1. § (1) E rendelet hatálya Sármellék közigazgatási területén belül az 1. mellékletekben lehatárolt, a repülőtér és környezetére, valamint az M76-os gyorsforgalmi út és a repülőteret feltáró bekötő út által érintett területeken megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, területrendeltetésére terjed ki.

(2) A rendelet mellékletei a következők:

(3) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazása során

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni.

(3) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelel.

(4) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár. Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területét.

(5) Szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembe vétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva, legfeljebb 1 méterrel módosítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal, az eltérést a kialakult állapot indokolja és a létrejövő közterület út- és közműépítmények helyigényének megfelel.

(6) Az általános mezőgazdasági, a védelmi és gazdasági erdő övezetekben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új kiszolgáló út minimális szélessége 8 m.

(7) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, közműépítmény kivételével számára önálló telek nem alakítható ki.

(2) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül közlekedési építmények, utcabútorok, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető.

5. § A szabályozási terven jelölt régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályokat kell betartani.

6. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó, pufferterület – területén területet felhasználni a Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény, ezen belül az országos területrendezési tervről szóló és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló előírások szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A tájképvédelmi terület országos övezetében és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetében a természeti-táji környezet védelme érdekében a területen elhelyezésre kerülő épületek tájba illeszkedését a településképi eljárás során látványtervvel kell igazolni. A tájképvédelmi terület országos övezetében és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.

(4) A tavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi anyag, vagy egyéb szennyező anyag vízbe juttatása tilos. A partvonal mentén hulladék lerakása – akár csak átmenetileg is tilos.

(5) A helyi védelem alatt álló természeti értékek védelméről a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

7. § (1) Kármentesítési monitoring infrastruktúra fenntartása érdekében - a vonatkozó környezetvédelmi határozatban foglaltaknak megfelelően - a kármentesítési monitoring kúttal érintett területekre tervezendő épületeket, létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a kármentesítési tevékenységet ne zavarja, akadályozza.

(2) Zajvédelmi szempontból a gazdasági területen tervezett létesítményeket úgy kell megvalósítani, hogy üzemelésük során a rájuk vonatkozó zajkibocsátási határértékek betarthatóak legyenek.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.

(4) Nem végezhető olyan tevékenység, amely közvetlenül, vagy közvetve az emberi egészségre káros hatást fejt ki, illetve a környezetre (talajra, vízre, levegőre) nézve határértéket meghaladó terhelést okoz.

(5) Fokozott figyelemmel kell lenni a hulladék képződés (települési folyékony- és szilárd-, továbbá a veszélyes hulladék) megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének csökkentésére, a jogszabályban előírt hulladékgyűjtés és -tárolás betartására.

(6) A köz- és magánterületeket a közegészségügyi jogszabályi előírásoknak és a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani és használni.

8. § (1) Az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően magasabb szintű jogszabály szerinti előírások szerint szabad hasznosítani.

(2) A Zala folyó hullámterén, vízfolyás, továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni csak a magasabb szintű jogszabályban foglaltak szerint lehet.

9. § Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve ha az műszaki okokból indokolt. A földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

10. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

11. § (1) Meglévő és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését és üzembe helyezését követő legkésőbb 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvíz szikkasztása a település területén tilos.

(4) A település területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése.

(5) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(6) Fejlesztési területen, új beépítésre szánt övezetben elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

12. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók alatti átereszek minimális mérete D400mm lehet. Közlekedési létesítménnyel (szilárd burkolatú úttal, kerékpárúttal, földúttal) való keresztezés esetén a minimális áteresz átmérő D600 mm.

(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak a magasabb szintű jogszabályban előírt minőségű csapadékvizek vezethetők.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

(4) Új építés és bővítés esetén a telekről származó csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

(5) A terepszint alatti épületrészek felszíni vizek elöntése elleni védelmét megfelelő műszaki megoldás kialakításával kell biztosítani. A védelmi rendszerek üzemeltetése, karbantartása az ingatlantulajdonos feladata.

(6) A szabályozási terven a rendezetlen vízelvezetés meglévő mederben vonalával jelölt, nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése (pl. új nyomvonalra), zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.

(7) A zárt csapadékvíz-elvezető rendszerhez történő csatlakozás előtt a nyílt árkon megfelelően méretezett hordalékfogó kialakítása szükséges.

(8) Felszíni vízelvezető árkokat csak részletes hidrológiai vizsgálat után lehet megszüntetni, mely kiterjed a befogadó vízelvezető-rendszer vízgyűjtőjére.

13. § (1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén,

(2) A telek be nem építhető részén új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni nem lehet.

(3) A csarnok elhelyezését korlátozó határvonal és a 76. számú főút közötti területen, valamint a 76. számú főúttól északkeletre eső területeken csarnok nem helyezhető el.

14. § (1) Az előkert területén a repülőtér közlekedési övezetében (Köi), a különleges beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztés (Kb-kf) övezetében, az egyéb ipari gazdasági (Gip), kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) és a különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetben porta és kapu építmény elhelyezhető.

(2) Építési övezetben a hátsókert területén elhelyezhető épület a telekhatároktól számított 1,5 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A hátsókert irányába lévő, szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

15. § (1) Terepszint alatti építmény az oldalkert kivételével az építési hely területén kívül is létesíthető, ahol

(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.

16. § (1) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje, a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan, felfelé vagy lefelé legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.

(2) Támfal kialakítása során a közlekedési létesítményekhez épített támfal kivételével a természetes terepszint legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg, de a támfal magassága mellvéddel együtt sem haladhatja meg a 2,5 m-t.

17. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 3. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Egy ingatlanon több állattartó építmény esetén a férőhelyszámot összeadva kell a védendő épülettől a 3. melléklet szerinti előírt távolságot meghatározni.

(3) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 3. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(4) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására.

(5) Az állattartó létesítmények a 3. mellékletben meghatározott, az állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos normatív szabályozás szerint helyezhetők el.

18. § A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Sármellék Község területe az III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

19. § (1) A település közigazgatási területén belül található gyorsforgalmú utak, valamint az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt úttengelytől számított 100-100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott előírások alkalmazandók.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A nem közterületen haladó vízvezetékek, szennyvíz-nyomóvezetékek esetében a magasabb szintű jogszabály szerinti védősáv biztosítása szükséges. A védősáv területére a magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(4) A közlekedési és közműterület kivételével meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A közlekedési és közműterület kivételével gázvezetékek nyomvonalára a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(6) A szennyvíziszap lerakó telep szabályozási tervben jelölt telekhatártól számított 300 méteres védőtávolságán belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhető el, kivéve a telepítésre kerülő, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

20. § Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást a telek szabályozási terv szerinti rendeltetésének megfelelő hasznosítása esetén biztosítani kell.

21. § Az szabályozási terv szerinti terület

22. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, mely rendeltetések között kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szállás épület is elhelyezhető. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezhető. Önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területek Gksz jelű övezetként jelöltek, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(3) A csarnok elhelyezésének korlátozásával érintett területen csarnok nem helyezhető el.

(4) Az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

23. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló egyéb ipari terület, amely gazdasági célú, elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb ipari gazdasági területek Gip-1 és Gip-2 jelű övezetként jelöltek, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(3) A csarnok elhelyezésének korlátozásával érintett területen csarnok nem helyezhető el.

(4) A Gip-1 jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

(5) A Gip-2 jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

24. § (1) A „Kmü” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi övezet, ahol

(2) A „Kmü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezet telkein az építési használat megengedett határértékeit és a telekalakítás szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

25. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, továbbá a közmű és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közműterületek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet tájépítészeti, kertészeti tervek szerint a közművek figyelembe vételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(3) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett lehetséges.

(4) A közlekedési és közműterületeken az építési használat megengedett határértékeire és a telekalakítás szabályaira vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

26. § (1) A „Köu” jelű közúti közlekedési és közműövezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló

(2) A „Köu” jelű közúti közlekedési és közmű övezetében az utak és közművek építményeit az utak közlekedési szerepkörétől és a rendelkezésre álló területtől függően az 4. melléklet szerinti mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani.

(3) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 4. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.

27. § (1) A „Köl” jelű légi közlekedési övezet a repülőtér és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A „Köl” jelű légi közlekedési övezet területén elhelyezhető

28. § (1) Az erdőterületek rendeltetésük szerint „Ev” jelű védelmi-, és „Eg” jelű gazdasági erdő övezetekre tagozódnak.

(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetben közmű és út építményei, erdei kilátó, valamint magasles kivételével egyéb építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, kilátó valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(4) Az „Ev” és az „Eg” jelű erdőövezetek telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai e rendelet 2. mellékletében kerül meghatározásra.

29. § (1) Az általános mezőgazdasági terület „Má-1”, „Má-2”, és „Má-3” jelű általános mezőgazdasági övezetekre tagozódik.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben - az Má-2 jelű övezetben elhelyezkedő szántó művelési ágú területek kivételével - a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az általános mezőgazdasági övezetekben

(4) Az általános mezőgazdasági övezetekben csak a legalább 80%-ban művelt telek esetében lehet építményt elhelyezni. A művelt telken a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építményt elhelyezni.

(5) Az általános mezőgazdasági övezetek területén

(6) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetek területén birtokközpont legalább 50 ha összterületű, a településen vagy a szomszédos településeken legfeljebb 50%-ban elhelyezkedő, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktesten alakítható ki. A birtokközpont telkén a mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény, a tulajdonos számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.

(7) A mezőgazdasági birtoktesten a (6) bekezdés szerinti birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki.

(8) Az Má-2 és az Má-3 jelű övezet területén birtokközpont nem létesíthető.

(9) Az Má-2 jelű övezet területén elhelyezkedő szántó művelési ágú területeken kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el, valamint 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony kivételével – nem létesíthető.

(10) „Má-1”, „Má-2”, és „Má-3” jelű általános mezőgazdasági övezetek telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai e rendelet 2. mellékletében kerülnek meghatározásra.

30. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási övezetbe tartoznak az önálló telekkel rendelkező és a szabályozási tervben kiszabályozott árkok, vízfolyások, árvízvédelmi töltések területei, a víztornyok, víztározók, vízműkutak telkei.

(2) A „V” jelű vízgazdálkodási övezetben csak a vízi, közlekedési és közműépítmények helyezhetők el.

(3) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre a magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírásokat be kell tartani. A vizek és közcélú vízilétesítmények – ezen belül a vízkárelhárítási létesítmények – fenntartási feladatainak meghatározásánál a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § (1) A természetközeli terület a mocsarak, nádasok területe.

(2) A „Tk” jelű természetközeli övezetek területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.

32. § (1) A különleges kutatás-fejlesztési beépítésre nem szánt „Kb-kf” jelű övezetben a kutatás fejlesztéshez tartozó építmények, és e rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A „Kb-kf” jelű övezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

33. § (1) A különleges szennyvíziszap-tározó beépítésre nem szánt „Kb-sz” jelű övezetben a rendeltetéséhez tartozó és az azt kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható.

(2) A „Kb-sz” jelű övezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

34. § (1) Jelen rendelet csak az 1-5. számú melléklet szerinti szabályozási tervvel együtt értelmezhető és használandó.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

36. § Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.