Hulladék gyűjtésének, szállításának, közvetítésének és kereskedelmének engedélyezése:
Jogszabályok:
- a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
- a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
- a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) rendelet
- a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
- az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet
- a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet
- a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet
- a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
- a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
- a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet
- a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet
- a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet
Hulladék gyűjtésének, szállításának, közvetítésének és kereskedelmének engedélyezési eljárása:
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 17., 35., 36., 38. és 41. pontjai alapján:
„17. gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;
35. kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
36. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is
38. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet – az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve -, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;
41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;”
A Ht. 12. § (2) bekezdése alapján:
„(2) A gyűjtő – a (2a) bekezdésben és a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.”
A Ht. 13. § (1) és (2) bekezdése szerint:
„(1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.
(2) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.”
A Ht. 14. § (1) bekezdése szerint:
„Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha
a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint
b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.”
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 10. § g) pontja alapján:
„a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki,”
Amennyiben a szállítási, gyűjtési, kereskedelmi, közvetítői tevékenység kizárólag egy kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki, a telephely szerint területileg illetékes kormányhivatal jár el környezetvédelmi hatóságként. Több kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét érintő illetékességi területére kiterjedő szállítási, gyűjtési, kereskedelmi, közvetítői tevékenység esetén az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) az illetékes környezetvédelmi hatóság.
Hulladékkezelési (hasznosítás, ártalmatlanítás, előkezelés) tevékenység esetén minden esetben a területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya jár el.
A Ht. 12. § (2) bekezdése alapján gyűjtési tevékenység – a (2a) bekezdésben és a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – kizárólag gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.
Amennyiben a közvetítés, kereskedelem tárgyát képező hulladék fizikailag a közvetítő, kereskedő birtokába kerül, a tevékenység – a Ht. 13. § (2) bekezdése szerint – csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.
Hulladékszállítás a Ht. 14. § (1) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.
A hulladék szállításának, közvetítésének, kereskedelmének és gyűjtésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) 6-7. és 10. §-ai tartalmazzák.
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a alapján:
„(1) A gyűjtési, szállítási, közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet 1 darab nyomtatott és 1 darab elektronikus adathordozóra rögzített példányban a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani.
(2) Az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem tartalmának nyomtatott példánnyal való megegyezőségéről a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.”
A Főfelügyelőség pénzügyi eszközök vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó igazolásként bankgaranciát (ahol a Főfelügyelőség a kedvezményezett és az engedély teljes időtartamára vagy határozatlan időre szól), vagy számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § szerinti pozitív egyenleget mutató 2014. évi beszámolót fogad el.
A hulladékgazdálkodási tevékenységbe bevonni kívánt hulladékokat a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 1. számú melléklete szerinti 6 számjegyű azonosító kódonként, tonnában kifejezve szükséges megadni. Szállítási tevékenység esetén a szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozó hulladékmennyiséget külön-külön megadva fel kell tüntetni. A szállítási engedélykérelemben kérelmezett hulladékmennyiségre vonatkozó szállítási kapacitást számításokkal szükséges igazolni.
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés n) pontjában, valamint 11. §-ban szereplő nyilatkozatot kérelmező és kérelmező vezető tisztségviselője nevében is meg kell tenni.
Szállítási engedélykérelem mellékleteként személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételek igazolásaként csatolni kell a gépjárművezetők vezetői engedélyeinek, a szállítójárművek érvényes forgalmi engedélyeinek, továbbá az üzemorvossal kötött (foglalkozás-egészségügyi) szerződés másolatát. Amennyiben kérelmező bérli vagy lízingeli a gépjárműveket, úgy a bérleti vagy lízingszerződés másolatát is csatolni kell.
A tervezett tevékenységgel érintett telephely vonatkozásában be kell nyújtani az önkormányzat által kiadott bejelentés-köteles tevékenység nyilvántartásba vételéről szóló dokumentum, vagy telepengedély másolatát:
A hulladékgazdálkodási tevékenység során igénybe vett gépjárművek tárolására vonatkozóan a telephely vonatkozásában a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet) 1. melléklet 21., 66., vagy 70. pontjaira vonatkozó bejelentés-köteles tevékenység nyilvántartásba vételéről szóló dokumentum másolatát szükséges benyújtani a Főfelügyelőség részére.
Abban az esetben, ha a telephelyen kizárólag az üres gépjárművek tárolása történik, elfogadható még az illetékes önkormányzat által kiadott hatósági bizonyítvány másolata, hogy a telephelyen a (3,5 tonna feletti) gépjárművek tárolása engedélyezett.
Amennyiben a kérelmező telephelyére bekerülnek a hulladékok, az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 2. melléklet 67. illetve 68. pontjaira vonatkozó telepengedély másolatát szükséges benyújtani.
A Főfelügyelőség elfogadja továbbá a korábbi, telepengedélyezésre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott, hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó dokumentumokat is.
Nem kell telepengedélyt benyújtania annak, aki rendelkezik az adott telephelyre vonatkozó fémkereskedelmi, (a tevékenységre vonatkozó) működési engedéllyel, valamint egységes környezethasználati engedéllyel a kérelmezett hulladékokra vonatkozóan. Ebben az esetben a telepengedélyt kiváltó dokumentumot csatolni kell az engedélykérelemhez.
A kérelmező által benyújtott környezetvédelmi biztosításnak ki kell terjednie a kérelmezett hulladékgazdálkodási tevékenységre.
A Ht. 82/A. § alapján:
(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat – kivéve a közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik -, a tárgyév február 28-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedését vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.
[…]
(3) A felügyeleti díj mértéke
a) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 40 000 forint,
b) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 25 000 forint.
A Ht. 2. § (1) bekezdés 37. pontja alapján:
„közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;”
Fenti jogszabályhelyek alapján, amennyiben engedélyes maradéktalanul megfelel a közszolgáltatóval szemben, a jogszabály által támasztott követelményeknek, abban az esetben közszolgáltatónak nem szükséges a Ht. 82/A. §-ában meghatározott felügyeleti díjat fizetnie.
A Főfelügyelőség által kiadott határozatok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 73/A. § (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése alapján a közléssel (a kérelmező általi átvétellel) jogerősek.
Tárolás:
A Ht. 2. § (1) bekezdés 42. pontjában foglaltak szerint:
„tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő, valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a 2. melléklet szerinti D12 ártalmatlanítási műveletet;”
Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdésének 8. pontjában foglaltak szerint:
„hulladéktároló hely: olyan, e rendeletben meghatározott műszaki kialakítással rendelkező terület vagy építmény, amely a gyűjtő, a kereskedő vagy a hulladékkezelő által átvett, illetve összegyűjtött hulladék hasznosításig vagy ártalmatlanításig történő tárolására szolgál, ideértve a Ht. 2. mellékletének D12 ártalmatlanítási műveletét is;”
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 19. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint:
„(1) Aki hulladékot tárol, a tárolást – a hulladékgyűjtő udvar kivételével – hulladéktároló helyen végzi.
(2) Hulladéktároló hely kizárólag a hulladékgazdálkodási engedély tárolásra vonatkozó előírásai szerint üzemeltethető.”
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdésében foglaltak szerint:
„A hulladéktároló hely üzemeltetője a hulladéktároló hely részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolja. A hulladéktároló hely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.”
Tekintettel a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésében, valamint 21. § (4) bekezdésében foglaltakra, a Főfelügyelőség előtt indult hulladékgazdálkodási engedély kiadására vonatkozó eljárás feltétele a területileg illetékes kormányhivatal által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat, mivel a Főfelügyelőség által kiadásra kerülő hulladékgazdálkodási engedélyben foglalt előírások nem lehetnek ellentétesek a kormányhivatal által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat előírásaival.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. § (5), (6) bekezdéseiben foglaltak szerint:
„(5) A hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatában legalább
a) az adminisztrációra (a hulladék tárolásra történő elhelyezésének és elszállításának rendjére);
b) a hulladék tárolásra történő elhelyezéséért és felügyeletéért felelős személyre;
c) az egy időben maximálisan tárolható hulladék mennyiségére;
d) a hulladék mennyiségének nyilvántartására (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);
e) a hulladéktároló hely műszaki állapotának, a hulladék biztonságos tárolásának ellenőrzésére, az ellenőrzés megállapításaira, és a megállapítások alapján hozott intézkedésekre;
f) az üzemnapló vezetésére;
g) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire; valamint h) a tűzvédelmi szabályok betartására
vonatkozó előírásokat kell meghatározni.
(6) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.”
A Főfelügyelőségre beadott gyűjtési és kereskedelmi engedélykérelmek esetén, amennyiben a tárolási tevékenységet a kérelmező más (a területileg illetékes kormányhivatal által kiadott, tárolási tevékenységre felhatalmazó hulladékgazdálkodási) engedély alapján kívánja végezni, úgy nyilatkoznia kell erről. Amennyiben a Főfelügyelőség engedélye alapján kívánja a tárolási tevékenységet végezni, meg kell küldeni a Főfelügyelőség részére a területileg illetékes kormányhivatal által igazoltan jóváhagyott, a telephelyen tárolásra használni kívánt hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát, valamint be kell mutatni a hulladéktároló hely műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, azok állapotát, minőségét és felszereltségét igazoló dokumentumokat, a hulladék telephelyen történő tárolásának módját és körülményeire vonatkozó adatokat, információkat.
KÜJ, KTJ számok:
A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet) 1. § a) és b) pontjai alapján:
„a) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ): természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata;
b) környezetvédelmi területi jel (KTJ): környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító adata;”
A 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. §-a alapján:
„(1) Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat az ügyfél környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás, továbbá az OKIR-ral kapcsolatos környezetvédelmi adatszolgáltatás során való azonosítására szolgál.
(2) Az egyedi környezetvédelmi azonosító adatot a hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus úton benyújtott kérelemre hozza létre. Egyedi környezetvédelmi azonosító adat hiányában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem nem nyújtható be, továbbá környezetvédelmi adatszolgáltatás nem teljesíthető.”
A 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 3. §-a alapján:
„(1) Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozása az alábbi szerveknél kezdeményezhető, illetve azokat az alábbi szervek hozzák létre:
a) a KÜJ azonosítót az a környezetvédelmi hatóság, illetve az a vízvédelmi hatóság hozza létre, amelyhez az ügyfél kérelmével fordul;
b) ha a KÜJ azonosítóval már rendelkező ügyfél KTJ azonosító(ka)t, vagy a KÜJ azonosítóval még nem rendelkező ügyfél a KÜJ azonosító mellett KTJ azonosító(ka)t is igényel, az azonosítók létrehozását az objektum(ok) jellemző pontja szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnál, illetve vízvédelmi hatóságnál kell kezdeményezni.”
Ügyintézési határidők, eljárási díjak:
Fenti eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőket a Ht. 79. § (8) bekezdése állapítja meg, amely alapján:
„A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.”
A Ket. 33. § (3) bekezdése szerint:
„Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.”
A Ket. 33. § (8) bekezdése szerint:
„A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.”
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 2. § (1) bekezdése szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a DíjR. 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott eljárásokért.
A DíjR. 1. melléklete alapján:
4.1. Hulladékkereskedelmi, -közvetítői vagy szállítási tevékenység engedélyezése: 120 000,-
4.2. Hulladékkereskedelmi, -közvetítői és szállítási tevékenységből két tevékenység együttes engedélyezése: 140 000,-
4.3. Hulladékkereskedelmi, -közvetítői és szállítási tevékenység együttes engedélyezése: 160 000,-
4.5. Hulladékgyűjtés engedélyezése a 4.1, 4.2, 4.3, 4.4 műveletekhez kapcsolódóan: 40 000,-
4.6. Hulladékgyűjtés engedélyezése a 4.5 kivételével: 120 000,-
11. Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyezése, bejelentése a 3-10. pontban megállapított díjtétel 150%-a
37. Az 1-36. pontban foglalt engedélyek, illetve határozatok módosítása esetén az 42-43. pontok kivételével, az 1-37. pontban foglalt díjtétel 50%-a
38. Az 1-36. pontban foglalt engedélyek módosítása, ha az engedélyes, illetve környezethasználó személyében bekövetkezett változás miatt szükséges, az 1-37. pontban foglalt díjtétel 25%-a
DíjR. 5. § (6) bekezdése alapján:
„A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem, illetve a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.”
Szakhatóságok:
Nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése alapján:
„A Kormány a 8. melléklet II. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban a 8. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 8. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként.”
A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. melléklet II. táblázata alapján kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés engedélyezése esetén a Főfelügyelőség elsőfokú eljárásában környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően szakhatóságként a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM.R.) 1. melléklet XI.13. pontja szerint a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyezési eljárásában történő szakhatósági közreműködés díja 27.700,- Ft, melyet a Főfelügyelőség engedélyezési eljárásai esetén a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályának kell megfizetni.
Veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése alapján:
„A Kormány a 7. melléklet II. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a 7. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 7. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként.”
A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 7. melléklet II. táblázata alapján a veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével) a Főfelügyelőség elsőfokú eljárásában környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálatára kiterjedően szakhatóságként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala jár el.
Az EüM.R. 1. melléklet XI.14. pontja szerint a veszélyes hulladék elhelyezésével kapcsolatos szakhatósági közreműködés díja 24.200,- Ft, melyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala részére kell megfizetni.
Az EüM.R. 2. § (3) bekezdése alapján:
„A díjat az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles az intézet 2. mellékletben feltüntetett számlájára átutalással, készpénzátutalási megbízással, belföldi postautalvány útján megfizetni vagy az intézet házipénztárába befizetni. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.”
Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás:
A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet) alapján:
„3. § (1) A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet.”
„10. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettség
- a) a hulladéktermelő esetében a 11. § (2) és (4) bekezdés szerinti feltételek teljesülésével,
- b) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén a hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedésével, vagy
- c) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén a nyilvántartásba vétellel
keletkezik.
(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenti.
[…]
11. § (1) Az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.
[…]
12. § (1) Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.”
Fenti jogszabályhelyek alapján az adatszolgáltatást hulladéktermelőnek, gyűjtőnek, kereskedőnek és hulladékkezelőnek kell teljesítenie a telephely szerint területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya felé.
