üzenettel,
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- egyéb szóbeli meghívással.
(4) Amennyiben az ülést a (3) bekezdésben meghatározott módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását, illetve az ülésen történő megismerésüket..
(4) Az ülések helye: Tiszaszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal tanácskozó terem, azonban a polgármester ill. a képviselő-testület döntése alapján lehetséges ettől eltérő helyszínen való ülésezés (pl. falugyűlés, közmeghallgatás). Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
(5) A képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat, melynek helyét a meghívóban közölni kell.
(6) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. Erről a polgármester gondoskodik.
Az ülések nyilvánossága
10. §.
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével biztosított.
(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben csak akkor kerülhet sor a témának nyílt ülésen történő tárgyalására, ha az ülést megelőzően a polgármesternek az érintett személy(ek) írásban nyilatkozik arról, hogy belegyezik ügye nyilvános ülésen történő tárgyalásába. A nyilatkozatot mindig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet.
Munkaterv
11. §.
(1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv tervezetét minden év január 31-ig illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések időpontját,
- az adott ülésen tárgyalandó témákat,
- az előterjesztő megnevezését.
Meghívó, meghívottak
12. §.
(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket a képviselőknek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket amennyiben indokolt, a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. Ebben az esetben az ülés vezetőjének lehetőséget kell biztosítani az anyag áttanulmányozására.
13. §
A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:
a) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
b) a jegyzőt,
c) kisebbségi önkormányzatok elnökeit,
d) a Polgármesteri Hivatal, jegyző által nevesített, a tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódó munkatársait,
e) akiket az ülés összehívója megjelöl.
Meghívót kell küldeni ( tanácskozási jog biztosítása nélkül ) azon személyeknek, akiket az ülés összehívója megjelöl.
Előterjesztés
14. §.
(1) Előterjesztésnek minősül mindazon a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.
(2) Tájékoztatónak minősül: minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.
(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:
- polgármester,
- települési képviselő,
- jegyző,
- bárki, ha az ügyben történő döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) Az előterjesztést akkor kell benyújtani a képviselő-testületnek döntésre, ha az abban megfogalmazottakból világosan és egyértelműen kitűnik, hogy a beterjesztője mit akar, alkalmas a megfelelő következtetések levonására, a döntés meghozatalára. Az előterjesztés döntésre történő beterjesztését minden esetben meg kell, hogy előzze a jegyző törvényességi véleményének kialakítása.
(4) Az előterjesztést elsősorban írásban kell az ülést megelőzően legalább 15 nappal a polgármesternek címezve benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(5) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalhatóak az alábbi ügyek:
- költségvetést érintő előterjesztés,
- önkormányzati rendelettervezet,
- intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
- helyi népszavazás kiírása,
- munkaterv,
- valamennyi hatósági döntést igénylő ügy,
- szolgáltatási díjakat érintő előterjesztések.
A képviselő-testületi ülések összehívása
15. §.
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Ügyrendi,, Szociális és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időre időtűzéssel, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a Polgármesteri Hivatal hirdetőjére kitűzött írással értesíteni kell.
(5) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a bizottság indítványozza, a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell hogy benyújtsák, a polgármesternek a javasolt időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az időtűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is kell, hogy irányuljon a kérelem.
Hozzászólási jog
16. §
(1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.
(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
17. §.
(1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesternél kell az ülés előtt benyújtani illetve szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig
18. §.
(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(5)Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
A tanácskozás rendjének fenntartása
19. §.
(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:
- figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása
- rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít a teremben
- széksértés megállapítását kezdeményezheti: az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti- ha a bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi-széksértést követ el.
- szünetet rendel el amennyiben a helyzet - a rend helyreállítása érdekében- ezt igényli
(2) A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, a határozatban egyben rendelkezik a rendbírság összegéről is, mely nem haladhatja meg az 5000 forintot.
Jegyzőkönyv-hitelesítő választása
20. §.
(1) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek hitelesítésére egy fő jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. Jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése a képviselő-testület névsora alapján történik, az ABC által meghatározott sorrendben.
(2) A polgármester a soron következő hitelesítő személyét név szerint teszi fel szavazásra, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazásra feltenni csak jelenlévő képviselő nevét lehet, amennyiben nincs jelen az ülésen, úgy a névsorban azt követőt kell feltenni.
(3) A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyveknek - a beküldésre a törvény által előírt határidőben - aláírással történő hitelesítése.
Szavazatok, szavazások
21. §.
(1) A képviselők a szavazásban igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt, illetőleg tartózkodnak.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.
(3) Minősített többség szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntés, népi kezdeményezés tárgyalására
Név szerinti szavazás
22. §.
(1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
Titkos szavazás
23. §.
(1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt.
(2) A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság jelenlévő képviselő tagjai bonyolítják le.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazásra jogosultak és a ténylegesen szavazók számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a megállapított eredményt.
(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.
(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjaival.
Önkormányzati rendeletalkotás
24. §.
(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
- polgármester
- képviselő,
- a képviselő-testület bizottsága,
- civil szervezetek képviselője,
- települési kisebbségi önkormányzatok elnökei,
- jegyző.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be írásban. A kezdeményezést, majd a rendelettervezetet – amennyiben tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be – a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.
(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyző az előkészítés keretében gondoskodik a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről, az esetlegesen beérkezett észrevételek feldolgozásáról, az ágazati jogszabályok által előírt egyeztetések lefolytatásáról, az adminisztrációs munkák elvégzéséről.
(6) A jegyző által elkészített előzetes hatásvizsgálatot és az indoklást is a bizottság elé kell terjeszteni a tervezettel együtt.
(7) Az elkészült, de még el nem fogadott rendelet-tervezeteket amennyiben az állampolgárok széles körét érinti, amennyiben erre a határidők lehetőséget adnak közszemlére kell tenni 30 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tételt a polgármester rendelheti el. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. A megtett észrevételek tárgyában a képviselő-testület dönt.
25. §.
(1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(2) Helyben szokásos módnak minősül:
- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(3) A képviselő-testület által hozott rendeletekről hatálybelépésüket követően az Tiszaszőlős községben megjelenő helyi újságban a lakosságnak tájékoztatást kell adni, illetve biztosítani kell a honlapon történő megjelentetést.
26. §.
A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
27. §.
(1) A képviselő-testület által hozott határozatok:
a) normatív határozatok,
b) önkormányzati hatósági határozatok,
c) egyéb határozatok.
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) A normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel ki kell hirdetni.
A jegyzőkönyv
28. §.
(1) A jegyzőkönyv A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:
- az ülés helyét, idejét,
- napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
-a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
- dátumot, pecsétet.
(2) A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket,
- a rendelet valamit a határozattervezetek egy-egy példányát.
(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőnek is alá kell írnia.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.
(7) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.
(8) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. Az érintettek is kizárólag a jegyzőkönyv őket közvetlenül érintő részébe kaphatnak betekintési jogot.
(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(10) A jegyzőkönyvekről, annak egy részéről illetve más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolat adható ki. A térítési díja megegyezik a Polgármesteri Hivatalban működő fénymásoló szolgáltatás díjaival.
Közérdekű adatok megismerése
29. §.
(1) Önkormányzati ügyet érintő közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet írásban kell a polgármesterhez benyújtani. A kérelmet a polgármester – amennyiben annak teljesítése jogszabályba ütközik – elutasítja vagy 15 napon belül az adatról kért írásos dokumentáció kiadásával teljesíti.
(2) A dokumentáció kiadásáról a Polgármesteri Hivatal iktatórendszerében megjelenő írásos feljegyzést kell készíteni.
(3) Államigazgatási ügyet érintő közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a jegyzőhöz lehet írásban benyújtani. A jegyző az adatról 15 napon belül írásos dokumentáció kiadásával rendelkezik vagy a kérelmet, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, elutasítja.
(4) A dokumentáció kiadásáról a Polgármesteri Hivatal iktatórendszerében megjelenő írásos feljegyzést kell készíteni.
Lakossági fórumok
30. §
Az önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartására az alábbi fórumok hivatottak:
- Falugyűlés,
- Közmeghallgatás.
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg lehetőség szerint a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(5) Falugyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.
31. §.
(1) A képviselő-testület az éves, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást az alábbi, önkormányzati döntések előtt tartja meg:
- helyi adó bevezetése vagy,
- nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés vagy,
- jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés vagy,
- a polgármester által meghatározott egyéb, a lakosság túlnyomó részét érintő döntések.
(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről és az ülésen megválaszolásra kerülő kérdések feltevésének lehetőségéről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte, gyűjtőláda egyidejű kihelyezésével tájékoztatni kell. A meghívó közzétételéről a polgármester gondoskodik. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és az ülés napirendjeiről a lakosságot írásos meghívó minden lakoshoz történő eljuttatásával értesíti az Önkormányzat.
(3) A lakosság a Polgármesteri Hivatal épületében kihelyezett gyűjtőládába adhatja le kérdéseit.
V. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
32. §.
Polgármesteri fogadóóra: minden héten hétfőn 8-12. 00-ig.
(1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,
d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
e) segíti a képviselők munkáját,
f) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,
g) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
(2) A polgármester feladata a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban
a) szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat,
b) beszámoltatja a jegyzőt.
(3) A polgármester a részére jogszabályban megállapított évi rendes szabadságát az általa meghatározott időben jogosult kivenni. Legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon köteles ennek tényét és sürgős esetre szóló elérhetőségét bejelenteni az alpolgármesternek illetve a jegyzőnek. A szabadság-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, aláírására az alpolgármester jogosult.
Az alpolgármester
33. §
(1) Az alpolgármesterek száma 1 fő. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait társadalmi megbízatásban.
(2) Az alpolgármester Polgármesteri Hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg azzal, hogy arra a szabad és ünnepnapokon is sor kerülhet.
(3) Helyettesíti a polgármestert tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén.
A jegyző
34. §.
(1) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületek külön megállapodása alapján kijelölt község jegyzője helyettesíti.
Jegyző fogadóórája: minden héten szerdán: 9. 00- 12. 00-ig
Beruházási tanácsnok
35. § (1) A képviselő-testület, tagjai közül 1 fő tanácsnokot választ megbízásának időtartamára. A tanácsnoki tisztségre adott megbízás visszavonható a megbízás időtartamának lejárta előtt.
(2) A tanácsnok által ellátandó terület az önkormányzat beruházásaival kapcsolatos tevékenységének felügyeletére terjed ki, megnevezése beruházási tanácsnok. A tanácsnok részére képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
(3) A tanácsnok feladatkörét a képviselő-testület az alábbiakban állapítja meg:
a) Kapcsolatot tart fenn az intézményekkel a szükséges felújítási és beruházási feladtok meghatározása érdekében, javaslatait a képviselő-testület elé terjeszti,
b) Javaslatot tesz valamennyi önkormányzati beruházásnál a fontossági sorrendre és ezt a képviselő-testület elé terjeszti,
c) Részt vesz a beruházások terveztetési szakaszában történő véleményezési eljárásban,
d) Részt vesz a Képviselő-testület által jóváhagyott kivitelezési és tervezési beruházások közbeszerzési előkészítésében és lefolytatásában, valamint a nyertes pályázó kiválasztásában,
e) Folyamatosan figyelemmel kíséri a már elindult beruházások műszaki megvalósítását, pénzügyi teljesítését,
f) Részt vesz a beruházások lefolytatása során a koordinációban,
g) Részt vesz a településszerkezeti és településszabályozási tervek készítésében,
h) Részt vesz olyan önkormányzati rendeletek kidolgozásában, mely a település épített és természeti környezetének használatával és átalakításával közvetlen vagy közvetett módon összefügg,
i) Ellenőrzi az önkormányzat lakástámogatási alapjának felhasználását és egyben javaslatot tesz ennek ütemezésére és fontossági sorrendjére,
j) Részt vesz a cél, címzett, és a regionális tanácsok, az európai Unió által kiírt pályázati feltételekhez illő pályázatok kialakításában, ezek rangsorolásában, Képviselő-testület elé történő előterjesztésében,
k) Figyelemmel kíséri a különféle pályázati kiírásokat és ezzel kapcsolatban javaslatot készít a képviselő-testület felé a pályázatok elnyerése érdekében,
VI. Fejezet
Polgármesteri Hivatal
36. §.
(1) A képviselő-testület "Tiszaszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala" elnevezéssel egységes, önálló hivatalt hoz létre.
(2) A jegyző évente egyszer teljes körű beszámolót terjeszt elő a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.
(3) A Polgármesteri Hivatal a rendelet 2. számú függelékét képező ügyrend alapján látja el feladatát.
VII. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
37. §.
A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:
Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság 7 fővel ( összetétele: öt képviselő, két fő nem képviselő tag)
A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak névsorát a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
38. §.
(1) A bizottság a belső működési szabályait – A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(2)A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart
(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választ tagjai közül.
(4) Ha a bizottság (képviselő, illetve nem képviselő) tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, az ülésen kijelölt egy tag, mint hitelesítő és a jegyző írja alá.
(9)A bizottság a tevékenységről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek, illetve minden év februárjában az előző évi munkájáról összefoglaló tájékoztatót készít.
Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság
Pénzügyi feladatai
39. §.
(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési és fejlesztési feladatainak ellátásában
(2) A bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének megállapítására, bérfejlesztésre, jutalmazásra.
(3) Közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:
a) önkormányzat gazdasági programjának meghatározása,
b) éves költségvetési koncepció,
c) éves költségvetési javaslat és végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves, éves beszámoló,
d) éves költségvetés módosítása
e) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet
f) önkormányzati vagyongazdálkodási ügyek
g) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás
h) a bizottság feladatkörét is érintő pályázatok benyújtása
i) azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad a bizottság részére.
Ügyrendi feladatai
40. §.
(1) A bizottság elvégzi a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozat vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.
(3) Véleményezi a hivatali ügyrendet és az ügyfélfogadás rendjét.
(4) A bizottság véleményezése szükséges a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez.
(5) Lefolytatja a 2000. évi XCVI. Tv. szerinti összeférhetetlenségi eljárást
Szociális ügyekhez kapcsolódó feladatai
41. §
(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában.
(2) A bizottság közreműködik az önkormányzati rendeletek tervezeteinek kidolgozásában, a működési területét érintő kérdésekben
A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:
- a szociális intézmények beszámolójának elfogadása,
- a szociális ellátások helyi szabályozása,
- a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozása,
- azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.
(3) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:
- átmeneti segélyt állapít meg,
- dönt a méltányossági lakásfenntartási támogatásról,
- dönt a méltányossági közgyógyellátási igazolvány kiadásáról.
Kulturális ügyekhez kapcsolódó feladatai
42.§
Segíti az oktatási intézmények szervezeteinek működését, figyelemmel kíséri az Önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében
VIII. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése vagyona
Költségvetési koncepció
43. §.
(1) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottsága a beterjesztést megelőzően véleményezi a koncepciót, melyet a beterjesztés előtt legkésőbb 3 nappal köteles a polgármesternek átadni.
(3) A polgármester a bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét a koncepcióhoz csatolja, melyeket a képviselő-testület együttesen tárgyal és hoz határozatot.
(4) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.
Költségvetési rendelet alkotás
Kiegészítő szabályai
44. §.
(1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozó részletes adatokat a költségvetési törvény megjelenését követően a jegyző által meghatározott pénzügyi ügyintéző egyezteti a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, rendelkezésre bocsátja a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetet, melyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testület elé. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez – az Államháztartás működési rendjéről szóló 1998. évi CCXVII. törvény 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött megállapodásnak megfelelően- minden év január 31-ig továbbítja a polgármester részére.
(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a pénzügyi ügyintéző bevonásával egyeztetni és az erről készült írásbeli dokumentációt a polgármester részére benyújtja.
(4) A polgármester a költségvetési szervek vezetőinek írásos anyagát a képviselő-testület bizottsága elé terjeszti a költségvetési rendelettervezethez csatoltan.
Az önkormányzati gazdálkodás
45. §.
(1) A képviselő-testület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Költségvetéséről rendeletet alkot, melynek megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok irányadók.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről továbbá a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról 500 ezer Ft értékhatárig – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett- két testületi ülés között saját hatáskörben döntsön.
(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 500. 000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
XI. fejezet
Záró, hatályba léptető rendelkezések
46.§.
(1) Ez a rendelet 2011. június 1. napján lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról alkotott 4/2007.(IV.12.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 8/2010. (X.12.) önkormányzati rendelet.
1. sz. melléklet Képviselő-testület polgármesterre és bizottságára átruházott hatáskörei
2. sz. melléklet Önkormányzati feladatok társulásos ellátása.
3. sz. melléklet
Függelékek:
- sz. függelék: Képviselő-testület tagjainak névsora
- sz. függelék Polgármesteri Hivatal Ügyrendje
- sz. függelék Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság tagjainak névsora
SZMSZ 1. sz. függelék
Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsora
Kerekes András polgármester
Oláh Vince alpolgármester
Molnár László képviselő
Muliterné Bertók Gyöngyi képviselő
Leviczki Elemér képviselő
Soltész András képviselő
Szabóné Szegedi Edit képviselő
Tiszaszőlős, 2011. június 1.
(: Kerekes András :) (: Debrődiné Zoboki Magdolna :)
polgármester jegyző
SZMSZ 2. sz. függelék
Tiszaszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje
Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje
A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bek.-e alapján az önkormányzat megalkotta 4/2007. (IV.12.) rendeletét a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ).
Az SZMSZ-ben a képviselő-testület az Ötv. 38. §-ában meghatározott feladatok ellátására létrehozta a hivatalát és az alábbiak szerint határozta meg annak belső szervezetét, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét:
I. A Polgármesteri Hivatal jogállása
1. A képviselő-testület hivatalának megnevezése
A képviselő-testület hivatalának megnevezése:
Tiszaszőlős Község Önkormányzatának
Polgármesteri Hivatala.
A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5244. Tiszaszőlős, Fő út 21.
2. A Polgármesteri Hivatal jogállása
A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület végrehajtó szerve, helyi önkormányzati költségvetési szerv, önálló jogi személy.
3. A Polgármesteri Hivatal gazdálkodása:
A Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket, beruházási kiadásokat az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
4. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése
A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésében külön szervezeti – osztályok, csoportok – tagolást nem alkalmaz a Képviselő-testület, a hivatal egységes munkaszervezetben látja el feladatát.
II. A Polgármesteri Hivatal irányítása, vezetése, működése
1. A Hivatal irányítása
A polgármester a képviselő-testület döntései szerint, illetve saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt.
A polgármester - a jegyző javaslatai figyelembevételével - meghatározza a Hivatal feladatait:
- az önkormányzat munkájának szervezésével,
- a döntések előkészítésével és
- végrehajtásával kapcsolatban.
A polgármester - szintén a jegyző javaslatára - előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Hivatal
- belső szervezeti tagozódásának,
- munkarendjének, valamint
- ügyfélfogadási rendjének meghatározására, illetve módosítására.
A polgármester irányítói jogkörében:
- a jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a Hivatal önkormányzati munkához kapcsolódó
- döntés előkészítési,
- végrehajtási feladatait;
- tájékozódik, illetve figyelemmel kíséri az önkormányzati munkához kapcsolódó hivatali tevékenység végrehajtását,
- javaslatot tesz a teljesítménykövetelmények alapjául szolgáló teljesítménycélok meghatározására,
- tájékozódik a Hivatal általános ügyintézési helyzetéről, minőségéről,
- az egyes munkáltatói jogok
- esetében gyakorolja az alpolgármester, illetve a jegyző vonatkozásában,
- esetében egyetértési jogot gyakorol a köztisztviselőkkel kapcsolatban (Pl.: kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonás, illetmény megállapítás, jutalmazás),
2. A Hivatal vezetése
A jegyző
- vezeti a Polgármesteri Hivatalt,
- megszervezi a Hivatal munkáját.
A jegyző a polgármester, valamint a vezető megbízatású köztisztviselők részvételével
- havonta, illetve
- adott feladat ellátásához kapcsolódóan (pl.: választás lebonyolítása, leltározási feladatok, stb.), szükség szerint értekezletet tart, meghatározza a munkavégzés fő irányait.
A polgármester és a jegyző a Hivatal dolgozói részére a havi értekezlet mellett szükség szerint tart munkaértekezletet.
A jegyzőt a képviselő-testület által megbízott helyettes jegyző helyettesíti. Helyettesítése során a jegyzői feladatokat teljes körűen ellátja.
A jegyző hivatal vezetési feladatai:
- gyakorolja a munkáltatói jogköröket,
- megszervezi a Hivatal munkáját, a szervezésbe bevonja a köztisztviselőket,
- egyes tevékenységek, feladatok vonatkozásában meghatározza az egyes csoportok, illetve személyek által ellátandó feladatok
- körét,
- határidejét,
- felelősöket,
- valamint a belső kontroll rendszert;
- ellátja a köztisztviselők továbbképzésével kapcsolatos szervezési, irányítási feladatokat, gondoskodik a megfelelő szakmai jártasság biztosításához szükséges feltételek biztosításáról,
- a hivatal működéséhez szükséges területekre vonatkozóan belső szabályzatokat, utasításokat ad ki, valamint rendszeresen karbantartja azokat, illetve ellenőrzi azok megtartását,
- gondoskodik a munka megfelelő színvonalának biztosításáról, ennek érdekében
- a munkaköri leírásokat évente felülvizsgálja,
- a képviselő-testület által kitűzött célok alapján meghatározza az adott évre
vonatkozó teljesítménykövetelményeket,
- elvégzi a teljesítményértékelést.
3. A munkáltatói jogok gyakorlása
3.1. A jegyző feletti munkáltatói jogok gyakorlása
A jegyzőt - pályázat útján - a képviselő-testület nevezi ki.
A jegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
3.2. A megbízott jegyző feletti munkáltató jogok gyakorlása
A megbízott jegyzőt a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a képviselő-testület nevezi ki.
A jegyző akadályoztatása esetén helyettesítéséről a képviselő-testület gondoskodik.
3.3. Köztisztviselők – bele nem értve a jegyzőt – feletti munkáltató jogok gyakorlása
A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében.
A polgármester egyetértése szükséges:
- a kinevezéshez,
- felmentéshez,
- jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben.
A polgármester egyeztetését igénylő munkáltatói jogokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
4. Munkaköri leírások
A Hivatal köztisztviselői a jegyző által meghatározott munkaköri leírás szerint látják el feladatukat.
A munkaköri leírás összeállítása, folyamatos karbantartása a jegyző feladata.
A munkaköri leírásban meghatározásra kerül az ellátandó feladatokon kívül a munkakörrel kapcsolatos
- felelősségi kör,
- ellenőrzési tevékenység.
Az aktuális munkaköri leírásokat munkakörönként jelen Ügyrend mellékleteiként kell kezelni.
5. A Polgármesteri Hivatal működése
5.1. A munkarend
A Hivatal dolgozóinak munkarendje
- hétfőtől csütörtökig 730-16 00 óráig,
- pénteken 730-14 óráig tart, amely magában foglalja a munkaközi szünetet is (időtartama: 30 perc).
Túlmunka végzése esetén a túlmunkát a jegyző, a túlmunkával arányos szabadidő kivételét a jegyző engedélyezi.
5.2. Az ügyfélfogadás rendje
5.2.1. A Hivatal ügyfélfogadási rendje:
|
Napok |
|
|
|
Hétfő |
8-12 |
13-16 |
|
Kedd |
nincs |
nincs |
|
Szerda |
8-12 |
13-16 |
|
Csütörtök |
8-12 |
nincs |
|
Péntek |
8-12 |
nincs |
5.2.2. A polgármester ügyfélfogadási rendje
Szerda: 8-12
5.2.3. A jegyző ügyfélfogadási rendje:
|
Szerda: 09-12 |
5.2.4. Az ügyfélfogadás speciális szabályai
A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor fogadni kell.
Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel. Ennek elbírálására a jegyző, illetve a jegyző távollétében az érintett ügyintéző jogosult.
6. A helyettesítés szabályozása
A jegyzőt a megbízott jegyző helyettesíti – a mellékletben meghatározott hatáskörök tekintetében.
Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
7. Ügyiratkezelés, ügyintézés
A Hivatal ügyiratkezelésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési szabályzat határozza meg.
Az ügyintézés során az igazgatási jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.
8. Kiadmányozási rend
A Hivatal kiadmányozási rendjét külön szabályzat határozza meg.
9. A pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlása
A Hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait a szerv gazdálkodási előírásait tartalmazó számviteli szabályzatgyűjtemény - külön utasítás formájában - tartalmazza.
10. A Hivatal és a Képviselő-testület kapcsolata
A Polgármesteri Hivatal képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
A Hivatalnak gondoskodni kell a képviselő-testületi ülések:
- meghívóinak,
- előterjesztéseinek,
- jegyzőkönyveinek elkészítéséről, valamint
- a döntések végrehajtásáról.
Az előterjesztések elkésztési, illetve döntés-előkészítési munkáiban a jegyző utasítása alapján a Polgármesteri Hivatal valamennyi dolgozója köteles közreműködni.
A testületi előterjesztések előadója a polgármester, illetve a jegyző, egyéb előterjesztések előadója az ügyben érintett köztisztviselő is lehet.
11. A köztisztviselők szakmai képzése
A Hivatal köztisztviselőinek szakmai képzését a jegyző szervezi és ellenőrzi.
12. Bélyegzők
A hivatalos bélyegző szükséglet felméréséről, majd igény esetén a megrendeléséről a jegyző gondoskodik.
A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevő nyilatkozatot ír alá.
Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A vezető köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni.
Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé váló bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni.
Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles.
A jegyzőnek gondoskodnia kell arról, hogy a hivatalos bélyegzők megfeleljenek a szerv hivatalos adataival (név, székhely stb.).
13. Kulcsok
Az egyes épületek, helyiségek, egyéb zárható eszközök kulccsal történő zárásának szükségessége alapján a kulcsszükségletet a jegyző határozza meg.
A kulcsokat a kulcskezelők a kulcsnyilvántartás alapján kezelhetik.
A kulcskezelést a kulcskezelésre vonatkozó belső szabályozás szerint kell végezni.
14. A köztisztviselők jogállása, munkavégzése, jutalmazása és egyéb juttatásai
A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek jogállásáról, munkavégzéséről, jutalmazásáról és egyéb juttatásairól önkormányzati rendelet rendelkezik. A rendelet figyelembevételével a jegyző a területre vonatkozóan külön belső szabályzatot ad ki.
III. A Polgármesteri Hivatal feladatai
A Polgármesteri Hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg.
A Hivatal feladata általánosan:
- a képviselő-testület és a bizottságok működésével, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységével kapcsolatos meghatározott feladatok ellátása,
- a helyi képviselők és az országgyűlési képviselők munkájának segítése,
- a társadalmi szervekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés.
A Hivatal feladatellátása során az egyes tevékenységeket a köztisztviselők a munkaköri leírásuk alapján végzik.
A köztisztviselők feladatai:
- felelősek a munkakörükért, annak szakirányú, jogszerű elvégzéséért,
- felelősek a feladatkörükbe tartozó, illetve esetenként rájuk bízott feladatok előkészítéséért és határidőben való végrehajtásáért,
- gyakorolja a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot,
- előkészítik a feladatköréhez tartozó testületi előterjesztéseket, részt vesznek a képviselő-testület és a bizottság ülésén a feladatkörüket érintő ügyekben,
- a feladatköre érintettsége esetén közreműködik az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében,
- szükség szerint beszámolnak a feladatkörükben ellátott munkaterületről,
- felelősek a hivatali szervezeten belül az egymás közötti folyamatos tájékoztatásért, információáramlásért, az egységes Hivatal munkáját elősegítő, az együttműködését biztosító kapcsolattartásért.
A hivatal által ellátandó, jogszabályok alapján meghatározott főbb feladat- és hatáskör csoportokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
IV. Kiadmányozás
A kiadmányozás rendjéről külön dokumentumban kell rendelkezni, melyet az SZMSZ – így értelemszerűen jelen ügyrend - mellékleteként kell kezelni.
V. Záró rendelkezések
1. Hatályba lépés
A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 2011. június 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a kérdést szabályozó korábbi intézkedések hatályukat vesztik.
2. Az ügyrend megismertetése, naprakészsége
A jegyző köteles gondoskodni az Ügyrend naprakész állapotáról és arról, hogy az Ügyrendet megismerjék a Hivatal köztisztviselői.
3. A jegyző által elkészítendő belső szabályok
A jegyző köteles elkészíteni különösen a következő belső szabályzatokat, utasításokat:
- iratkezelési szabályzat,
- informatikai szabályzat,
- bélyegzőhasználati és kulcskezelési szabályzat,
- pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok,
- adatvédelmi szabályzatok.
4. Mellékletek
Az Ügyrend mellékletei:
- 1. sz. melléklet: A polgármester egyetértési joga tartalmának meghatározásáról
a munkáltatói jogok tekintetében
- 2. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal által ellátandó főbb feladat- és hatáskör
csoportok
- 3. sz. melléklet: Polgármesteri Hivatal hivatali szervezetének vagyonnyilatkozat
tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek jegyzéke az 1992. évi XXIII. tv. 22/A.
§ (8) bekezdésben megnevezett munkakörökön túl az e)-h) pontok alapján.
- 4. sz. melléklet a Polgármesteri Hivatal képzettségi pótlékra jogosító munkakö-
reinek jegyzéke az 1992. évi XIII. tv. 48./A § (3) bekezdés alapján.
- 5.-10. sz. melléklet: Munkaköri leírások
1. számú melléklet
A polgármester egyetértési joga tartalmának meghatározásáról
a munkáltatói jogok tekintetében
A polgármester az egyes, jegyző által gyakorolt munkáltatói jogok vonatkozásában az egyetértési jogát a következők szerint kívánja gyakorolni:
|
A joggyakorlás köre, azaz az egyes munkáltatói jog megnevezése, illetve jogon belüli körülmény |
A joggyakorlással érintettek (munkakör, személy megadása) |
|
Kinevezés – határozott idejű |
Minden köztisztviselő |
|
Felmentés – |
Minden köztisztviselő |
|
Jutalmazás – (minden összeg /személy értékhatár felett) |
Minden köztisztviselő |
SZMSZ 3. sz. függelék
Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság tagjainak névsora
Szabóné Szegedi Edit Bizottság elnöke
Muliterné Bertók Gyöngyi Bizottság tagja
Leviczki Elemér Bizottság tagja
Soltész András Bizottság tagja
Anginé Szőnyi Eszter Bizottság külsős tagja
Ökrösné Fekete Klaudia Bizottság külsős tagja
Péntek Ferencné Bizottság külsős tagja
Tiszaszőlős, 2011. június 1.
SZMSZ. 1. számú melléklete
I. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. §-a alapján a település polgármesterére átruházott feladat és hatáskör:
1./ Dönt a normatív lakásfenntartási támogatási kérelmekről.
2./ Dönt a temetési segélykérelmekről.
3./ Dönt a köztemetés elrendeléséről.
II. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. §-a alapján a Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottságra átruházott feladat és hatáskör:
1./ Dönt az a felnőtt korú lakosok és a kiskorúak érdekében benyújtott átmeneti segélykérelmekről.
2./ Dönt a méltányossági lakásfenntartási támogatási kérelmekről.
3./ Dönt a természetbeni élelmiszersegélyek elosztásáról.
p>
