LAJOSKOMÁROM Nagyközség Önkormányzat

Képviselő-testületének

16/2001. (XII.27.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

(IV. módosítással egységes szerkezetben)

Lajoskomárom nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet területi hatálya Lajoskomárom nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó (Hübner Tervező KFT által készített 10/2009. jelzőszámú) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) Önkormányzati rendelettel változtatható a 27.§-ban szereplő helyi védelemben részesült építmények címlistája (törlés, új védettség), és a 38.§-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.

I. FEJEZET

Az engedélyezés általános szabályai

2.§^[1]

3.§^*

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4.§

 (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára vonatkozó jogszabály* kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak. (lásd. függelék).

(2)  Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

• nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
• vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
• függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
• a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.*

(3) *

(4) *

(5) *

(6) *

(7) *

(8) *

(9) ^[2]

Telekalakítási rendelkezések

5.§

(1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

(4) *

Közterületek használata

6.§

A közterületek használatát Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének rendelete szabályozza.

Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

7.§

(1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

(4)*

Az építmények elhelyezése, kialakítása

8.§

(1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód és legfeljebb 5,0 m-nél nem nagyobb egymást átfedő oldalhomlokzatok esetében az oldalkert mérete legalább 4,0 m.

(3) Kialakult állapot – 4,0 m-nél kisebb oldalkert – esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető.

(4) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

       Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. A zártsorú beépítés kivételével kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

(5) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(6) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

• Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
• A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

9.§

(1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.

(2)*.

(3) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a hatályos FM számú rendeletben, foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: melléklet).

Járművek elhelyezése

10.§^[3]

Tűzvédelem

11.§

(1) *

(2) ^[4]

(3) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit az oltóvízzel kapcsolatos előírás szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.*

Településrendezési eszközök

12.§

(1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok megváltoztatásához a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása szükséges.

(2) A kötelező szabályozási elemek a következők:

• szabályozási vonal – közterületet nem közterülettől elválasztó vonal,
• területfelhasználási módok elválasztó vonala,
• belterületi határ,
• területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások.

(3) A belterületi határvonalat a szabályozási terv tünteti fel.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

13.§

A szabályozási terv

1. a nagyközség közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
2. a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
3. a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
4. az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

14.§

A nagyközség beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

1. lakóterület (falusias lakóterület),
2. vegyes terület (településközpont vegyes terület),
3. gazdasági terület (egyéb ipari gazdasági terület),
4. különleges terület,
5. üdülőterület (hétvégi házas üdülőterület).

15.§

A nagyközség beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

1. közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület,
2. zöldterület,
3. erdőterület,
4. mezőgazdasági terület,
5. egyéb terület.

A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

16.§

A terv az építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használat szerint az alábbi területfelhasználási egységeket különbözteti meg. (A terület-felhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Az egyes területfelhasználási egységeknél

• a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett épületre értendők,
• a K jel a kialakult állapotra utal.

Falusias lakóterület (FL)

17.§

(1) A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

1. állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
2. a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a nagyközségben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

2.6. A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani.

(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* szabadonálló beépítési mód csak akkor lehetséges, ha a telekszélesség minimum 20 m.

* szabadonálló beépítési mód csak akkor lehetséges, ha a telekszélesség minimum 20 m.

(5) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok az új lakóterületen irányadó jellegűek. Az egyes tömbökre telekalakítási terv készítendő (TATK).

(6) Az új lakóterületeken az előkert szélessége minimum 5 m (Kölcsey, Zrínyi, Bartók, Móricz u.).

(7) A területelhasználási egységre vonatkozó legnagyobb szintterület-sűrűség mértéke 0,5.

(8)^[5] A kialakult telekosztású lakóterület terület-felhasználású telektömb telkei az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 45 m.

Településközpont (vegyes) területe

18.§

(1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a nagyközségközpont területe (Tanácsköztársaság u., Bogárdi út) tartozik.

(3)^[6] A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.

(5) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala, stb.) alkalmazása kerülendő.

(6) A területelhasználási egységre vonatkozó legnagyobb szintterület-sűrűség mértéke 0,8.

Egyéb ipari terület (IG)

19.§

(1) A területbe az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett, valamint mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következő területek tartoznak:

• a nagyközség északi részén az Enyingi út mindkét oldalán tervezett terület,

• a nagyközség keleti részén a Malom utcában kialakult, illetve tervezett terület,
• a Középbogárdon, valamint Sári pusztán kialakult terület,
• a 0111/2 és 0234 helyrajzi számú út mentén tervezett terület.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Az IG-3 övezetben a HÉSZ melléklete alapján készített állattartási rendeletben kell a lakóterülettől betartandó védőtávolságokat rögzíteni.

(4) A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához tömbönként telekalakítási terv készítendő (TATK).

(5) A területelhasználási egységre vonatkozó legnagyobb szintterület-sűrűség mértéke 0,6.

Különleges területek (KÜ)

20.§

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) KÜ-SP jelű övezet: sportterület

(3) KÜ-ST jelű övezet: strandfürdő ^[7]

(4) KÜ-T jelű övezet: temető, kálvária

(5) KÜ-P jelű övezet: Táncsics M. utcai pincesor területe

(6) KÜ-Gy jelű övezet: belterülethez csatlakozó dél-nyugati terület*

(7) KÜ-SZT jelű övezet: szennyvíztelep ^[8]

(8) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő.

(9) A tetőidom nyeregtető, oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett), az oromfali tetőnyúlás legfeljebb egy cserépnyi lehet.A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet.

(10) A tetőtérbeépítés az általános előírások megtartásával történhet. Az utcai homlokzaton az oromfalon csak maximum 40/60 cm méretű nyílás készíthető. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m2 felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el.

(11) A területelhasználási egységre vonatkozó legnagyobb szintterület-sűrűség mértéke 1,0.

Üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)

21.§*

Hétvégi házas üdülőterület (HÜ)

22.§

(1) A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

(2) Egy építési telken legfeljebb 2 épület létesíthető.

(3) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

A telken több, max. 40 m²-es, földszintes épület helyezhető el. egy üdülőegységre jutó telekfelület min. 200 m².*

A HÜ jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek.

(4) ^[9]

(5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület

Közlekedés

23.§

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

(6) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.

(7) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.

(8) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága az OTÉK-ban foglaltak szerint nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(9) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.

(10) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fák védelméről szóló kormányrendelet betartása kötelező.

(11) 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.

(12) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza:

(13) A közlekedési létesítmények menti sávokra vonatkozó különleges előírások:

• a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen az út tengelyétől mért

• egyéb utaknál 50 méteren belül építmény építési engedélyezéséhez és anyagnyerőhely létesítéséhez.

• Külterületi mellékutak tengelyétől mért 50 méteren belül beépítésre szánt terület csak akkor létesíthető, ha az ingatlanok megközelítése kiszolgáló útról biztosítható.
• a vasúti közlekedési hatóság bevonása szükséges

• országos közforgalmú vasút szélső vágányától mért 50
• környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasutak esetén 100

                     méter távolságon belül építmény engedélyezéséhez.

A védőtávolságokat a szabályozási terv ábrázolja.*

Zöldterület

24.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP), a védő- takaró fásítások tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

(7) A KÜ-GY övezet teljes területére kertépítészeti- és tájterv készítése kötelező *

Erdőterület

25.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE) és gazdasági (GE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) Erdőtelepítést csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési – kiviteli terv alapján lehet végezni. A fásítás az erdészeti hatósághoz történő bejelentés alapján végezhető el, de a hatóság határozatban meg is tilthatja a fásítás kivitelezését. Állami támogatás igénylésekor a fásításhoz is szükséges az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési – kiviteli terv.

(3) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:

• gazdasági rendeltetésű erdőterületek,
• védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet.^[10]

(5) A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.           

(6) Az gazdaságierdő területeken 100 000 m²-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

1.  A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 10 m.

(7) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

       Az erdő művelési ág váltása az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, az Mg-i Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság engedélyével történhet.

(8) Erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésre vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület.

(9) Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.

(10) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerűsíthetők.

(11) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.

(12) A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.

(13) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.

(14) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.*

Vízgazdálkodási terület

26. §

(1) E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

(3) A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) ^[11]

Mezőgazdasági terület

27. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.

(2) A termőföldön történő építmény létesítéséhez vonatkozó jogszabály* értelmében a földhasználónak ingatlanügyi hatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

1. Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével és az ingatlanügyi hatóság engedélyével – lehet felhasználni.
2. Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
3. A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.
4. A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélyezi.

(3) *

(4) *

(5) ^[12]

(6). A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

• általános M-0, M-1, M-2
• gyepterület M-GY

(7). Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(8) Általános mezőgazdasági övezet:

a.) M0 A mezőgazdasági területen beépítés nem engedhető meg.

b.) M1 A mezőgazdasági területen csak a meglévő és a régi majorok területén lehetséges a beépítés: Új major (hrsz. 1313), Külső Sári major, Tüskés major (hrsz. 0297), Hangasz major (hrsz.0277/1) és a 0354/1 hrsz. alatti udvar.

c.) M2 A mezőgazdasági területen 20000 m2 területnagyságnál illetve e felett lehetséges beépítés.

d.) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 8,00 m-re helyezhető el.

(9) A gyep (M-GY) művelési ágú területeken építmény nem helyezhető el.

(10) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

• A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29.§ 5. pontja szerint.
• A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
• A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha

• a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
• a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
• a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.

• A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
• A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.

(11)  A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak.

Az övezetre vonatkozó előírások:

1. A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
2. Telekalakítás, beépítés szabályai:

• A kertövezetben csak 900 m2-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 15 m.
• A földrészleteken egy, a 3% beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület szabadonálló módon helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
• A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani.
• Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m.
• A telken garázs nem létesíthető.

1. A gazdasági épület előírásai:

• A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.
• A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.

• Magastető alkalmazása esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.

1.  Pince, kerítés, támfal:

• Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
• A pinceépítési helyen belül helyezhető el, közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.
• A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg.

(12) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.

(13) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.

(14) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

(15) A nitrát érzékeny településen az állattartó telepeken keletkező szerves trágya tárolásánál és elhelyezésénél a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(16) Reklám - 2,0 m²–es felületnagyságot meghaladó - hirdetőtábla termőföldön történő elhelyezése  engedélyezési eljárás során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását. A termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. ^[13]

III. FEJEZET

Építészeti értékek védelme

Helyi építészeti értékek védelme

28.§*

29.§

 (1) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

(2) *

(3)^[14] A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

 (4) *

30.§

(1) *

(2) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.

(3) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakó­ház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

(4) *

(5) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, azt az önkormányzati főépítész illetve annak hiányában a megyei főépítész előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

31.§

(1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.

(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indo­kolt esetben támogathatja.

(4) Utcaképvédelem (területi védelem): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép (terület) az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része a terület használati módja. ^[15]

32.§

A település történeti településsziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

Táj és természetvédelem

33.§

Természet védelméről szóló. tv. 4§ b) pontja alapján természeti területnek minősül a külterület egy része. A természetközeli állapotokat tükröző terület megőrzése érdekében a tervezett hasznosítás során törekedni kell arra, hogy az ott található élővilág állapotát és jellegét ne veszélyeztesse, károsítsa. A természeti terület érinti a 0186/4, 0188, 0190/1, 0190/3, 0191/1, 0391/10, 0396/1, 0396/2, 0408 hrsz-ú területeket és a 0407/1 hrsz-ú patakot. Ezeken a területeken szántóföldi művelés nem folytatható, megőrzendő a gyep és az erdőművelési ág.

Régészeti lelőhelyek védelme

33/a.§

(1)  A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(2) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek ex lege védettek.( A régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket a 3. számú melléklet tartalmazza)

(3) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény szerint régészeti érdekű területek.

(4) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a régészeti hatóság véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Lajoskomárom Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

5. Az illetékes elsőfokú régészeti hatóság az alábbi felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő, míg a harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.

• védetté nyilvánított lelőhely területe,
• nyilvántartásba vett lelőhely területe,
• régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(6) A védett régészeti lelőhelyek területén a régészeti hatóság engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a régészeti hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

(7) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kívánatos), a változtatási szándék megadását a régészeti hatóság engedélyéhez kell kötni.

(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a régészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(9) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a régészeti hatóság véleményét.

(10) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes Múzeumot és a régészeti hatóságot.

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre. ^[16]

IV. FEJEZET

Környezet- és természetvédelmi szabályok

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

Általános követelmények

34.§

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
3.  A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. .
4. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
5. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés.
6. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
7. A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
8. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
9. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
10. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
11. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. ^[17]

Környezetterhelési határértékek

35. §

(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Élővízbe és közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

4. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
5. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
6. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. ^[18]

Speciális eljárási szabályok

36. §

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
2. Lajoskomárom a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
3. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
4. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
6. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
7. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
9. A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
11. Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
12. Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges.
13. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket az érintett területek igénybevételekor érvényesíteni kell. ^[19]

Növénytelepítési előírások

37.§

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

1. szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;
2. 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

1. gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;
2. minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa  esetében 2,0 m;
3. kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében
   4,0 m;
4. 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében
   5,0 m.

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

1. cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
2. 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

38.§*

V. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

39.§

1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

2.1. Építésjogi követelmények:

a.)  A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

b.)  A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

2.2. Elővásárlási jogi követelmények:

1. Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

• a terv szerinti új közterületek területeire,
• a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.

b.)  Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz.

2.3. Helyi közút céljára történő lejegyzés: a tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítésére kijelölt területsávok.

2.4. Településrendezési kötelezések:

1. Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Helyi építészeti értékek védelme fejezet 31.§.
2. Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok az út menti területeken, védőerdő sávok az IG jelű övezetekben, a vízfolyások menti területeken) fásítást ír elő.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezés

40.§

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2002. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

                      MACHER PÁL sk.                                                 Kervarits Antalné sk.

                        polgármester                                                                 jegyző

A rendelet -  IV. módosítással egységes szerkezetben-  kihirdetve: 2013. február 28. napján.

Hatályos: 2013. március 1. naptól.

                                                                                                   Mosbergrné dr. Miklós Judit

                                                                                                                 jegyző

1.  melléklet

A HÉSZ 9. és 19.§-ához

A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások:

1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.

2. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény.

3. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.

4. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:

• harminc ló, vagy
• ötven szarvasmarha, vagy
• kétszáz juh, kecske, vagy
• száz sertés, vagy
• kettőezer broiler baromfi, vagy
• ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy
• ötven strucc, vagy
• ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé.

5. Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is.

6. Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete.

Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:

• az állattartó telep kerítése, kapuja,
• fekete-fehér rendszerű öltöző,
• állatrakodó,
• tejház, tejátadó helyiség,
• kényszervágó hely,
• baromfikeltető,
• takarmánykeverő,
• járműfertőtlenítő,
• juhfürösztő medence,
• kezelőfolyosó,
• kút, ivó-, itatóvíz tároló,
• takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),
• trágyakezelő telep és kerítése,
• hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),
• hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.

Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.

Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni:

• szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,
• trágyakezelés létesítményei,
• szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy föld feletti létesítmények,
• hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.

Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó

legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)

Jelmagyarázat:         Ki  =     kis haszonállat

                               H   =     haszonállat

                               N   =     nagy haszonállat

                               Ba =     baromfi                      Se =     sertés                        St  =     strucc

                               Ny =     nyúl                           J    =     juh                             L   =     ló

                               Br  =     broiler                        Ke =     kecske                       Sz =     szarvasmarha

  *Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni

**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető

 2.  melléklet^[20]

a HÉSZ 28.§-ához

Helyi védett  építmények:

Nyárfa u. 54.                                               hrsz.: 1491

Enyingi- Bogárdi út sarka                  hrsz.: 843

Bogárdi út                                       hrsz.: 832/2

Batthyányi u.8.                                hrsz.: 834

Bogárdi u. 14.                                  hrsz.: 495

Bogárdi u. 26.                                  hrsz.: 487/1

Bogárdi u. 28.                                  hrsz.: 488

Bogárdi u. 37.                                  hrsz.: 416

Jókai u 11.                                      hrsz.: 788

Ozorai u. 30.                                               hrsz.: 196

Malom u.                                         hrsz.: 403/4

Jókai u. 14/a.                                  hrsz.: 824

Ozorai u. 8/a.                                  hrsz.: 172

Köztársaság u. 75.                           hrsz.: 1471

1640-es út                                       hrsz.: 1626

 3. melléklet

a HÉSZ 34.§-ához

Régészeti lelőhelyek:

1. lelőhely. Téglagyár-agyagbánya.

Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű leletek: ismeretlen kor.

Helyrajzi számok: 0387/3; 0389/1-2; 0397/1; 0404.

2. lelőhely. Ozorai út 10/a-b.

Régészeti jelenségek: Csontvázas temető: népvándorláskor.

Helyrajzi számok: 148-149; 151-157; 165; 170-177.

3. lelőhely. Volt fürdő mellett.

Régészeti jelenségek: Csontvázas sír: ismeretlen kor. Verem: római kor (?).

Helyrajzi számok: 0401/3; 0404/1, 4-5; 0406/1-2.

4. lelőhely. Móricz Zsigmond utcától nyugatra.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor.

Helyrajzi számok: 04/34-37.

5. lelőhely. Kölcsey utca.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor.

Helyrajzi számok: 04/5; 1183-1184; 1194-1199; 1216-1235.

6. lelőhely. Mezőkomáromi út mellett.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor.

Helyrajzi számok: 04/10, 25, 26.

HÉSZ 3. §

Jelenleg 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet, illetve a 45/2004 (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

HÉSZ 4. §.

(1) bekezdés

37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet

1997. évi LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.

A HÉSZ KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰ ELHELYEZÉS JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE

HÉSZ 7.§

Beépítésre szánt területeken, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély a alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint.

A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdésének és a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló 4/1981. (III.11.) KPM-IpM együttes rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján kiadott 9004/1982. KPM-IPM számú együttes közleményének előírásait. További műszaki iránymutatást az MSZ 7487 ad, míg a nyomvonalas távközlési építmények engedélyezésének feltételeit a 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet határozza meg.

A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére vonatkozó 1993. évi XLVIII. Tv 32.§ 1-5 bekezdése, valamint a 203/1998. (XII.19.) Korm. Rend. 19/A. § rendelkezései az irányadók.

A HÉSZ TŰZVÉDELEM JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE

HÉSZ 12.§

(1) bekezdés:

Tűztávolság és telepítési távolságra vonatkozó rendelet (36/2002. (III.7.) korm. rendelet) mely az OTÉK 36 §-val együtt alkalmazandó.

(2) bekezdés:

 2/2002. (I.23.) BM. rendelet 5. sz. melléklet I/1.-I/9. fejezet előírásait az építési telek és azon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során figyelembe kell venni.

(3) bekezdés:

A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a vonatkozó rendelettel (35/1996.(XII.29.) BM rendelet) közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22-23.§-nak, valamint a 46-55. §-nak az oltóvízzel kapcsolatos előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

A HÉSZ TERMÉSZETVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE

a HÉSZ 23-24.§-ához

(10) bekezdés

A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21. ) kormányrendelet betartása kötelező.

A HÉSZ 27 §-ához

(13) bekezdés: Reklám, hirdetőtábla termőföldön történő elhelyezésénél 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelete és a 2007. évi CXXIX. törvény, betartandó.

a HÉSZ 33.§-ához

A természeti oltalomban részesülő értékekre, területekre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv, az erdőkre az 1996. évi LIV. tv, az előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv előírásai, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépő jogszabályok vonatkoznak.

A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelező.

2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az Érzékeny Természeti Területekről

2253/1999 (X.7.) korm.hat. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéshez szükséges intézkedésről

275/2004 (X.8.) korm.r. az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

314/2005 (XII.25.) korm.r. A környezeti hatásvizsgálatról

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE

HÉSZ 10. §

(3) bekezdés:

Jelenleg: a 27/2006. (II.7.), illetve a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet.

HÉSZ 26. §

Jelenleg a vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg.

HÉSZ 27. §

2007. évi CXXIX. törvény, A termőföld védelméről

314/2005. (XII.22.) Korm rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egyes környezethasználati engedélyezési eljárásról

Tájékoztató a szélerőművek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól - KVM által kiadott tanulmány

HÉSZ 34. §

Általános követelmények

1. bekezdés:

Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

2. bekezdés:

Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.

3. bekezdés:

Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.

(4)       bekezdés:

Jelenleg: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, és a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg.

(5)      bekezdés:

Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.

(6)      bekezdés:

Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

(7)      bekezdés:

Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

(8)      bekezdés:

Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.

(9)      bekezdés:

Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.

(10)      bekezdés:

Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.

(11)      bekezdés:

Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

HÉSZ 35. §

Környezetterhelési határértékek

(1)      bekezdés:

Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

(2)      bekezdés:

Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira

vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.

(3)      bekezdés:

Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

(4)      bekezdés:

Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(5)      bekezdés:

Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(6)      bekezdés:

Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

HÉSZ 36. §

Speciális eljárási szabályok

(1)      bekezdés:

Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

(2)      bekezdés:

Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a

7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.

(3)      bekezdés:

Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint. (VI.11.)

(4)      bekezdés:

Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.

(5)      bekezdés:

Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.

(6)      bekezdés:

Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a, az üzletek müködési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007.(VI.13.) kormányrendelet.

(7)      bekezdés:

Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.

(8)      bekezdés:

Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.

(9)      bekezdés:

Önkormányzati rendelet szerint.

(10)      bekezdés:

Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

(11)      bekezdés:

Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.

(12)      bekezdés:

Jelenleg: a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet szerint.

(13)      bekezdés:

Jelenleg: Jelenleg: a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet tartalmazza a követelményeket